A Dobosiak mindig is Szentantalfán éltek, a családfát az 1700-as évek elejéig vezetik vissza. A mai 500 lelkes Szentantalfán 200 Dobosi él. Mivel a Nivegy- völgy iparszerű növénytermesztésre, vagy más mezőgazdasági művelésre nem igazán alkalmas, itt szinte mindenki szőlővel és borral foglalkozott. Az édesapa Dobosi Dániel a rendszerváltáskor fordította piacira a háztáji gazdálkodást. Az öt Dobosi gyerekből a borászatban Bálint és Győző maradt. A szülőkkel együtt dolgoznak, de szakosodtak: Bálint a szőlőért és a borért felelős, Győző az értékesítést és a marketinget felügyeli. Mint mondja nem az otthoni nyomás miatt maradt a vállalkozásban, egyszerűen ez érdekli: már 12 évesen a pult mögött állt a balatonfüredi borheteken, és örömmel mesélt a család borairól az érdeklődőknek.
– 25 hektárt művelünk, és ennél nem is akarunk nagyobbak lenni. Ez még éppen az a méret, amit egy család el tud látni. Nálunk a teljes ültetvény bio művelésű. Az talán túlzás, hogy ennél a technológiánál minden tőkét ismerni kell, de valakinek folyamatosan kint kell lennie a szőlőben, és figyelni a növényeket. A bio-művelésben nem lehet naptár szerint permetezni, vagy nagyon előre megtervezni a munkákat. Akkor kell beavatkozni, amikor ez éppen szükséges – meséli Dobosi Győző.
Dobosi Győző
A Dobosi pincészet dr. Szőke Lajosnak, az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársának javaslatára kezdett el bioborral foglalkozni. 2001-ben területeik felével álltak át a bioművelésre, 2006 óta a teljes területet így művelik. Az átállás eredeti célja az volt, hogy a bioborral kitörjenek a palackos borok piacán, de eleinte nem a bio hozta az eredményeket.
– Ez a váltás olyan volt, mintha egy sírköves vattacukros vállalkozást indítana, azaz mintha egy teljesen új vállalkozást kezdtünk volna. A piacon sokkal rosszabbul fogadták a biobort mint számítottunk rá, de ennek ellenére kitartottunk mellette. Láttuk, hogy nem nagy macera, és ezzel a technológiával a termőterületeink 100 év múlva is termőterületek maradnak. Nem a bio adja a minőséget, azt mi adjuk, a bio egy hozzáadott érték lehet. 2015-ig alapvetően inkább hátrány volt, hogy biobort készítünk, de addigra már beláttuk, hogy így fenntartható a mezőgazdasági művelés, és szeretünk elsők lenni valamiben. Most 2018-ban lesz még két pincészet aki átáll – Füredről Zelnáék és a Szent-György hegyről Gilvesyék. Ők 2014-ben csináltak egy próbaévet, ami egy krízis rossz évjárat volt, és pont ez kellett. Sok volt a peronoszpóra és lisztharmat fertőzés, de kiderült, hogy aki a legagresszívebb vegyszeres kezelést alkalmazza, az ugyanúgy küzd ugyanazzal a betegséggel, mint aki bioban műveli a szőlőt. Ez olyan, mint az egészséges életmód. Nem jó orvosi kezelés kell, hanem alapvetően vigyázni az egészségre.
Évente körülbelül százezer palack Dobosi bor kerül forgalomba, és éttermi felhasználásra készítenek 5 literes kiszerelést is, de hangsúlyozzák, hogy a dobozba is ugyanaz a bor kerül, mint a palackba, csak gazdaságosabb a kiszerelés. Ez is a fenntarthatóságról szól, hiszen azok vásárolják, akik ezt tartják a ház boraként, így nem kell annyi szemetet termelni. A bor harmada a pincénél fogy el, ami 2003 óta egész évben nyitva tart.
– Nem akartunk soha Füreddel versenyezni, és örömmel látjuk, hogy ez a kis völgy (a Nivegy-völgy) lassan megtalálja a saját identitását. Ez egy kicsit nyugisabb hely. A nyár kivételével, amikor szervezett programoknak nincs értelme, minden hónapban tartunk borvacsorákat. Ez azért jó, mert ilyenkor tudjuk igazán megmutatni magunkat. Lemegyünk a pincébe, és megkóstolunk négy különböző olaszrizlinget, melyek egy helyről vannak, de különböző technológiával, más-más céllal készültek. A bor szeretetét itt tudjuk legjobban átadni, és nagyon jó érzés, hogy egyre többen értenek már a borhoz, tudják, hogy mit szeretnek, és tudnak jól bort fogyasztani.
Több szakíró szerint a Dobosi borok gyümölcsösebbek, illatosabbak az átlagnál. A család szerint ez a tulajdonság alapvetően a termőhelynek köszönhető, de örülnek a jó visszhangnak.
– A reduktív technológiával készülő boroknál, ha hűtjük az erjedő mustot, akkor hosszabb az erjedési idő, több az adott fajtára jellemző gyümölcsaroma marad a borban. Régebben ezeket a borokat csak piacra termelték a borászok, de most már, ha nyáron leülünk borozni, mi is ezeket isszuk. Rájöttünk, hogy nem csak a nagy testű borok léteznek, tényleg megszerettük ezeket a könnyű, üde borokat. Korábban a sokféleségre törekedtünk, de mára letisztult koncepció szerint dolgozunk. Vannak a reduktív boraink, amik az alapborok. Ezekről azt gondoljuk, hogy alapból ott kell legyenek mindenhol.
A pincészet klasszikus borait általában egy éven túl hozzák forgalomba, ezek részben palackban, részben hordóban érnek. Ezeknél a boroknál a termőhely és az évjárat már nagyobb hangsúlyt kap, mint a fajta. A prémium kategóriában évente csak 1-2 bort készítenek, ezek vagy különleges alapanyagból, vagy dűlőszelektáltan készülnek, az évjárat, és a termőhely függvényében, minden évben abból, amiben a legnagyobb lehetőséget látják. Jelenleg egy fahordós kéknyelű, és egy száraz, késői olaszrizling képviseli ezt a kategóriát. A Dobosi Pincét a kezdetektől Dobosi Győző képviseli a Balatoni Körben, aki hisz az értelmes összefogásban.
– A Balatoni Körben egy olyan csapattal dolgozunk, akikkel egy irányba tudunk menni, közös a motivációnk. Olyan vállalkozók vannak a körben, akik túl vannak azon, hogy csak a pénzszerzés érdekelje őket. Ha van egy rossz szezon, akkor akit csak a pénz hajt, az letargiába esik, akinek ez hivatása, az leül és újratervezi, hogy mit tud másképp, jobban csinálni. Szerintünk van jövő a borban, sőt lehet a borfogyasztást is növelni. Számunkra a bor nem alkoholos ital, hanem kulturális termék. Ha jobban beépülne a kultúrába, az jót tenne az egész társadalomnak. Egy kibontott bor mellett lehet igazán jókat beszélgetni. Egy jó bor nem csak a tápanyagok felszívódását segíti, hanem lelki tartalma is van – fejezi be Dobosi Győző.
További képek:
Képek és szöveg: Sági Ági
