Az illatos, lila tihanyi virágok
Tihany és a levendula elválaszthatatlan egymástól, így nem meglepő, hogy a település és a félsziget geológiai érdekességeit és élővilágát bemutató interaktív tárlatnak otthont adó Látogatóközpont is a virág nevét viseli. De vajon hogyan és miért fonódott össze e kettő? Ennek megválaszolásában Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájegység-vezetője volt segítségünkre. Egészen meglepő kijelentéssel kezdte: pontosan nem tudni, hogy mikor is került Tihanyba a levendula.
Mediterrán jellegű balatoni vidék
— Az azonban biztos, hogy az ipari termelés az 1920-as években kezdődött. Valószínű, hogy a bencés szerzetesek évszázadok óta tarthattak itt levendulát, hiszen a félsziget klímája már akkor is mediterrán, dél-európai jellegű volt. Az ipari termesztést egy Bittera Gyula nevű, Európa-szerte híres tudós kezdte el. Ő gyógynövénynemesítő, gyógyszervegyész volt. A Tihanyi-félszigeten bérbe vett az apátságtól nagyjából 100 hektárnyi területet és egy világszínvonalú ipari levendulaültetvényt hozott létre – idézte fel Vers József.
Az, hogy ipari ültetvényről volt szó, azt is jelenti, hogy nem elsősorban szépségéért és illatáért honosította meg a tudós ezt a virágot, hanem azért, mert viszonylag széleskörűen felhasználható. A levendula tihanyi meghonosítása kezdetén elsősorban a belőle kinyerhető illóolaj előállítása volt a cél.
— A termék előállításoz specializálódott az egész termelési folyamat. Egyébként akkor még kézzel kapálták az ültetvényeket és kézzel kapáltak. Nem volt gépesítve, annak ellenére hogy akkor a világszínvonalat képviselte az ültetvény – folytatta a történetet a tájegység-vezető.
A Külső-tó partján lepárolt illóolajat Budapestre szállították, ott történt meg a tisztítása, további feldolgozása.
Tőzsdén a levendula
— Az itteni olaj minősége kiváló volt. Nyugodtan lehet mondani erre is, hogy világszínvonalú. Elérte a franciaországi ültetvényekről származók minőségét és nagyon kedvelt is volt a tihanyi levendulaolaj. Tőzsdei cikk is volt. Az Egyesült Államokban, illetve Észak-Európában értékesítették elsősorban és nagyon jó sajtója volt.
Világhírű volt a levendula – s, ha létezett volna az 1900-as évek elején a szó, akár celebvirágként is említhetnénk
Igazi sztárnövény volt tehát a múlt század elején a levendula, de népszerűségéből ma sem vesztett. Sőt, felhasználási módja annyi, hogy szinte el sem tudjuk képzelni – bár Tihanyban járva azért szinte minden módjával találkozhatunk. A klasszikusnak mondható csokor, az illóolaj, a szappan, az illatosító, a szörp, a textilzsákba vagy párnába rejtett levendula mellett egészen különleges felhasználásként a virág kerül(het) mézbe, lekvárba, sörbe, kávéba, süteménybe. Arról nem is szólva, hogy rajzolva vagy festve hány és hányféle tárgyon jelenhet meg. Turisztikai termék is egyben, vendégcsalogató hívószó.
— Megváltozott a levendula és termesztésének célja is. Egészen más funkciókat, szerepeket kapott: például a turizmus, a látvány, a szépség lényeges lett. Az illóolaj is fontos, de a Tihanyi-félszigeten biztos, hogy nem ez jelenti a levendula jövőjét.
Vendégcsalogató szépség
Egyébként az 1950-es években majdnem eltűnt Tihanyból, amikor az ültetvények jelentős részét kivágták, majd az 1990-as évek elején terjedt el ismét, mondhatni, akkor indult másodvirágzása. Az újrahonosításban nagy szerepe volt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
– Mostanra megint csak van levendula-kultúra a Tihanyi-félszigeten, megint vannak gyönyörű, látványos ültetvények – és ezeknek az elsődleges célja az, hogy idevonzzák az embereket. Részben azért, hogy sétáljanak és gyönyörködjenek benne. De arra is van lehetőség, hogy akár saját maguk learassák, saját kezűleg leszedjék. Mára már elsősorban turisztikai attrakció a levendula.
Kiváló méhlegelő
De ha természet és a természetvédelem irányából nézem, legalább ugyanilyen fontos. Az ember látja maga előtt a több hektárnyi gyönyörű lila levendulát, ami elsőosztályú méhlegelő. Vegyszer-és műtrágyamentes termesztés folyik itt. Nagyon sok rovar látogatja és nem csak a gazdálkodásba vont méhek, hanem nagyon sok vad méhfaj is. Így nagyon fontos szerepe van a levendulának a természeti sokféleség megőrzésében.
Sokszínű táj, temérdek látnivaló
Ez pedig szerencsére jellemző a Tihanyi-félszigetre. S bár elsősorban a levenduláról híres és nevezetes, de sok minden más is eszünkbe juthat Tihany hallatán. Az apátság, visszhang, a kecskeköröm – ami valójában kagylómaradvány , a félsziget, a Belső-tó, s az ürgék is, bár az apró állatkák jelenléte nem annyira közismert. Ezek közül többel megismerkedhetnek az érdeklődők a Levendula Ház látogatóközpontban.
— Természetes, hogy a levendula itt is kulcsszó. Tehát aki meglátogatja a látogatóközpontot, az sok ismeretet fog szerezni a levendula múltjáról, jelenéről, feldolgozásáról. De távolról sem csak erről szól a Levendula-ház Látogatóközpont. Ez egy természetismereti bemutatóhely. Aki ide bejön és végignézi a kiállításunkat, az képet kap a Tihanyi-félsziget kialakulásáról, geológiai múltjáról, az itteni vulkánosságról és mindarról, ami ezen kialakult : a vizekről, erdőkről. És persze mindezek részeként az ember jelenlétéről, munkájáról – aminek a levendula nagyon fontos része és összetevője – kanyarodott vissza Vers József a Tihanytól már elválaszthatatlan illatos, lila virághoz.