A Hegyestű bazaltoszlopai
Bár kevés kiránduló nézi szívesen a bányászat után maradó tájsebeket, a Káli-medence kapujában magasodó 337 méteres Hegyestűn éppen a kőbányászat nyomán láthatunk be egy 8 millió éves bazaltvulkán belsejébe. A látványos oszlopok a vulkán kitörése után keletkeztek, amikor a kráterben lassan megdermedő és zsugorodó láva sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el.
Ha közelről szeretnénk megcsodálni az 50 méteres bazaltoszlopokat, akkor a november 12- től március 14-ig tartó időszak kivételével fizetni kell, felnőttnek nyolcszáz, gyereknek ötszáz forintot. Bár jelzett turistaút is vezet a régi bányaterületre, a séta örömét nyáron könnyen elveszi az a sok autó és busz, ami az út melletti aszfaltúton közelíti meg a Hegyestűt. Autóval közvetlenül a bányaudvarra parkolhatunk, ahol a Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított szabadtéri kőparkot találjuk. Érdemes rácsodálkozni, hogy milyen sokféle kőzet alkotja a tájat, és a kőtömbökön található lapokon elolvasgatni, hogy melyik mikor keletkezett, honnan érkezett ide. Az udvarból rövid vagy kissé hosszabb lépcsősoron felmászhatunk az egykori vulkán tetejére.
A középső udvarban panoráma térképek segítenek a Káli-medencét övező hegyek beazonosításában. Szemben a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.
Az egykori bazaltbánya épületében kiállítás is látható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.
Kép és szöveg: Sági Ági
