Horváth Balogh-Attila / zaol.hu | 2021.08.21. 12:00
Zalakaros titka a víz
Az utolsó két és fél évtizedes fejlődés valódi fürdővárost alkotott a Balaton közelében, aminek következő mérföldköve lesz az új gyógyhelyi központ. Az átalakulás látványos és mindenképpen sikertörténet.

Így fogalmaz Titkunk a vizünk – Zalakaros fürdőjének fél évszázada című könyvében dr. Halász Imre professor emeritus, az MTA Köztestületének tagja.
A könyv – melynek megjelenését a Hungarikum pályázat keretében az Agrár­minisztérium támogatta – megírása óta az a bizonyos új gyógyhelyi központ megépült és rövid idő alatt népszerű lett. A fejlődés tehát töretlen.

– A fürdő születéséig mindössze néhány híradás szólt Magyarországon az ezerfős lélekszámot soha el nem érő kistelepülésről, amely jelentéktelen szerepet töltött be nagyobb szomszédjai gyűrűjében – fogalmaz az előszóban Novák Ferenc polgármester.

– Az egyik legkisebb település voltunk, a lakosság lélekszáma 1970-re 695 fővel elérte a mélypontját. Ha valami rendkívüli nem történt volna, az átlagos zalai aprófalvak sorsára juthattunk volna.

De megtörtént a rendkívüli: a kőolajkutatás melléktermékeként felfedezett vízre alapozva 1965-ben felavatták az első fürdőmedencét.

És hogy ez mit jelentett? Lehetőséget, fejlődést, amely a mai napig tart, és bízunk benne, hogy sokáig folytatódik.

A zalakarosi fürdő MTI/Varga György

A zalakarosi fürdő
Fotó: MTI/Varga György

Egy kis történelem

Dr. Halász Imre a kötetben felidézi: a település első írásos említése Korus alakban 1254-ből származik és egy birtokpert követő határleírásban tűnik fel, mely során elhatárolták területét Merena (a mai Zalamerenye) faluétól.

Karos a középkorban királyi birtok volt, jelentős hely a Zala folyó menti kereskedelmi útvonalon. A török hódoltság idején nehéz időszakot élt át, elnéptelenedett, később újratelepült.

Lakossága a 20. században földművelésből élt, a paraszti világ mindennapjait, szokásainak továbbélését már a két világháború közt felfedezték, többek között Kodály Zoltán, aki 1925-ben négy népdalt is lekottázott itt.

Valóban a társadalmi és gazdasági áttörést hozta meg tehát a fürdő a városnak.

Azóta 30 milliónál több vendég fordult meg Zalakaroson,

melynek lakosságszáma ma már meghaladja a 2600 főt.

Ezzel együtt Magyarország legkisebb városa nem veszítette el családias, falusias jellegét, amit jól példáz a zalakarosiakat csipkelődő vicc: „Hová, hová szomszédasszony?” „Megyek a belvárosba kapálni, mert ott a szőlőm…”

Forrás: zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva