viharjelzés: I. fokozat
26°
31° 19°
ÉK
4 km/h
2019.02.04. 15:00
Élet a jég alatt
Az elmúlt néhány évben ugyan többször is lehetett korcsolyázni a Balatonon, ezt megelőzően viszont egymás után 10 jégmentes év is volt a tavon. Az élet persze a jég alatt is megy tovább, csak éppen nem a szemünk előtt történnek a mindennapi csodák.

 

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai intézetében 90 éve gyűjtik az adatokat a Balaton élővilágáról, melyekből statisztikai adatsorok készíthetők. Az világosan látszik, hogy az utóbbi 25 évben enyhült a Balaton klímája, egyre rövidebbek a jégborításos időszakok, egyre ritkábban fagy be a tó. Ha azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy télen mi történik a jég alatt, arról sok információnk nincs.

– Általános volt az a vélemény, hogy téli nyugalmi állapot a szárazföldhöz hasonlóan jellemzi a vizeket, így a Balatont is. Nemzetközi szinten is csak a 2000-es években jött az a felbuzdulás, ami a jég alatti vizek tanulmányozására irányult. Ezt téli limnológiának hívjuk – kezdi Vörös Lajos az MTA ÖK Balatoni Limnológiai intézetének tudományos tanácsadója.

Vörös Lajos az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének egyik laborjában

Az intézetben is volt már egy négyéves kutatási projekt, mely a jég alatti élővilág megfigyelésére irányult, de az enyhe telek miatt ebben a kutatásban is csak két év telén lehetett vizsgálatokat végezni. Az egyik évben nem fagyott be a Balaton, a másik évben pedig olyan vékony maradt a jég, hogy vizsgálatok végzésére nem nyílt lehetőség.

– Amikor viszont a két év adatait megnéztük, nagyon meglepődtünk. Azt találtuk ugyanis, hogy vannak olyan szervezetek, különféle mikroszkopikus élőlények, melyek a jégborítás alatt decemberben kezdenek szaporodni, február környékén érik el a populáció maximumot, majd tavaszra szép lassan eltűnnek – tette hozzá a professzor.

Ezek az élőlények a téli megváltozott körülmények között élnek. A szél hatása nem éri őket, a jég alatt nyugodt, leülepedett, tiszta a víz. Bár a jégen kevesebb fény jut át, ami átjut, az a tiszta vízben mélyebb rétegekig is elér. Megfigyelték azt is, hogy ezek között az élőlények között vannak fényigényes algák, melyek általában ostoruk segítségével a vízfelszín közelében tartózkodnak, mások a sejtjeikben lévő olajcseppek segítségével lebegnek.

A jégborítás stresszmentes környezetet jelent a tóban lakó élőlények számára. Három méteres mélységben a víz 3-4 Celsius fokos, amiben jól érzik magukat a halak is.

A Balatonban az oxigén elfogyásától sem kell tartani, hiszen a benne élő mikroszkopikus algák oxigéntermelők, és bőségesen ellátják a vízi élő szervezeteket, sőt a jég alatt a víz gyakran oxigén túltelítetté is válik. A nyugodt víz alján „hatalmas”, 0,2-0,3 milliméteres kovamoszatokból álló algaszőnyeg alakul ki, mely a jégolvadással, és a víz felkavarodásával gyorsan eltűnik.

– Van egy markáns élőlénycsoport, melynek a téli nyugalom, a jégborítás kell az élethez, vannak azonban más élőlények melyeknek az enyhébb tél a kedvező. Vannak olyan északról érkező madarak, különféle récék, melyek, ha nincs jég, itt töltik a telet, és előszeretettel fogyasztják az invazív vándorkagylót. Vannak már mögöttünk extrém száraz évek – például 2002, 2003 és 2012, amikor a vízszint a siófoki vízmércén a felső szabályozási szinthez képest egy méterrel alacsonyabban állt. Azt tudjuk, hogy ez nem okozott halpusztulást vagy vízminőség romlást, vagy bármilyen statisztikailag igazolható változást a tó nyílt vizében – mondta Vörös Lajos.

Az ok okozati összefüggések felderítése sem egyszerű, hiszen a Balatonon néhány évtized alatt hatalmas változások történtek. A legfontosabb ezek közül a vízminőség változása, mely a tóba folyó szennyvizek elvezetésével és tisztításával jelentősen javult. Annak felderítése, hogy az egyes szervezetek megjelenése vagy feltűnése milyen környezeti változással van összefüggésben, az a jövő kutatásainak feladata.

 

Szöveg és kép: Sági Ági

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva