2019.02.08. 12:00
Idegenek a Balatonban
A hatvanas évektől a 90-es évekig több idegenhonos (a Balatonban nem őshonos - szerk.) halfajt is telepítettek a Balatonba. Volt, amelyiktől a víz tisztítását remélték (busa), mástól a hínár kiirtását (amur), vagy csak éppen jó üzleti vállalkozásnak tűnt (angolna). Más idegenhonos halfajok is élnek még a Balatonban (törpeharcsa, naphal, különféle gébek), de a legtöbb fejtörést az elmúlt évtizedekben a balatoni angolna és busaállomány okozta.

Bár a Sió-zsilip megépítése előtt a vízgyűjtőkből természetes úton is került a Balatonba angolna, tömeges betelepítése a hatvanas években kezdődött. 1962 és 1991 között több, mint 80 millió ivadékot telepítettek úgy, hogy csak találgatások voltak arról, hogy a letelepített mennyiségből vajon mennyi marad életben. A becslések valószínűleg tévedtek, mert bár a tömeges angolnapusztulás oka máig tisztázatlan 1985-ben és 1991-ben is több száz tonna angolna pusztult el egyszerre, aminek egyik oka valószínűleg a túl nagy egyedszám volt. Utoljára 1991-ben telepítettek a tóba angolnát.

– Az tény, hogy még mindig van angolna a Balatonban, bár évek óta nem telepíti senki. Szórványosan bármikor előkerülhet néhány tetem, mert az angolna is elpusztul egyszer. A balatoni angolnatelepítés jó példája annak, hogy milyen következményekkel jár az ember természetátalakító tevékenysége. Horgász szempontból persze az angolna jó sporthal, és remek ételeket lehet belőle készíteni. Felfalja viszont a Balatonban ívó őshonos halak ikráit, hatására alaposan megritkult a keszeg, a süllő, a sügérállomány, és kiszorította az alkatilag hozzá hasonló menyhalat is – mondta el Táncsics Aladár a Bakony-Balaton Horgásszövetség ügyvezető elnöke.

Sügérből csak a 15 cm feletti egyedeket lehet megtartani. Fotó: pixabay

A menyhal – amit a hasonló alkatú angolna teljesen kiszorított a tóból – óvatos visszatelepítése néhány éve elkezdődött, és az angolna visszaszorulásával a sügérállomány is szépen fejlődni kezdett – igaz ezt a 3 éve bevezetett méretkorlátozás is segíti. Az angolna fogyására utal az is, hogy tavaly ismét találtak kecskerákot a Balatonban Fonyódnál. Ennek a ráknak az eltűnését is az angolna számlájára írták.

Ezt a 46 kg-os busát a borsosgyőri Strandi tónál fogta Ungvári Attila még 2013-ban. Fotó: Karvas Gáborné

Sokféle véleményt hallani busa ügyben is. A busa nagyfejű, akár 50-60 kilogrammosra is megnövő hal. Planktonevő, ezért csak véletlenül lehet megakasztani, viszont őshonos halaink ivadékainak táplálékkonkurense. A busa hivatalosan nem tud szaporodni a Balatonban, viszont sok öreg hal élhet még a tóban. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a következő években a busa még nagy problémákat okozhat, ha az öreg állomány egyszerre pusztul el, ráadásul ez az a hal, amit csak halászati módszerekkel lehet kifogni.

Táncsics Aladár a Bakony Balaton Horgász Szövetség ügyvezető elnöke

– Halászati módszerekkel sem egyszerű a kifogása. Emlékszem, amikor még volt halászat a Balatonon, mennyit néztük, hogy a háló szűkülésével hogy ugrálnak ki belőle a busák. A tudomány szereplői között is évekig ment a vita arról, hogy leívik-e a busa Balatonban. Jelenleg az a vélemény, hogy a busa nem szaporodik a Balatonban, de tény, hogy időről időre előkerülnek fiatal egyedek a tóból. Én azt hiszem, hogy ezek nem természetes szaporulatból származnak, hanem a befolyókból kerülhetnek a Balatonba. Főként a déli oldalon a befolyókra jó néhány halkeltető üzem települt. Nem létezik olyan háló, amin a kisebb-nagyobb ivadék ne jutna át. Ez a kérdés akkor lesz teljes egészében tisztázható, ha megtiltják, hogy a Balatonba érkező vízfolyásokon idegenhonos halfajokat tenyésszenek – tette hozzá Táncsics Aladár.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva