Borsos Miklós (1906-1990) számára hosszú élet és számos díj adatott, de életútja mégis sok-sok nehézséget és küzdelmet rejt. A nagyszebeni születésű, székely családból származó Borsos Miklós aranyművesnek és vésnöknek tanult. Az 1924-es sikertelen képzőművészeti főiskolai felvételi után útra kelt. Művészi tanulmányútra. Az első állomás Firenze lett, majd következett Dél-Franciaország. Ekkor még a festészetet választotta, s önképzéssel, szorgalommal a következő szintre lépett: az 1930-as évektől a szobrászat lett a nagy szerelme.
Kezdte a rézdomborítással, majd folytatta azzal, amiben később professzionálissá vált: a kőszobrokkal, kisplasztikákkal, domborművekkel. Ekkoriban Bécsben és Erdélyben barangolt, és képezte magát. A második világégést követően életének két fontos magyarországi helyszíne is elpusztult: győri és tihanyi otthona is odaveszett. Felkészült művészként érkezett meg a fővárosba, ahol 1960-ig a Képzőművészeti Főiskola tanáraként bontakozott ki. Tihany továbbra is megmaradt művészi bázisnak. 1960-ban azonban – minden bizonnyal gyönyörű, az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban készült, az eseményeket dokumentáló rajzai miatt – eltávolították a Főiskoláról.
Nehéz évek voltak ezek. De alkotókedve mégis megmaradt, Európát is újból bejárta, megismerkedett Henry Moore-ral, a modern szobrászat brit képviselőjével. Az 1965-ös tihanyi kiállítás kirobbanó sikere némi változást hozott megítélésében. 1973-ban bekövetkező súlyos szívműtétje után felhagyott a kőszobrászattal, de dolgozott tovább: kisplasztikákat és grafikákat készített.
Borsos Miklós szobrászművész Forrás: AFP / Wikipedia
Borsos Miklós igen sokoldalú alkotónak számít, nemcsak az anyaghasználatot (kő, bazalt, márvány, bronz), hanem a műfajokat tekintve is. A szobrok mellett számos grafikát alkotott, az 1960-as évek mellőzött időszakában könyvillusztrátor lett. Alkotásainak nyelve közös: a természet és az emberek összefonódása, együtthatása jelenik meg műveiben. A zene, az antik témák, a keresztényi hit, a harmónia, a mediterrán hangulat, a mitikus áthallások szintén közös elemek az életműben, s ott van minden művében, azokban is, amelyek nem a Balatonról
szólnak, de mindig ott van a pannon táj és a nagy tó vidékének miliője, szele, sugallata, érzete. Munkáit és díjait – Kossuth, Munkácsy, Egry József, Ferenczy Béni, Magyar Örökség vagy a rangos Premio Carrara – felsorolni nem könnyű. Műveinek címei ősiek sokat sejtetők, a képzeletet megindítók, sok-sok alkotása megtalálható a tó mellett is: Álom, Tenger, Lighea, Nő medalionnal, Canticus canticorum, A szent, Tihanyi lánykafej, Angyali híradás, Napbanéző, Primavera, Anyaság, Tihanyi echo, Vénusz születése, Balatoni napfény, Zene, Anya gyerekkel…
Életében végigkísérte hű felesége, Kéry Ilona, azaz Buba. Alakja Borsos szinte minden művében visszaköszön. A társé, aki már az 1940-es évektől elkezdte építeni azt a tihanyi kertet, amely később életének fő alkotásává, kultikus és kulturális találkozóhellyé, Borsos műhelyévé vált, amely botanikai szempontból is említésre méltó.
Buba a kertépítés szépségeit, örömeit, nehézségeit, ezáltal Borsos Miklós hátországát is bemutatva, a kiválóan megírt, Kertem című művében adta közre emlékeit. Borsos tihanyi kertje nemcsak egy botanikai csodának számított, hanem egy kulturális közeg lett, hiszen itt fogadta művészbarátait. Az érkezőket Illyés Gyula kétsorosa köszöntötte a bejáratnál álló mészkő-kutyák talapzatába vésve: „Nem haragom, alakom őrködik e falakon”. A másikon Szedő Dénes szintén szellemes sorai olvashatók: „Ülök napszám, áloroszlán, Ebül vésett ki a gazdám.”
Borsos kertjében a korszak ismert írói, művészei tették tiszteletüket: Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Vass Elemér, Lipták Gábor, Czigány György és még sokan mások, rendszeres látogatónak számítottak, meg is alakították néhányan közülük a TIFEC-et, azaz a Tihanyi Félbolondok Clubját. Ezek a keserédes délutánok, esték oldották a korszak látszólag szabadnak tűnő, de sok szempontból megbéklyózott hangulatát.
A Bencés Apátság Galériája 1965-ben. Borsos Miklós szobrászművész kiállítása, Leány kalapban című szobor.
Fotó: Fortepan/1965
Borsos Miklós számára a Balaton vidéke és Tihany a megnyugvást, a kiteljesedést, a megújulást és az alkotás örömét adta meg, egy valódi szellemi menedéket jelentett számára, ahol többek között balatoni szobrai, alkotásai születtek, melyek örökérvényűen hirdetik Borsos mediterrán és balatoni életfilozófiáját is.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Fortepan
