Utánajártunk, hogy milyen megdöbbentő ötletekkel igyekeznek a fesztiválok hozzájárulni a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz annak érdekében, hogy bolygónk és természetesen benne szeretett tavunk, a Balaton is megőrizhesse kincseit.

Megkérdeztük a Sziget Fesztivál Fenntarthatósági felelős menedzserét, valamint a Zöldövezet Egyesület elnökét is arról, hogy a Balaton Soundon, a Művészetek Völgyében és a Paloznaki Jazzpikniken hogyan kell mindezt elképzelni. Ebből mutatunk nektek most egy csokorra való izgalmas és egyben fontos zöld törekvést.

Egyébként tudtad, hogy a téma azért is kiemelten fontos, mert a Balatonban már szubtrópusi életformák is előfordulnak? A víz tisztasága, az élővilág és a természeti környezet védelmi mindennél fontosabb és ezt többek között a fesztiválok étkezési szokásainak reformjával is segíthetjük.

Fotó: Csányi Kriszta

Kezdjük az alapoknál: újrapohár, szívószál, tányér és szelektív hulladékgyűjtés.

SZÍVÓSZÁL

– Tavaly óta nem adunk az embereknek automatikusan szívószálat, csak ha kérnek. Egyébként az is kiderült, hogy az emberek fele alapból nem is kér szívószálat. Ezzel a felére csökkentettük a szívószálak mennyiségét. A Szigeten teszteltük a programot, ahol 1.200.000 helyett 600.000 szívószál fogyott el és ebben újabb csökkenési potenciál van. Tavaly még megengedtük a vendéglátósoknak, hogy kirakhassák a pultjaikra a szívószálakat, de idén már ezt is sokkal szigorúbban vesszük. Figyelni fogjuk és felszólítjuk őket, ha ettől eltérnek.
Azt üzenjük az embereknek, hogy nem szükséges a szívószál használata, aki azonban mégis kér, az is teljesen lebomló, papír szívószálat kap. Idén kísérletezünk majd azzal, hogy a fesztivál egy kiemelt területéről begyűjtsük az ilyen típusú hulladékot is, de amennyiben beválik, igyekszünk még nagyon területre is kiterjeszteni a programot. Ez egy új komposztáló berendezés segítségével történik, s egyelőre csak a Szigeten alkalmazzuk, de szeretnénk más fesztiválokra is elvinni – mondta el Dominus Ákos.

Nézegess galériát a témában!

Képgaléria: Fesztiválok kulisszatitkai #3 – Fesztiválszemét és környezetvédelem

További képek

ÚJRAPOHÁR

– Az elmosható pohár legfontosabb üzenete, hogy a poharam érték, vigyázok rá, újra használom azt. A mai eldobós kultúrában óriási felelőssége van a nagy tömegeket megszólító rendezvényeknek a szemléletformálásban. A Művészetek Völgye fesztivál vállalta ezt a feladatot, hiszen kitiltják a vendéglátásból az egyszer használatos korsókat és poharakat. A pultoknál kiadott 3, 4, és5 dl-es újrapoharakat vissza lehet majd váltani, és erre a Völgy minden falujában lesz lehetőség. Egy ilyen poharat akár százszor is fel lehet használni. Emellett arra is bátorítják a látogatókat, hogy vigyenek magukkal saját poharat és azt használják. A bevezetésben és rendszer kiépítésben segítettünk – részletezte Csobay Kriszta.

– Nagyjából félmillió újrahasznosítható poharat adtunk ki tavaly és ezzel másfél millió eldobható poharat váltottunk ki, csak a Szigeten. Ez a szám igazán érdekes, ha megnézzük, hogy ugyanezzel félmillió pohárral fogunk idén ismét másfél millió poharat megspórolni a fesztiválon. Mivel évről évre visszaforgatjuk őket, ezért minden évben sokszorozódik a megtakarítás mennyisége – tette hozzá a Sziget Zrt. fenntarthatósági menedzsere.

Fotó: a Zöldövezet Egyesület engedélyével

TÁNYÉROK

– Szigorú szabály, hogy csak lebomló tányérokat lehet használni. Egyelőre nem tudjuk őket komposztálni, de még mindig környezetbarátabb megoldás, mintha a felhasznált műanyag mennyiségét növelnénk. A repoharak bevezetésével kezdetben nem volt egyszerű dolgunk, mert Magyarországon meg kellett honosítani az egész rendszert. Kellett találnunk egy olyan partnert, aki vállalkozott arra, hogy mindezt bevezeti itthon. Egy nagyméretű fesztivál repoharakkal való ellátására egyik hazai cég sem volt felkészülve – részletezte Dominus Ákos a Sziget és a Balaton Sound kapcsán.

Tudtad, hogy a Balaton Soundon a világsztárok ültettek fákat? Kattints!

A hulladék mennyisége is csökkenőben van a balatoni fesztiválokon

– Az alapvető probléma, hogy a rendezvények rengeteg hulladékot termelnek az építés, a programok és a vendéglátás során. Ez a hulladékmennyiség a hulladéklerakón, vagy égetőben végzi. Ennek megelőzésére a Zöldövezet szelektív hulladékgyűjtést szervez, azaz az újrahasznosítható anyagokat külön gyűjti a vegyestől a Hulladékmentő stábbal. Idén a Paloznaki Jazz Pikniken a már tavalyi majdnem 50%-os újrahasznosítási arányt mindenképp tartva, de inkább emelve szeretnénk a munkákat végezni – mondta a Zöldövezet Egyesület elnöke, majd hozzátette, hogy közreműködésükkel 2009 óta több, mint 1000 m3 tisztára szortírozott hulladék került újrahasznosításra különböző rendezvények után.

Fotó: a Zöldövezet Egyesület engedélyével

KÖRNYEZETBARÁT TISZTÍTÓSZEREK

– Ezek nem tartalmaznak környezetre ártalmas vegyi anyagokat, biológiailag könnyen lebonthatóak. Használatuk kevesebb kockázatot rejt az élő szervezetre. – mondta Csobay Kriszta, a Zöldövezet Egyesület elnöke. A Paloznaki Jazzpikniken például a teljes hulladékmenedzsment környezettudatos szervezése, így a hulladék keletkezési helyének feltérképezése, a begyűjtés, elszállítás és újrahasznosítás szervezés és a környezetbarát termékek kiválasztása és beszerzése is az ő feladatuk lesz. Ez az első olyan hazai rendezvény, amely teljes egészében és kizárólag ilyen termékekkel dolgozik. Szerencsére a Jazzpiknik szervezői maximálisan támogatják a környezetvédelmi törekvéseket.

Fotó: a Zöldövezet Egyesület engedélyével

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK VÉDELME A BALATONNÁL

– Nem csak rendezvényzöldítésben közreműködünk, hanem mi is szervezünk, például karitatív programokat. Augusztus végén a Siófok-Töreki Természetvédelmi Tanösvényt fogjuk felújítani, valamint élőhely-megóvó intézkedésekkel készülünk az ott jellemző fajok számára. Partifecskék, békák, rovarok élőhelyét, búvóhelyeit építjük meg és a tanösvény mentén jellemző fafajokat is ültetünk a helyi természetvédelmi hatósággal együttműködésben. – részletezte Csobay Kriszta a Zöldövezet Egyesület idei tevékenységét.

Érdekel, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a Balaton élővilágára? Kattints ide.

Töreki Természetvédelmi Terület, madárles / Fotó: Krausz Andrea

– A magyar tengernél különösen fontos kérdés, hogy mit tehet egy fesztivál a tó élővilága és környezetének védelme érdekében – folytatta Dominus Ákos. – A szennyeződés a partról tud a Balatonba jutni, ezért mi leginkább arra figyelünk, hogy a parti sávot fokozottan tisztán tartsuk. A takarításnak mindez az egyik leghangsúlyosabb feladata: figyelni, hogy a partról ne jusson a vízbe a szemét. Ebben nagy segítséget nyújt számunkra a természet, hiszen a szél alapvetően nem a víz felé fúj. A Soundon az északi és a nyugati szélirány a jellemző, így könnyebb dolgunk van, hiszen elegendő a parti sáv tisztaságára kiemelten figyelnünk ahhoz, hogy a Balaton tisztaságát megőrizzük és a keletkező szemetet minél előbb összeszedjük. A Soundon és főleg a Szigeten nagyon sok a külföldi és ők is sokkal tudatosabbak, mint mi, magyarok. Magasabbak is az elvárásaik is a fesztiválok zöld intézkedéseivel szemben. – részletezte Dominus Ákos.

Fotó: Csányi Kriszta

Egyéb érdekességek a balatoni fesztiválok fenntarthatósági törekvései kapcsán

MOSHATÓ PELENKÁK

– A modern mosható pelenka más, mint az eldobható pelenka. Az a lényege, hogy újra és újra felhasználjuk és nem kidobjuk minden használat után. Egy baba születéstől szobatisztaságig nagyjából 1,5-2 tonna veszélyes hulladékot termel (a koszos pelenka ennek számít). Ez semmilyen hulladékkezelésen nem esik át, egyenesen megy a hulladéklerakóra. Mi ezt a borzasztó hulladékmennyiséget előzzük meg az Ökotipegővel, melyhez családok tudnak kapcsolódni, ezt a rendezvényeken is hirdetjük – mondta el a Zöldövezet elnöke.

Lapozható útmutató ITT!

ECOKEMPING

– Egyelőre a Szigeten található meg az a kemping, amelyben vákuumos wc-k vannak, slow-food bárral, elmélyülős, csendesebb, zöldebb környezetben. Körülbelül kétszáz fő fér el benne kényelmesen – mondta Dominus Ákos.

Fotó: Csányi Kriszta

SZÜRKE VÍZ

– A szürke víz felhasználására sajnos, hazánkban még nincs megfelelő technológia, pedig ha belegondolunk, teljesen magától értetődő lenne, hogy például a zuhanyzáskor használt vízzel locsoljunk vagy azzal öblítsük le a wc-t. A holland fesztiválokon ez már nagyon jól működik. Vannak nemzetközi kapcsolataink, amelyeket igyekszünk erősíteni és kihasználni. Ennek első lépése volt, hogy bevezettük a repoharat. Onnantól tekinthetjük a fesztiváljainkat „zöldnek”. Ez minimál elvárás volt a külföldi látogatók részéről is – folytatta a Sziget Zrt. fenntarthatósági menedzsere.

ÖNKÉNTESEK

– Ákos kiemelte, hogy a fenntarthatósági törekvések a Sound-on elsősorban a szelektív gyűjtésben nyilvánulnak meg: a teljes zöld területen ott vannak. A Szigeten erre vonatkozóan van egy különleges csoport is, a Revizorok. Ők ellenőrzik azt, hogy a partnerek betartják-e a környezetvédelmi előírásokat az evőeszközökre vagy épp a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozóan. Amennyiben ezt nem teljesítik, az szerződésszegésnek minősül.

A Soundon is dolgoztak önkéntesek – megírtuk.

Fotó: Csányi Kriszta

A vendéglátósok egyébként örülnek annak, hogy ez így működik. Sok évnyi munkánk van ebben, s alapvetően nevelés kérdése az egész, részünkről, a vendéglátósok irányában. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy mindent a kezükbe adunk: kapnak szelektív kukát és zsákot, a Revizorok pedig rendszeresen megkérdezik, hogy minden rendben van-e az adott büfékocsinál ezzel kapcsolatban. Ennek az új rendszernek már a negyedik évében járunk.

Ez nagyon biztató, pláne, ha megnézzük, hogy a Nemzetközi Klímakutató Szervezet milyen kutatási eredményeket tett közzé a közelmúltban. Arról is írtunk már, hogy mindez milyen hatással van a Balaton élővilágára és természeti környezetére.

A BALATONNÁL

A magyar tengernél különösen hangsúlyos, kérdés, hogy mit tehet egy fesztivál a tó élővilága és környezetének védelme érdekében. A szennyeződés a partról tud a Balatonba jutni, ezért mi leginkább arra figyelünk, hogy a parti sávot fokozottan tisztán tartsuk. A takarításnak ez egy külön, hangsúlyos feladata, hogy figyelje, hogy a partról ne jusson a vízbe a szemét. Az a szerencsénk, hogy a szél nem a víz felé fúj. A jellemző az északi és a nyugati szélirány a Soundon, így könnyebb dolgunk van, hiszen elegendő a parti sáv tisztaságára kiemelten figyelnünk ahhoz, hogy a Balaton tisztaságát megőrizzük, a keletkező szemetet minél előbb összeszedjük – zárta a beszélgetést Dominus Ákos.

Reméljük, hogy hamarosan egyre több balatoni fesztiválon, egyre több zöld törekvés kap majd teret annak érdekében, hogy a mi szeretett magyar tengerünket még nagyon sokáig megőrizzük és a lehető legélhetőbb formában tudjuk fenntartani, s élvezni az ott töltött idő minden percét.
Tudjátok: van az a mondás, hogy – Csak ezt az egy palackot felveszem a földről – mondta 7,5 milliárd ember és megtisztult a Föld.

Készítette: Szaniszló Hajnalka

Nyitókép: Csányi Kriszta