Előtte, mintegy 30 méterre helyezték el a „Vasútüzemi terület – átjárni tilos!” feliratú kék táblát, ahogy az a fotónkon is látható. Pedig sokan szívesen felkeresnék a mozdonyt – ám azt így csak szabálytalanul tehetik.
Miért jelent ez problémát? Egyrészt mert a gőzvontatás korszakában bevált típus megőrzött és közszemlére kiállított darabjait a vasútbarátok számontartják, sokan direkt e példány megtekintéséért vonatoznak el Veszprémbe. Tizenkilenc 375-ös szobormozdony látható ma hazánkban, köztük a 1031-es Veszprém állomáson. Másrészt mert a vármegyeszékhely már hivatalosan is Európa kulturális fővárosa, látogatóinak száma rohamosan emelkedni fog, közülük sokan éppen vasúton érkeznek majd. A sok látogató között valószínűleg sok vasútbarát is akad majd.
Fotós: Benkő Péter Roland
Van valami különösebb okunk, amiért takargatjuk a hazai járműgyártás eme gyöngyszemét, mely ipar- és közlekedéstörténeti érték, tehát ugyanúgy része a kultúránknak, mint bármi más? Nem hiszem. A megtekintés legálissá, szabályszerűvé tételével – na meg némi renoválással, átfestéssel – bizonyára sokaknak szerezne nosztalgikus pillanatokat megszemlélni ezt a masinát, a magyar járműgyártás bevált konstrukciójának egyik megmaradt példányát, mely típus valaha hozzátartozott a vidéki Magyarország képéhez. Ez sem véletlen: a gyártó, az egykori MÁVAG által leghosszabb ideig, 1906 és 1959 között készített gőzmozdony-sorozatáról van szó. A veszprémieknek és a környékbelieknek helyben van.
Némi vigasz azoknak, akik szeretnék, de nem tudják, esetleg szabálytalanul nem akarják megtekinteni – Csopakon is áll egy 375-ös, ám az a gép máshonnét került a Balaton-partra, nem teljesített szolgálatot anno a Veszprém–Alsóörs vonalon.
Forrás: veol.hu
Fotók: Benkő Péter Roland
