Szücs Ildikó | 2020.01.26. 06:00
A tihanyi orgona évszázadokon átívelő útja
A Tihanyi Apátság orgonája különleges barokk hangulatával igazi éke a templomnak. A kórusrácson álló 15 tagú angyalzenekar pedig nem csak Magyarországon egyedülálló, de a világban sincs párja.

Az orgona eredetéről és eddigi sorsáról Kővári Péter, az apátság zenei igazgatója mesélt nekem.

– Mit lehet tudni a tihanyi orgonáról?
– A Tihanyi Apátság barokk templomát több lépésben emelték nagyjából az 1720-as évektől – kezdte a történetet. – Pontos adatokra nem lehet visszakeresni, de az biztos, hogy 1754-ben már működött, bár még hiányos felszereléssel. A templom azonban állt, volt benne szószék, és egyéb bútorzat, tehát lehetett benne misét tartani. Folyamatosan építették fel és egészítették ki. Az oltárt, a szószéket, a templom belső faragványait és az orgona szekrényét Stuhlhoff Sebestyén készítette 1753 és ’62 között. Ő egy német származású asztalosmester volt, aki hosszú évekig kitartóan dolgozott a hangszeren. Bár világi ember volt, és soha nem lépett be a rendbe, a szerzetesek teljesen maguk közé fogadták, és abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a kriptába temették el a szerzetesek mellé.

Feltekintve ilyennek látjuk a tihanyi orgonát (Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Kővári Péter)

A gyönyörűen megmunkált, díszes orgonaház tehát Stuhlhoff Sebestyén keze munkáját őrző műalkotás. Az eredeti orgonáról annyit lehet tudni, hogy egy rövid oktávos, egy manuálos, 12 regiszteres hangszer volt, erre a régióra ebben a korban ez a fajta volt jellemző. Az építőjéről viszont csupán feltételezések vannak. Az biztos, hogy a hangszer egészen 1944-ig működött.
Azonban a második világháborúban, 1945 tavaszán az orgona gránát találatot kapott, ami felolvasztotta az egész sípművet. A hangszer akkori állapotát nem lehet pontosan tudni, de az biztos, hogy egészen addig működőképes volt.

Oldalról kevesen láthatják a hangszert – az orgonasípok mögött énekel a kórus (Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Kővári Péter)

—Miből készül pontosan egy orgona?
— Sok mindenből — mosolygott Kővári Péter. — Az orgona ház olyan, mint az embernek a bőre. Általában fából faragják, a hangszerhez pedig különböző orgonafémet használnak, attól függően, hogy milyen regiszter készül. Egy orgona elkészítéséhez nem csupán egy, hanem több szakember kell, akik az építés különböző fázisait tudják elkészíteni. Ez egy nagyon szép, manufakturális szakma, ami még ma is él. A tihanyi orgonaház 15 angyalból álló kórusa egyedülálló és híres, mert angyalkórust ritkán látni, pláne ilyen jó állapotban lévő angyalokkal. A 15 angyal az énekeseket, és a zenészeket szemlélteti különböző hangszerekkel. Az angyalok között van egy, amelyik pontosan olyan sípot fúj, amilyenen annak idején a pásztorok muzsikáltak. A régi korokban, amikor az egyszerű földművesek a kemény munka után betértek a templomba, feltekintve csak az orgonát látták az angyalokkal. Az orgonán játszó zenészt, és a mögötte lévő kórust a rácsozat eltakarta, így csak hallották a zenét, ami olyan volt számukra, mintha a mennyországból jönne. A boltívek miatt a templom akusztikája fantasztikus, a szerzetesek éneke betölti az egész teret, noha nem tudni honnan jön. Maga az orgona is a mennyországot szimbolizálja és azt, hogy a muzsika odafentről érkezik.

Összesen 15 angyal muzsikáló szobra díszíti az orgonát (Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor)

– A háború után aztán 1947-ben az Angster József és Fia Orgonagyár készített egy átmeneti, 6 regiszteres orgonát, op. 1299 számmal – folytatta az orgona történetét a zenei szakértő. – Ez egy régi múltú orgonaépítő cég volt, a szám pedig azt jelenti, hogy ez volt az 1299. hangszerük, amit építettek. Ebben persze akadtak kisebb, nagyobb hangszerek is, de a szám mindenképpen önmagáért beszél. Angster amolyan mechanikai polihisztor volt, és az egyik legnagyobb mestertől tanult, a francia Aristide Cavaillé-Coll-tól. Ő volt a francia romantikus orgona ideál megtestesítője, aki nagyon jó hangszereket épített és bővített. Angster tehetséges inas volt, Cavaillé-Coll hívta is, hogy maradjon nála, de ő inkább hazajött Magyarországra, hogy itthon kamatoztassa tudását.

Megtudtam, hogy ez az orgona volt az apátságban 1964-ig, amikor az FMKVO (Fővárosi Művészi Kézműves Vállalatok Orgonaüzeme) bővítette a hangszert, majd később is tettek hozzá.

— Ez persze még mindig csak pót megoldás volt, de a funkcióját, hogy egyáltalán legyen valami és betöltse a teret 1993-ig ellátta. Addigra három manuálossá bővítették, toldozták-foldozták, ami azért művészi és szakmai szempontból nem volt annyira helytálló. Nem úgy szólt, mint egy művészi orgona hangszer, ezért amikor 1993-ban elkezdték a templom és a kolostor rehabilitációját, az Aquincum Orgonaépítő Kft. új orgonát épített az apátság számára.
Azóta ez az orgona lakik az eredeti, barokk orgonaházban, ami egy 2 manuálos, 24 regiszteres hangszer, és 1598 sípja van.

A zenélő angyalkák ritka ékességek (Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor)

— Ez már egy koncerthangszer — mondta Kővári Péter —, ami jó minőségű, nagyon megbízható, egy jól használható, precíz hangszer. A száraz tér az orgona halála, vagyis kell neki a tér, az akusztika, ahonnan visszaverődhet a hang. Szabadtéren egyáltalán nem tud érvényesülni, illetve túl kicsi helyiségben sem. Még a tihanyi templom is elbírna egy nagyobb hangszert, hiszen minél nagyobb a tér, annál nagyobb hangszert kíván. De ez az orgona koncertéletre kiváló, tökéletesen kielégíti a koncertművészeti igényeket és liturgia koncert minőségű élményre is alkalmas.

— Mitől függ egy orgona élettartama?

— A minőségétől. Ma a világban legrégebb óta működő orgona a Sion hegyén van Svájcban, ami valamikor 1430 körül épült, pontos dátumot nem lehet tudni, de azóta zenél. De számos olyan barokk orgona van Európában, amit nem ért bombatalálat a háborúban, és az 1700-as évektől működik. Természetesen folyamatosan karban kell tartani, restaurálni, életet lehelni bele újra és újra. A mostani orgonát, ami Tihanyban van, olyan jól csinálták meg, hogy tökéletesen működik. Nemsokára átesik egy nagyobb hangoláson, tisztításon, amit 5-10 évente érdemes elvégezni. Ez mindig több napos munka, mert ilyenkor szétszedik az orgonát, kiveszik az összes sípot, tisztítják, majd soronként visszateszik és hangolják őket.

Itt elolvashatod a tihanyi perjellel készült interjúnkat is.

Kővári Péter 13 évig élt Ausztriában, a Bécsi Zeneakadémián végzett egyházzene szakon, vezénylés és magánének karon, majd orgonaművész szakon. Mint zenei vezető, természetesen ő is játszik orgonán, általában hétvégéken, szentmisén és koncerteken. Tanít is, ugyanis az orgona nem megy ki a divatból, jelenleg is van 12 tanítványa, aki orgonálni tanul.

Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor

Van lelke egy orgonának?
— Kell hogy legyen — válaszolta mosolyogva a zenei igazgató. — Azt szoktam mondani, hogy az orgonista az a hangszeres, aki igazi gépkezelő. Hiszen itt egy áttétrendszeren keresztül beérkezik a levegő, a tetején lévő szélládára vannak építve a sípok. Nem mindegy hogyan állítom be, hogyan hangolom. Egy jó orgonista egy kevésbé jó hangszeren is tud szépen játszani, csak az sokkal nehezebb. Hiszen egy jó hangszer, mint például a tihanyi, inspirálja az előadót, mert jó rajta játszani. És szívesen is jönnek ide a művészek, szeretnek játszani rajta.

Talán nem kétséges, hogy egy igazi művész azért tudja megmutatni a saját tudását egy rosszabb minőségű hangszeren is, mert a saját lelkét adja bele.

— Szokták kérdezni miért nem a hangszerek királyának, hanem a királynőjének hívják az orgonát — mondta Kővári Péter. — Hát azért, mert hisztis tud lenni. Érzékeny, női lelke van, ami a legkeményebb, legbrutálisabb hangzásoktól kezdve a leglágyabb, legfinomabb hangokat képes kiadni. Önmagában olyan, mint egy zenekar. Talán ezért is lett templomi hangszer, hiszen sokkal költséghatékonyabb egyetlen embert és egy hangszert alkalmazni állandóan, mint egy egész zenekart. Viszont tudja azt, amit egy zenekar a különböző hangszínekkel, hangzásokkal, és hangszín keverékekkel.

— Idén is lesznek orgonakoncertek Tihanyban?
— 2020-ban nagyon sok komolyzenei eseményt tartunk a Tihanyi Apátságban. Összesen 28 hangverseny lesz, nem mindegyik kizárólag orgonakoncert, de sok szerepe lesz neki is. Harmónia a vizek felett címmel lesz egy saját fesztiválja is az apátságnak, augusztusban.

Legközelebbi nagyobb eseményük tavasszal lesz, amikor is az orgonisták egyik legagyobbja előtt tisztelegnek a Bach mindenkinek elnevezésű kezdeményezés keretén belül. A programsorozatban egy héten keresztül a világ minden táján Bachot játszanak koncerttermekben, utcán, aluljárókban. Ehhez csatlakozott Tihany is, ahol március 21-én, Bach születésnapján, a nagy templomok orgonistái felváltva szólaltatják meg az apátság hangszerét.

Aki ellátogat a Tihanyi Apátságba, a szemgyönyörködtető látvány mellett ne hagyja ki a fület bizsergető hangokat se, hiszen a királynői hangszer semmihez sem fogható áhítatot áraszt magából, zenéjét hallgatva pedig mi is kaphatunk egy szeletet a mennyország hangtortájából.

Nyitókép forrása: Tihanyi Apátság

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva