A vulkán
Gulácsot Keresztury Dezső nevezte el a magyar Fujiyamának, bár ez a hegy mintegy 3 ezer méterrel kisebb a japán vulkánnál.
A Gulács, a Tóti-hegy és a Hegyesd cukorsüveg formájú hegyek, úgynevezett vulkáni kürtő kitöltések, a lávaanyag nem érte el a felszínt. Mai legmagasabb pontjaik eredetileg a vulkán legmélyebb pontjai voltak. Az, hogy látjuk őket, a külső erők 3 és fél millió éves pusztításának köszönhető.
Cukorsüveg alakú hegy
Fotó: Mihály Szilvia
– Nemesgulács először 1268-ban jelent meg az oklevelekben. A Gulács szó eredetére két elmélet van, az egyik szerint maga a szó a hegy gúla alakjára utal, a másik szerint a név a török eredetű gula szóból ered, ami magyarul kopaszt jelent. A hegy teteje most fákkal benőtt, de egykoron a teteje csupasz volt. A Nemes előtag a 29 nemesi családot jelzi, akik a településen éltek.
A falu a török időkben elpusztult, a XVIII. században újra benépesül. Lakossága szőlőműveléssel foglalkozott, majd az 1910-es években bányászat lendítette fel a környéket, a bánya a 60-as évek elejéig működött.
Résvíz
A túra első, nagyjából 700 méteres szakasza a nemesgulácsi Templomcsapás utcán vezet a 393 méter magas Gulács felé, ami szabályos kúpjával emelkedik ki a sík terepből.
Nem is gondolnánk, de májustól októberig szinte lehetetlen küldetés megmászni, mert annyira benövi a növényzet, a cserjék, fűfélék a túraútvonalakat, hogy szinte áthatolhatatlan akadályt képeznek a kirándulók előtt.
Vadregényes erdő
Fotó: Mihály Szilvia
Árvai Gábor a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület által szervezett kiránduláson mutatja az utat a zöld jelzés mentén.
Első megállónk a Sér-kút, bár már eddig is voltak meredek szakaszok, a túravezető szerint ez még a síkság, a java előttünk van. Nem is sejtettük, milyen izgalmas és meredek szakaszok várnak ránk.
A kút egy alacsony kis boltíves pince alatt van, pár méterrel lejjebb egy csövön folyik a 7-8 fokos tiszta, iható forrásvíz. A résvíz cirkulál a hegy belsejében, eltérő kőzethatáron bukkan a felszínre.
A Sér-kútból iható víz folyik
Fotó: Mihály Szilvia
Hosszú, enyhébb emelkedők és meredek kaptatók vezetnek innét a csúcsra. Egy-két kidőlt fa és indák is keresztezik utunkat, vagy alattuk átbújva vagy átlépve rajtuk haladunk egyre feljebb. Varázslatos, ahogy a száz árnyalatú sárga falevélmezőn lépkedünk.
Kidőlt fák nehezítik az utat
Fotó: Mihály Szilvia
A zöld jelzést időnként elveszítjük, ami még a gyakorlott túravezetőnek is okozhat plusz métereket, de a bányaudvarhoz tudatosan térünk le a felfelé vezető ösvényről.
A bányaudvar
A Weltner bányában nagyjából fél évszázadig termelték ki a kőzetet az 1900-as évek első felében, ebben az időben duzzadt fel Nemesgulács lakossága.
Ez a kőzet itt nem bazalt, hanem bazanit, így helyesen a bazaltorgonákat bazanit orgonáknak kellene nevezni. Bazalt egész Európában nincsen, csak Izlandon, mert a bazalti vulkanizmus óceáni hátsághoz kötődik.
A gulácsi kőzet nagyon jó minőségű, a jóval nagyobb méretű Badacsonyból 12 millió tonnát bányásztak le, erről a hegyről másfél millió tonnát termeltek ki.
A nemesgulácsi bánya
Fotó: Mihály Szilvia
A Veszprémi Napló 1969. szeptember 2-án írta:
„Évtizedeken át munkalehetőséget biztosított a lakosságnak a helyi kőbánya is, melyet a Gulácsi-hegy megvédése érdekében ebben az évtizedben szüntettek meg. A bánya és a zúzóüzem egymástól két kilométer távolságra feküdt, kötélpálya kötötte össze a két munkahelyet. Először 1926-ban a Kondor és Feledi Társaság kezén volt, akik 1928-ra felépítették a zúzótelepet és a sodronypályát.
A zúzott kő mellett faragott követ is termeltek. Kondorék a Kereskedelmi Banknak adták el tulajdonukat: a bank Zala megyei Bazaltbányák RT néven üzemeltette tovább 1931-ig, ekkor a badacsonytomaji bazaltbányával kartellbe léptek.”( Forrás: Arcanum)
Orgonák
A bánya után egy nagyjából 25-30 méteres kőmosáson kell feljutni, eléggé csúsznak a szabálytalan alakú és méretű kövek a lehullott levelektől, ez lefelé sem lesz egyszerű szakasza a túrának. Hamarosan megpillantjuk a kék háromszög jelzést, ezt követve jutunk fel csigavonalban kerülgetve a hegyet a csúcsig.
A levelek alatt kőmosás sem egyszerű terep
Fotó: Mihály Szilvia
Közben a bazanit orgonák mellett megállva beszélgetünk a hegy élővilágáról, ez a kis pihenő a meredek úton rendbeteszi a szívverésünket.
A kürtő kitöltést itt egyértelműen lehet látni, az oszlopok nem egyenesek, dőlnek a csúcs, a kráter irányába.
Bazanit orgonák
Fotó: Mihály Szilvia
– Az orgonák a kihűlési síkok mentén jöttek létre, alakjuk, elhelyezkedésük a természet munkája, ez a kürtő fala. Alattunk azért volt felfelé jövet a sok kődarab, mert ezek az orgonák folyamatosan pusztulnak.
A mostani csúcs anno, a vulkánkitöréskor nem jött a felszínre, megrekedt a pannon üledékben, az, hogy most felmászunk rá, az elmúlt 3 és fél millió év természeti pusztításának köszönhető.
Kik laknak a hegyen?
– A hegyi juhar uralja a hegyet, látunk csertölgyet és a déli oldalon molyhos tölgyet is és az út elején betelepített erdei fenyőt.
A Gulács fokozottan védett növénye, a kockás liliom áprilisban virágzik, a kőzeteken a hűvösebb klímát kedvelő páfrányok is előfordulnak.
A hegy madárvilága annak ellenére gazdag, hogy ezen a túrán túl sok madárral nem találkoztunk. A holló fészkelő faj, költési időszakban a fejünk felett köröz, nem szereti az embert, el akarja zavarni a túrázókat.
Számtalan faj él a Gulácson
Fotó: Mihály Szilvia
A bányákban novemberben várjuk a hajnalmadár és a havasi szürkebegy felbukkanását, vándorsólyomot is láttunk már. Télen jön a süvöltő, a fenyőrigó, széncinege, kékcinege, barátcinege, őszapó, előfordul kormos légykapó.
30 madárfaj költ a hegyen, a légtérben további száz madárfajt figyeltünk már meg. Láttunk már daruvonulást, fekete gólyát, egerészölyvet, rétisast, vörös vércsét, karvalyt, héját.
A két méteres erdei sikló populáció mellett gyíkok (fali, fürge, lábatlan), gőték, békák is vannak a hegyen. Rengeteg a vaddisznó, a menyét, a mókus, pele, őz, szarvas, róka, és van adat aranysakálról is.
A csúcson túl
Az orgonák után a Badacsony mellett már rálátunk a Balatonra, a következő kanyarban felbukkan Szigliget, a Keszthelyi-hegység és a Szent György-hegy.
Fenséges a táj az őszi napsütésben
Fotó: Mihály Szilvia
A csúcs nem túl nagy, a fáktól a kilátás sem tökéletes, nincs körpanoráma, de amit látunk, az fenséges. Távcsővel még a Schneeberget is látjuk, közvetlenül alattunk Nemesgulács, kissé távolabb Tapolca, látjuk a sümegi várat is.
Varázslatos a panoráma
Fotó: Mihály Szilvia
A lefelé vezető úton óvatosan lépkedj, a falevelektől csúszósak a kövek, egyensúlyozni és figyelni kell a meredek hegyoldalon.
Nézd meg a túrán készített képeinket:
