A Magyar Haltani Társaság szavazásán a lápi póc (Umbra krameri) lett a 2023-as év hala.
A hazai lápos, mocsaras élőhelyek jellemző halfaja, de ma már egyre kevesebb van belőlük.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) sokat foglalkoznak ezzel fajjal.
Régen takarmányozásra használták a lápi pócot
Takács Péter tudományos főmunkatárs elmondása szerint a 6-8 centis hal korábban a Kárpát-medencében nagy területen, nagy állományokkal volt jelen. A Magyar halászat könyvében (1887) Herman Ottó közönséges halfajként ír róla, melyet az emberek kosárszámra hordanak haza és takarmányozásra, trágyázásra is használnak. A könyvből az is kiderül, hogy
nem jó ízű a húsa, ráadásul nagyon apró, 10 cm-nél nem nő nagyobbra
Kutyahalnak is nevezik, mert gyalogolni is tud
Ősi halfaj, első fosszíliái Csehországból kerültek elő, fejlődése körülbelül 60 millió éve válhatott el a többi csukaféléétől.
Fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 ezer forint.
Életmódja a lápokhoz, mocsarakhoz alkalmazkodott. Az úszóhólyagba lenyelt levegőből az oxigént fel tudja venni, ideje nagy részét a lápi növényzetbe rejtőzve tölti.
Kutyahalnak is nevezik, mert páros úszóit felváltva mozgatva képes az aljzaton „gyalogolni”.
Sávos, pöttyös, barnás színével ügyesen rejtőzik a bomló növényi anyagban, falánk ragadozó.
A lápi póc eltűnőben van
A faj eltűnőben van a klímaváltozás miatti szárazodás és egy konkurens faj, az amurgéb megjelenése miatt is. Az amurgébet, amely egy szentpétervári akvarista közvetítésével került a Távol- Keletről Európába, 2007-ben már a Kis- Balaton vízrendszeréből is kimutatták és azóta is folyamatosan terjed.
Takács Péter szerint a lápi póc megmentéséért komoly összefogásra lenne szükség.
A faj felmérésének protokollja, a mesterséges tartás és szaporítás követelményrendszere is kidolgozott.
A lápi póc fajvédelmi mintaprogramját is létrehozták már, mely szerint a veszélyeztetett állományok újonnan létrehozott védett élőhelyekre telepítésével a faj túlélése biztosítható.
Nyitókép: Takács Péter/BLKI