2019.02.10. 10:00
Tíz éve gyilkolták meg Marian Cozmát
A Veszprém egykori kézilabdásának meggyilkolása körülményei máig tisztázatlanok, a tragédia máig felborzolja a kedélyeket.

Pontosan tíz éve annak, hogy Veszprémben gyilkosság áldozata lett Marian Cozma román válogatott kézilabdázó. A sportoló a Dinamo Bukarestben elért sikerei után 2006-ban szerződött az egyik legnagyobb magyar kézilabda klubhoz, az akkor még MKB Veszprém KC néven futó csapathoz.

2005-ben még megúszta, pár évvel később viszont már nem
Marian Cozma 1982. szeptember 8-án született Bukarestben. A sportoló szülei is válogatott kézilabdázók voltak, Cozma hazája egyik élcsapatában, a Dinamo Bukarestben kezdte pályafutását. Csapatával komoly eredményeket ért el, többek között bajnok és kupagyőztes lett. Felnőtt válogatottként 2002-ben, Fehéroroszország ellen mutatkozott be.

A sors furcsa fintora, hogy a sportolót 2005-ben Bukarestben is megkéselték: a bukaresti Rapid fanatikusai az utcán felismerték, és kést döftek a hátába. Cozma ebből a sérüléséből viszonylag hamar felépült, 2006-ban viszont a veszprémi csapathoz igazolt. A kézilabdázó Veszprémben is sikeres volt, a csapattal bajnokságot és kupát és KEK-et is nyert. Többször szerepelt a román válogatottban, de halála előtt nem sokkal, 2009. február 4-én lemondta a válogatottságot. Ezt egyrészt mellőzése miatt tette, de döntését személyes okok is befolyásolták. Marian Cozma ekkor még nem sejtette, hogy pár napra rá halálos késszúrásokat kap.

Csak a halálos szúrás a biztos
A sportoló 2009. február 8-án hajnalban, a veszprémi Virág Benedek utca 1. számú ház pincehelyiségében található Patrióta lokál nevű helyen szórakozott többek között sportolótársaival, Ivan Pešić horvát és Žarko Šešum szerb játékossal. A halálos kimenetelű verekedés is itt tört ki, de máig tisztázatlan, hogy mi volt a két társaság összetűzésének a pontos oka. Erre a későbbi bírósági tárgyalások sem derítettek fényt.

Tíz év után is csak annyi biztos, hogy a verekedés a klub táncterén tört ki, majd a Patrióta lokál előtt folytatódott, Marian Cozma eközben összesen három késszúrást kapott. Egyet a szívébe, amibe kórházba szállítását követően belehalt.
A kézilabdázó segítségére érkező társak sem jártak sokkal jobban, Ivan Pešićet vesén szúrták, Žarko Šešumot pedig úgy fejbe rúgták, hogy arccsonttörést szenvedett. Később a hatóság összesen hét embert vett őrizetbe:

Raffael Sándort, Németh Győzőt és Sztojka Ivánt emberölési kísérlettel és testi sértés kísérletével gyanúsították, Pál Gábor és Bihari Csaba a testi sértés vádjában társtettesként lett vádlott, míg Gergely Péternét és Antalik Lászlót bűnpártolással vádolták.
Az elsőfokú ítéletre majd két évet kellett várni, ami 2011. június 23-án született meg. E szerint a Veszprém Megyei Bíróság

Raffaelre és Némethre életfogytig tartó fegyházbüntetést;
Sztojka Ivánra húszéves fegyházbüntetést;
Pál Gáborra és Bihari Csabára 5 és 4 év fegyházat;
Gergely Péternére 3 évet, Antalikra pedig 2 év 8 hónap börtönt szabtak ki.

Tíz hónappal később, 2012. április 27-én megszületett másodfokú ítélet is, ez viszont sokakban csalódást keltett. Raffael és Németh büntetését ugyanis 18 évre, míg Sztojkáét 8 éves börtönbüntetésre csökkentették. A tárgyalás ezután a Kúrián folytatódott, ahol az első és másodrendű vádlott büntetését változatlanul hagyták, míg Sztojkáét 13 évre súlyosbították.

