Mészáros Annarózsa | 2022.04.02. 12:00
Legendás kő és kilátó Zamárdi tetején
Zamárdi csúcsán találod a 2000-ben épült kilátót és a misztikus történetekkel övezett Szamárkövet.

A 218 méter magasan elhelyezkedő Kőhegyet már a kelták és a rómaiak is lakták. Kelta kori urnatemetőjének leleteit a Nemzeti Múzeumban őrzik. A rómaiak is felfedezték ezt a csodálatos fekvésű helyet, és villákat építettek a hegy nyugati lábánál. A hajdani épületek maradványai napjainkig is a felszínre kerülnek a földművelési munkák alkalmával. A hajdanvolt présház helyére 2000. szeptember 10-én a község a millennium napján felavatta a kilátót.

Az érdekes, sziklatömböt, a Szamárkőt, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg.
A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Más történet szerint a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Valaki szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes vitézek. A valóság ettől sokkal profánabb: a kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók.

Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt. A múlt században a zsellérek kapták meg ezt a domboldalt legelőnek állataik számára. Itt őrizték disznaikat, birkáikat, kecskéiket, szamaraikat egy falkában. A gyerekek szívesen eljátszadoztak a kövön és környékén. 1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását. 1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét, de semmi értékesebb lelet nem került elő.

A régészek találtak is mellette kis istennő szobrocskákat, idolokat. Margittay Richárd útikönyvében fehérló-áldozati kőnek írta le. Valóban ősidők óta élt itt ember: e kőtől nyugatra, 100 méterre a szántóföldön ma is található kőbaltadarab, csont nyílhegy, sok ősi cserépdarabka.

Nézz körül a magaslatról, ahonnan a tihanyi apátság is ragyogóan látszik!

 

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva