Levendula mindenhol – illatosítóban, szappanban, csokiban, szörpben, sörben és likőrben. Ez nem meglepő Tihanyban, de ilyen világi ízek és illatok is várják a vendégeket a látogatóközpontba belépve.
Az ideérkezőknek ajánljuk, hogy éljenek a lehetősséggel és térjenek be a bejárat mellett lévő vetítőterembe, hiszen egy olyan rövidfilmet láthatnak az apátságról, történetéről és jelenéről, mely után még néhány percig ülve maradtunk, annyira nagy hatással volt ránk.
De aztán útnak indultunk, hiszen várt ránk Barkó Ágoston, a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatója, aki körbevezetett minket a kiállításon.
– A múzeum interaktív. Itt lehet és kell is fogdosni, forgatni, mozgatni sok tárgyat, eszközt, s illatok, élmények várnak a látogatókra – emelte ki az igazgató.
A Lélek a vizek felett – múlt és jelen találkozása a Tihanyi Apátságban című kiállítás egyébként 2020 nyarára készült el, így akik néhány éve jártak itt, azoknak is rejt újdonságokat.
„András a legkeresztényebb jogart viselő hatalmából folyó parancsából elrendelte, hogy mindaz a megművelt vagy parlagon fekvő föld, szőlő, vetés, szolga, szolgáló, ló, ökör, juh, disznó, méh s ezeknek őrzőik, valamint az illő egyházi felszerelések, amelyeket és akiket – amint azt jelen oklevél sorjában megmutatja – a saját és felesége, fiai, leányai és valamennyi élő és megholt atyafia üdvéért Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak a BALATIN fölött a TICHON nevű helyen lévő egyházához adott, ezen ünnepélyes hártya tanúbizonyságába foglaltassék. ” – olvasható (már ha valaki ki tudja silabizálni az ősi szöveget) a tihanyi apátság alapítólevelében, melynek másolata ugyancsak látható a múzeumban, csakúgy, mint az apátság középkori pecsétje.
Több kisfilm is gazdagítja a tárlatot, melyek kiegészítik a tárgyakat és leírásokat.
De láthatóak itt a Balaton színei és megfoghatunk a templom már lebontott, XI. századi oszlopaiból, köveiből megmaradt darabokat is.
Papi „divat” és ínyencségek
A kiállítótermeken végigsétálva olyan érdekességekkel is megismerkedhetünk, mint a szerzetesek ruházata. Megnézhetjük, hogy az egyes korokban milyen viseletek voltak a jellemzőek, s azt is, hogy milyen finomságok kerültek az asztalra.
Előszeretettel fogyasztottak például feketerigót, böjt idején teknősbékát és csigát. Azt is megtudtuk, hogy a pirospaprika térhódítása előtt a sáfrány kedvelt fűszere volt a magyar konyhának. Barkó Ágoston érdekességképpen azt is elmondta, hogy ezért hajdan például a pörkölt és a kolbász nem a most megszokott pirosas, hanem narancssárga színű volt.
A szerzetesek elárulják titkaikat
Az ember tisztelettel tekint a lelki elöljárókra, az igét hirdető papokra, lelkészekre, de azért ők is emberek. Ugyanúgy vannak kedvenc időtöltéseik hivatásuk mellett, mint bárki másnak. Van, aki szívesen horgászik, fotóz, kirándul, olvas – ez is kiderül a kiállításon, ahol a mai szerzetesek mindennapjaiba is bepillanthatunk. Megismerkedhetünk a Tihanyban élő bencés közösség tagjaival. Jelenleg tizenhárman élnek itt, s sok érdekesség kiderül róluk. Például, hogy kinek mi a kedvenc étele, vagy könyve, ki mit visz magával, ha útnak indul, s azt is, hogy kinek melyik a kedvenc helye a Balatonnál.
Időszaki tárlatok is várnak
A Tihanyi Bencés Apátság Múzeumában a közelmúltban nyílt meg az új Galéria, melyben most a Herendi Porcelánmanufaktúra szépségei láthatóak.
Pillants be a múzeumba:
Fotók: Mészáros Annarózsa