Antal Lívia | 2024.02.01. 12:00

A Tüskevár nyomán a Búbos Vöcsök tanösvényen

A balatonmagyaródi Kányavári-sziget, valamint a szigeten található Búbos Vöcsök tanösvény az egyetlen szabadon, vagyis szakvezetés nélkül látogatható hely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Számos madárfaj otthona, amelyek többségét Fekete István 1957-ben megjelent ifjúsági regényéből, a Tüskevárból is ismerhetjük. A természetet oly érzékletesen megjelenítő író 124 éve, 1900. január 25-én született.

A történet két hetedik osztályos budapesti fiú, becenevükön, Tutajos és Bütyök nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban. Az öreg pákászt, Matula Gergelyt bízzák meg a fiúk nevelésével. A nádas ezer madárfajt rejt, amelyről Tutajos, a főhős állandóan kérdezi nagybátyját, amelynek sosincs vége. Erre mondja Matula azt: „Ha pedig többet akar tudni ezekről a madarakról, kérje el otthon azt a könyvet, amit az a Lovassy nevű tanár úr írt. Az tud mindent.”

Lovassy Sándor ornitológus, biológus Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című kötete 1927-ben jelent meg. A szerző, aki többek között a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója volt, művét „zoológusok, mezőgazdák, erdészek, kertészek, állattenyésztők, halászok, vadászok és állatkedvelők használatára” ajánlotta. Ebből a könyvből, mert Matula bácsi szekrényében felfedezte, tájékozódik Tutajos a berek állatairól.

A tábla, amelyen a névadó, a búbos vöcsök is szerepel
Fotó: Antal Lívia

A Kis-Balaton páratlanul színes élővilágát a Kányavári-szigeten található tizenöt állomásos Búbos Vöcsök tanösvény hivatott bemutatni. Ide fából készült, háromnyílású ívhíd vezet, ami ma már a Kis-Balaton jelképe. A tanösvény tábláin kétéltűek, hüllők, halak, emlősök és madarak sorakoznak, közülük sok olyan faj, amely a Tüskevárban is szerepel. Kárókatona, bakcsó, kis kócsag, szürke gém, fekete gólya, sárgarigó, kék cinege, tőkés réce, varjú, rétisas, kerecsensólyom, bagoly, hogy említsünk jó néhányat a madárfajok közül.

Hogy létezett-e valaha Tüskevár, nem tudni, várak nem voltak arrafelé. Az biztos, hogy Tüskevárnak nevezik Kaposvár nyugati városrészét és egy Veszprém vármegyei községet, amelynek nyilván semmi köze sincs a regénybeli Tüskevárhoz. A Kányavári-szigetet a Balatonmagyaród és Sármellék közötti útról lekanyarodva közelíthetjük meg, Sármelléken a Tüskevár utcán át haladva.

A Kányavári-szigetre vezető háromnyílású ívhídon a januári napsütésben
Fotó: Antal Lívia

A Tüskevár folytatása 1959-ben jelent meg Téli berek címmel Fekete István tollából. A 2005-ös Nagy Könyv szavazáson a Tüskevár egyike volt Magyarország tizenkét legnépszerűbb irodalmi alkotásának.

Aki megszeretné tekinteni Matula kunyhóját és a Fekete István-emlékhelyet, mivel a Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi terület, belépőjegy ellenében, kizárólag a Kis-Balaton Látogatóközpontból induló szakvezetés során teheti meg.