Sztojka ebből csak 9 évet ült le, tavaly nyáron, „kifogástalan” magatartásának köszönhetően kiengedték, a bíróság ráadásul úgy találta, hogy „az elítélt társadalomba való reintegrációja megfelelő”.

A szíven szúrt országok, amelyek nem felejtenek
Marian Cozmát Bukarestben temették el 2009. február 13-án reggel 9 órakor, amelyet a Duna Televízió élőben közvetített. A búcsúztatása a Dinamo București csarnokánál kezdődött, ahol több ezren rótták le kegyeletüket.

Csapata, az MKB Veszprém örökre visszavonultatta a meggyilkolt sportoló 8-as mezszámát, míg a Román Kézilabdaszövetség ugyanezt tette a 82-es mezszámmal, amiben Cozma a román kézilabda-válogatottban játszott.

Halála után a kézilabdázót Veszprém város tiszteletbeli polgárává választotta a közgyűlés. A kitüntetést a sportoló édesapja vette át.

A Cozma-gyilkosságról film is készült, Kálomista Gábor produkcióját „Szíven szúrt ország” címmel mutatták be. Marian Cozma szerepét Czapkó Antal játszotta, kedvesét Oroszlán Szonja, Žarko Šešumot Csányi Sándor, Uroš Vilovskit Pindroch Csaba, míg Ivan Pešićet Szabó Simon alakította. Az ősbemutató 2009. május 7-én volt Veszprémben – írta a vg.hu.

A veol.hu a film producerével, Kálomista Gáborral beszélgetett a tragédiáról és annak utóhatásairól.

A bűntett utáni gyász, keserűség és düh egy olyan mély vákuumban egyesült, amelynek ürességét minden eszközzel igyekeztek betölteni az emberek. Különösen a veszprémiek és a kézilabdabarátok, akik soha elképzelni sem tudtak volna egy ilyen tragédiát.
Ezek közé a kézilabda-barátok közé tartozott Kálomista Gábor producer is, aki filmmel szeretett volna adózni Cozma emlékének, egyben elmesélni a történteket, megkönnyíteni azok feldolgozását. Volt rá igény. Több mint négyezer ember gyűlt össze a Veszprém Arénában, ahol először mutatták be a Szíven szúrt ország című filmet.

Az alkotás hihetetlen rövid idő alatt készült el, ami csaknem akkora bravúr volt, mint az, hogy a veszprémi kézisek tudták folytatni szereplésüket. A tragédiát követően tényleg a feje tetején állt minden. Kálomista Gáborral attól a naptól kezdtük a visszaemlékezést, amely örökre fekete betűs lesz a bakonyi megyeszékhelyen.

– Arra már nem emlékszem, hogy ki, de valaki felhívott hajnalban, és én el is indultam Budapestről Veszprémbe. Megmondom őszintén, nem tudtam, hogy ekkora a baj, a részleteket nem ismertem, csak annyit, hogy Mariant megszúrták. Még útközben jött a telefon: meghalt. Ráadásul másik két játékos is súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Egyszerűen felfoghatatlan volt. Hogy történt? Miért? – emlékezett vissza arra a tragikus februári napra tíz esztendővel ezelőttről a producer, aki évtizedes szurkolója volt a csapatnak.

– Reggel már ott voltam a helyszínen, friss nyomok voltak, megrázó volt látni, elképzelni, mi történt.

 

Kálomista Gábor: Kötelességnek éreztük elkészíteni a filmet
Fotó: Balogh Ákos/Napló

 

Kálomista Gábor elmondta, a tragédiát követő időszak rémálomszerűen telt. Nagyon aggódtak a másik két megtámadott játékosért, Zarko Sesumért és Ivan Pesicért. A kézilabdázók érthető módon teljesen kikészültek, barátjukat, társukat veszítették el. Fogalmuk sem volt, a soron következő meccsekre egyáltalán ki tud-e állni a csapat.

– Zavaros heteket éltünk, ráadásul volt egy nagyon komoly félelem a levegőben. Mi lesz a folytatás? Itt embert öltek, aljas, becstelen módon, egy olyan kisvárosban, ahol ez nem volt jellemző. Milyen következményei lesznek ennek a tettnek a városra, a kézilabdára és a sportra nézve? De tovább megyek, az emberek gondolkodására nézve. Ha nincs Petre Cozma, ez az ügy sokkal rosszabb irányba is fordulhatott volna.

A filmes szakember, aki évekkel később a bakonyi kézisek egyik vezetője lett, arra célzott, hogy Marian Cozma Magyarországra érkező édesapja akadályozta meg azt, hogy több ezer bosszúszomjas ember, szurkoló megtorolja a román játékossal történteket

– Ő egyből mondta, hogy nem haragszik Magyarországon senkire. Úgy fogalmazott, hogy itt ölték meg a fiamat, de tudom, hogy ti tiszteltétek és szerettétek őt. Az igazi tetteseket kell elfogni, és nem céltalan bosszúhadjáratot folytatni.

Kálomista Gábor kitért arra, hogy tudomása szerint az akkori politikai elit megpróbálta kisebbíteni az ügy jelentőségét. Nem akarták felhívni a figyelmet arra, hogy mi zajlik ebben az országban, el akarták simítani a dolgot, a tragédiát egy egyszerű kocsmai verekedésnek beállítani.

– Volt bennünk félelem, hogy sikerülhet, ezért fogtunk kamerát és próbáltuk megörökíteni az egészet. Nem készültünk arra, hogy komoly dramaturgiára felépített filmet készítsünk. De ahogy haladtak előre a dolgok, mi is egyre jobban belekerültünk a történetbe. A politikai érdek nyilvánvalóan nem találkozott a közérdekkel, szerettük volna a felszínen tartani az ügyet. Kötelességünknek éreztük, hogy legyen erről közbeszéd, és tudja meg mindenki, itt mi történt. Szerintünk mi történt, mert – mint később kiderült – a bíróságok másként látták az eseménysorozatot.

Kiemelte: az arénabeli filmbemutató katartikus élmény volt. – Rámutatott arra, hogy nincs itt magyar, román vagy szerb, hanem sportemberek, tisztességes emberek vannak, és gonosz, aljas bűnözők. Az is látszott, hogy ezt a gyilkosságot biztosan nem bocsátja meg a közvélemény az elkövetőknek.

A producer tíz év elteltével sem látja másnak filmjét, ma is tartja, hogy ez az alkotás nem oknyomozásnak készült, hanem azért, hogy a veszprémi tragédiára felfűzve rögzítsen egy bizonyos hazai közállapotot. Számos hasonló bűneset történt akkoriban, a híres sportoló meggyilkolása erre a tarthatatlan helyzetre is ráirányította a figyelmet.

– Marian Cozma tragédiája jelképe lett annak, hogy ebben az országban van még tartás, kitartás és becsület, hogy megvédje magát – fogalmazott Kálomista Gábor, aki hozzátette: a Szíven szúrt országot és őt személy szerint is számos támadás érte akkoriban. Nem szerették, hogy ráirányítottuk a figyelmet a hazai állapotokra, másfelől sokan azt gondolták, hogy az elkövetők a film hatására keményebb büntetést kapnak a megérdemeltnél.

A bírósági eljárásokkal kapcsolatban úgy gondolja, az elsőfokú ítélet lett volna a megfelelő lezárása az ügynek. – A legnagyobb megdöbbenésünkre a másodfok brutális módon enyhítette a büntetéseket, ami ma is érthetetlen számomra.

Kálomista Gábor azóta sokszor találkozott a gyilkosságnál megsérült Zarko Sesummal és Ivan Pesiccsel, ilyenkor mindig megemlékeztek az egykori barátról és csapattársról. Petre Cozmával viszont megszakadt a kapcsolata. Erről a szakításról nem akart sokat beszélni, csak annyit mondott, hogy voltak olyan emberek, akik több száz millió forintos kártérítést ígértek az édesapának. Ő azok között volt, aki ezt fenntartásokkal kezelte, hiszen tudta, hogy az elkövetőknek nem volt legális jövedelmük, amiből be lehetett volna hajtani a kártérítést. Az egész dolog rosszul jött ki, és azóta nem beszéltek. Ugyanakkor rendkívül tiszteli Petre Cozmát, azt gondolja, egy nagyszerű emberről van szó.

– Továbbra is osztozom a fájdalmában. Sok minden történt azóta, sokféle hatása volt a tragédiának, ami viszont nem változott, az a gyász.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva