Szentbékkálla határában terül el a hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdős terület, ami a Balaton-felvidék geológiai kincse. Az ingyenesem látogatható kirándulóhelyen az Országos Kék-túra útvonal is áthalad.
Fotó: Mihály Szilvia
Kényelmesebb túrázók autóval is megközelíthetik, több ingyenes parkolóhely is van a közelében. Szentbékkálla Fő útjáról balra kanyarodva a Kálvária után egy földúton kell nagyjából 500 métert menni, az út jobb oldalán lesz a parkoló. Innét néhány lépésre már látjuk a nagy sziklatömböket. Akár kisgyerekekkel is mehetünk, nem túl nehéz terep, biztosan élvezni fogják a kövek közti bújócskázást.
Fotó: Mihály Szilvia
Jó tanács, hogy túracipőben menjünk, mert a terep és a csúszós kövek sem magas sarkúban, sem papucsban nem járhatók be kényelmesen.
Néhány sziklakőre fel is mászhatunk, de legyünk óvatosak, helyenként meredekebb és tükörsima szakaszok is várnak ránk. Korlátok, kapaszkodók nincsenek, csak saját felelősségre menjünk fel a sziklákra.
Fotó: Nagy Kornélia
A leglátogatottabb sziklaformáció a Kelemen-kő, melynek legfelső, nagyjából 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta levő kőtömbre. Néhány ember könnyen kibillentheti az egyensúlyából, ezért Ingókőnek nevezik. Találtunk egy videót, mutatjuk, hogy mozog ez a ház méretű hatalmas kő. Olyan, mint egy mérleghinta.
Természetesen mi is felmásztunk a tetejére, és kipróbáltuk, mennyire billeg. Izgalmas érzés volt megmozdítani egy több tonnás követ a magasban.
Fotó: Nagy Kornélia
A Kőtengert kanyargó ösvényeken járhatjuk körbe, a Theodóra-Kékkút Tanösvény tájékoztató táblái segítenek eligazodni a kövek múltjában. Azt tudtad, hogy ezekből az óriás kövekből készítették a környék malmainak kerekeit, sőt, házépítésekre is bőven vittek el a sziklákból?
De hogyan keletkeztek a sziklák?
A homokkő sziklák évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tenger homokjából képződtek. Az üledék lerakódása után több millió évvel a homok és kavicsrétegeket egy részét a talajvízből származó kovás oldatok járták át. A szemcsék közt kicsapódva rendkívül kemény kőzetté ragasztották azt össze. Amit nem érintett a kovás oldat, azt kötőanyag hiányában nem tartotta össze semmi, így a szél és a víz eróziójának köszönhetően megsemmisültek. A kemény kőzetek pedig, mint megdermedt szobrok, a felszínre emelkedve kibillentek, egymásra dőltek, így hozták létre ezeket a különleges alakzatokat.
Fotó: Mihály Szilvia
likeBalaton tippek, ha erre kirándulsz:
1. Túracipőben vagy sportcipőben járd be a Kőtengert, sok a csúszós és egyenletlen felület!
2. Bár a citromsárga színű ruha jól mutat a fotókon, a rovarokat, méhecskéket is vonzza. Inkább öltözz semleges színbe. Kattints ide, hogy megtudd, veszélyesek-e a méhek, darazsak!
3. Ne szemetelj, és ne hangoskodj!
4. Az Ingókövet csak saját felelősségre próbáld ki, nincsenek védőkorlátok és kapaszkodók a sziklákon!
5. Fedezd fel a közeli Gasztrofalut, Köveskált is, ha erre jársz!
Mutatjuk a Kőtengernél készített képeinket:
Készítette: Mihály Szilvia
