Vár-projekt. Röviden ezt a nevet viseli az a nagyszabású program, mely most érkezett újabb, azaz a kivitelezés kezdeti szakaszába. A Veszprémi Érsekség kormányzati támogatással valósítja meg a várnegyed rekonstrukcióját, melyről a napokban sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Rejtőzködő szépségek
Mindezek előtt azonban lehetőségünk volt megtekinteni néhány épületet, mely megújul az elkövetkezendő időszakban. Az egyik legjelentősebb, nem csak egyházi, hanem turisztikai szempontból is érdekes épület a székesegyház.
Kutatások, vizsgálatok előzik meg az veszrémi várnegyed épületiben a felújítást
Fotó: Keszey Ágnes
Itt – és a megújuló, átalakuló többi épületben is – jelenleg régészeti kutatásokat végeznek. Mi magunk is láthattuk a kutatóárkokat, s a falkutatások eredményét is: sok helyen több évszázaddal ezelőtti minták tűntek elő.
Régi festmény rejtőzött az újabb rétegek alatt – a feltárás során fedezték fel
Fotó: Keszey Ágnes
A kutatások és vizsgálatok után pedig hamarosan megkezdődnek a megújítási és átalakítási munkálatok.
Alapos kutatómunkát végeznek a szakemberek
Fotó: Keszey Ágnes
Hűen a hagyományokhoz
Mindezek során alapoznak a történelmi hagyományokra, s szem előtt tartják, hogy
megtartsák az épületek keletkezésének korának és a klasszikus építési korok építészeti, művészeti sajátosságait. S természetesen a hit, a vallás meghatározó jellege is fontos szempont.
Ezekről dr. Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye építésze beszélt részletesen.
– A projekt központját egy 3 hektáros területen, a környezetéhez képest 25-35 méterrel kiemelkedő várhegy jelenti. Itt a sűrű beépítés révén számos ingatlan helyezkedik el, ezek közül a Veszprémi Érsekség tulajdonában lévő
18 műemléki épület, az azokhoz tartozó kertek és udvarok, valamint mindezeket körbevevő szabad terek alkotják a magot. Az épületek önállóan értelmezve is magas értéket képviselnek, de egységbe foglalva megsokszorozott erővel bírnak.
A Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a Nagy- Szeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház – összességében majd 35 ezer épített és 10 ezer szabadtéri négyzetméter területet mutatnak.
Ebben a hangulatos, történeti léptékű együttesnek tűnő, ám azért összességében mégis
hatalmas területen lesznek megújítva és kialakítva a szükséges funkciók; liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári – tehát gyűjteményi, kincstári – azaz múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetés üzemeltetési és gondnoksági rendeltetései is.
Vörös Tamás főépítész mutatta be a megújuló 18 épületet
Fotó: Keszey Ágnes
Bízunk benne, hogy az épületek többrétegű megnyitása, valamint a kertek és az udvarok összekapcsolása az új funkciókkal együtt a mindenkori közösség életét gazdagítják majd – részletezte a főépítész.
Arról is szólt, hogy milyen monumentális és sokrétű munka jellemzi a projektet. Ez kitűnik már az előkészítés fázisában is. A főépítésztől megtudtuk, hogy több száz szakember végezte a régészeti, történelmi, restaurátori, művészeti kutatómunkát, s mindeközben tíz építészeti-generál, két kert-és tájépítő, hat mérnöki és műszaki, valamint egy-egy gyűjteményi és turisztikai csapat készíti a terveket. Önmagában is egyedülálló tény, hogy a projekt végeztével összességében egészen biztosan tízezres nagyságrendű lesz a létszám az érintettek tekintetében – hangsúlyozta dr. Vörös Tamás.
A felújítás összköltsége 39 milliárd forint lesz, melyhez a forrást a kormány biztosította.
Veszprém szíve újul meg, alapozva a történelmi hagyományokra
Veszprém polgármestere, Porga Gyula azt emelte ki, hogy fontos megújítani az ilyen jelentős történelmi múlttal rendelkező várost, s hogy ezen belül fontos megújítani azokat az épületeket, melyeket őseink hagytak hátra,
– A vár az a hely, ahol előbb született írásos dokumentum 866-ban, minthogy maga a város megszületett volna – ezt már dr. Navracsics Tibor kormánybiztos idézte fel, Ovádi Péter országgyűlési képviselő szavai után.
A megújuló Érseki Palotában mutatták be a projektet
Fotó Keszey Ágnes
A kormánybiztos visszarepítette a közönséget a múltba.
Felidézte, hogy a területen már a magyarok letelepedése előtt állt a mai székesegyház elődje.
– Erről, mint központi helyről megemlékeznek a dokumentumok. Ha innen vesszük sorra a város történelmét: ez nemcsak Gizella és Sarolt kedvenc helye, nemcsak Szent Imre herceg szüzességi fogadalmának, az Árpád-házi királyoknak, Veszprém korábbi meghatározó püspökeinek helye, hanem azoknak a meghatározó személyiségeknek is kiemelkedő fontosságú tere, akik a várban éltek és alkottak. De nemcsak a város számára bírnak ők jelentőséggel, hanem az ország számára is.
Amikor a vár új életre kel, akkor abban bízom, hogy a városon túl a régió, a katolikus egyház, az ország is új lendületet kap.
Ez a célja ennek a programnak. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepeljük – emelte ki a kormánybiztos.
A Vár-projektet bemutató eseményen jelen volt dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki a gazdag történelmi múlt mellett a város modern fejlesztéseit is megemlítette, s természetesen szólt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programról is, mely ugyancsak erősíti a felújítások szükségességét.
A kormányfő-helyettes azt is részletezte, hogy Veszprém történelmileg olyan a hely, ahol az egyház szorosan kapcsolódik a város turizmusához is. Ez a program pedig lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta mindig is jellemző volt a történelemben.
– Szeretnénk megőrizni azokat a szellemi, hitbéli javakat, melyek az embert emberré teszik, közösséget teremtenek. Úgy tekintünk a múltba, hogy valójában a jövőt szemléljük. Ez vezetett minket, mikor vállalkoztunk erre a feladatra – mondta el a projektgazda veszprémi főegyházmegye vezetője, dr. Udvardy György érsek. Majd a történelmi gyökerek, a vallás és a kultúra egységéről beszélt, melyek részei a projektnek. – Az is tapasztalat, hogy a hit kultúrát teremt. A hit, amely nem teremt kultúrát, valójában nem hit.
Az egyház történelmének, kultúrájának felhasználásával szeretnénk a régióban jelen lenni, kultúrát teremteni. Olyan kultúrát, mely élteti, örömmel tölti el az embert.
Mindig figyeltünk arra, hogy reális célokat fogalmazzunk meg az épületekkel, terekkel kapcsolatban, Ahogy főépítész úr jelezte, egységes szellemi koncepció alapján végezhetjük a beruházást: megbecsülve őseink hitét – vallja az érsek. Beszédében utalt arra is, hogy a projekt egyszerre hitéleti és turisztikai beruházás is, de gazdasági jelentősége is van, hiszen munkahelyteremtő jelleggel is bír.
A beruházás gőzerővel zajlik: a felújítások egy része az idei év végére befejeződik, hogy az EKF 2023 programjainak már otthont tudjanak adni egyes terek és épületek. A munkálatok ütemezését úgy tervezték meg, hogy a jeles év programjait ne zavarja a kivitelezés. Ám a projekt ezen túl is folyik majd, hiszen a teljes átalakítás 2025 tavaszára fejeződik be.
Fotó: Keszey Ágnes
Újjászülető művészeti értékek, új lehetőségek
A Veszprémi Érsekség egy tavalyi közleményében részletesen is bemutatta a program fő elemeit. Nézzük, milyen jelentősebb újdonságok várnak majd a látogatókra!
A megújuló Várnegyed a kulturális-és örökségturizmust erősíti, s a vallási-és zarándokturisztikai elemek is kiemelkedő szerephez jutnak. A projektismertető szerint
olyan lehetőségek várják majd a turistákat, melyek csökkentik a szezonalitást, s egész évben vonzó célponttá teszik a várost. Annyi látnivaló lesz, hogy akár több napos programlehetőség is lehet a nevezetességek, látnivalók megismerése.
A nagyközönség olyan műtárgyakat is megnézhet, melyeket eddig helyhiány miatt nem tudtak bemutatni.
A hagyományok, értékek bemutatása mellett az is cél, hogy mindezekhez élményalapú ismereteket is átnyújtsanak.
Forrás: Veszprémi Érsekség
A teljes megújulás után tematikus sétákat is szerveznek majd a területen, s hagyományok bemutatása mellett a trendeknek megfelelő helyek is lesznek. Például modern utcabútorokat, interaktív installációkat helyeznek el, szelfi-és fotópontok is létesülnek.
Új látványosságok az Érseki Palotában
Az Érseki Palotában a megújuló épület és az újjászülető enteriőr kiállítás mellett új élmények is várnak a látogatókra.
Fotó: Keszey Ágnes
A pincében borturisztikai bemutatóteret, kiállítást és rendezvényteret alakítanak ki.
Fotó: Keszey Ágnes
A földszinten megmaradnak az egyházkormányzati funkciók, de ezek nagy része a Nagypréposti palotában, modern körülmények között folytatódik.
Zarándokszállások is lesznek
A Püspöki Alkalmazottak Házában az ebédlőből rendezvényterem lesz, az emeleti szobákat zarándokszállássá alakítják át, a földszinten pedig az ehhez szükséges recepciót is kialakítják.
Megújuló szakrális épületek, koncertek a székesegyházban
A Piarista templomot, a Szent György-kápolnát és a Boldog Gizella-kápolnát modern módon is bemutatják a látogatóknak.
Fotó: Keszey Ágnes
Élménypontokat alakítanak ki, több megismerését pedig visual guide („virtuális idegenvezető) is segíti. Csakúgy, mint a Szent Mihály székesegyház felfedezését, amelynek teljes restaurálása is megtörténik. Itt korszerűsítik az orgonát, így koncertre is várják majd a zeneszerető közönséget.
Egyházi kincsestár és kockás abroszos vendéglő a palotában
Miután az egyházmegye visszaszerezte a Körmendy-palota és a Dravecz-palota tulajdonjogát, s megtörténik a felújítás és átalakítás, a nagyközönséget sok látványosság és élmény várja majd. Ezekben az épületekben hozzák létre – az élményalapú bemutatása szem előtt tartva – a Boldog Gizella Egyházművészeti Gyűjteményt. A kincstár mellett palotatörténeti élménypontok létesülnek, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak majd, s egy másik épületben, a Tejfalussy-palotában pedig kockás abroszos vendéglő és panorámaterasz is várja majd a vendégeket, akik egy ajándékboltba is betérhetnek.
Régi könyvek, történelmi dokumentumok – modern módon bemutatva
A korábbi Nagyszeminárium épületének tulajdonjogát is visszaszerezte az egyház, s ez ad otthont majd a Főegyházmegye Könyvtár és Levéltár nagymúltú és gazdag gyűjteményének. Az épületben zarándokszállást és egyházi és kulturális programok helyszínéül szolgáló, kétszáz fős rendezvényhelyszínt létesítenek. Ez egyúttal egyházmegyei lelkiségi központ is lesz, hiszen lelkigyakorlatok és papi összejöveteleket is rendeznek majd itt. A könyvtár és levéltár bemutatása korszerű installációval történik meg, kamara kiállítások is várják majd a látogatókat, akik a történeti élménypontban a késő barokk jeles mestere: Fellner Jakab és Tiethart József építőmester veszprémi munkásságával is ismerkedhetnek.
Kilátás a városra a várnegyedből
Fotó: Keszey Ágnes
Erősödik a turisztikai szerep
Biró-Giczey-palota (Szaléziánum) turisztikai fogadó-és információs szerepét erősítik. Ennek része az is, hogy az új turisztikai infópont mellett bővül az itt lévő ajándékbolt és kávézó kínálata. Itt is felfrissül a kiállítás, s palotatörténeti tárlatot is berendeznek.
Ostyasütés, ruhavarrás
A Simon-palotában fog működni az ostyasütő műhely, s ezt a nagyközönség is megismerheti egy itt kialakítandó foglalkoztató teremben. Az érsekség szeretné megismertetni az érdeklődőkkel az egyházi liturgikus viseletet és szimbolikáját, ezért az épületben kiállítást és varróműhelyt létesítenek. A palota kertjét is megnyitják a látogatóknak.
Rendházból négy csillagos hotel
Az egykori Piarista Rendház és a Gimnázium épületei is turisztikai célokat szolgálnak néhány év múlva.
Fotó: Keszey Ágnes
Négy csillagos szálláshelyet építenek, melyben wellnessszolgáltatások is kényeztetik, pihentetik, felfrissítik a vendégeket. Konferencia-és szekciótermeket is kialakítanak, s bisztrót is nyitnak.
Kortárs kálvária
A Szent Benedek-hegyi sétány megújul, az itt lévő kálváriát pedig kortárs alkotásokkal teremtik újjá.
