A Balaton régi képeken elnevezésű Facebook-csoportot Szabó-Jørgensen Melinda hozta létre 2015 februárjában. Akkor már két éve tagja volt a hasonlóképp Budapesttel foglalkozó internetes felületnek a közösségi oldalon. Az ott közzétett fotókat már akkor is sokan szívesen nézegették, mert kedves emlékeket, érzéseket hozott elő bennük. Azokban is, akik csak korábban éltek a fővárosban.
Melinda pedig több évre távol került hazájától, Dániában lakott családjával, és nem csak szülővárosára gondolt szívesen, hanem a magyarok tengerére, az annyi szépséget rejtő tóra, a Balatonra is.
Szabó-Jørgensen Melinda (Fotó: Rimányi Zita/Veol)
Ezért szerveződött meg kezdeményezése nyomán az említett csoport. Azóta a világ számos szegletéből sokan csatlakoztak hozzá, gyarapították saját albumaikból a nosztalgiázásra alkalmat adó fényképek gyűjteményét.
— Döcögősen indult az öt éve működő csoport. Eleinte szinte csak a saját szórakoztatásomra osztottam meg posztokat. Lassan követték a példámat mások is. Idén év elején már tízezren voltunk, ami szép teljesítménynek számít a közösségi oldalon, népszerűséget jelez. Az engem is meglepett ezután, hogy márciusban és áprilisban – a koronavírusjárvány miatti szigorú intézkedések következtében – naponta két-háromszázzal gyarapodott a tagok száma. A kényszerű bezártság idején sokan több időt töltöttek a számítógépeik, a mobiltelefonjaik monitorját nézve és hirtelen sokan rátaláltak oldalunkra. Valószínűleg a hazai nyaralásra gondoltak, vágytak, mert akkor még nem lehetett tudni, mikor és mennyire oldják fel a korlátozásokat — mondta el Melinda.
Kép a régi Balatonról, az egykori strandolásról Szabó-Jørgensen Melinda családi fényképalbumából (Fotó: Rimányi Zita/Veol)
Ma már 33 ezer tagja van A Balaton régi képeken csoportnak. Fontos azoknak is, akik rövidebb-hosszabb időre külföldre költöztek, hiszen ragaszkodnak hazájukhoz, és a tó közelében lakóknak is. Felidézi bennük kiskorukat, szüleik, nagyszüleik életmódját. Szabó-Jørgensen Melinda például két-három éves korától, kislányként többször is – több mint egy évtizeden át – nyaralhatott Balatonszéplakon. Aztán később a part több települését, a környék számos szép szegletét igyekezett bejárni. Fűzfőhöz is élmények kötik. S sokan vagyunk ezzel hasonlóképp.
Balatoni vitorlázás 1979. (Fotó: Fortepan/Umann Kornél)
Ennek tanúbizonyságai a csoportba felkerülő archív képek. Helytörténeti ismereteiket bővítik azok kapcsán a tagok, egymásnak hozzászólásokat írva. Érdekes történetek bontakoznak ki így. Előfordult, hogy valaki a nagymamáját ismerte fel az egykor készült fotón, s neki nem is volt meg az a fénykép. Az utcanevek, az építészeti alkotások változása is nyomon követhető a közösségben.
— Régi autók, rádiók, sátrak, matracok, fekete-fehér képeslapok, kendős asszonyok termelőszövetkezeti kirándulása, világító, retró étteremfeliratok… Tanítjuk, tájékoztatjuk egymást és közben jóízűen nosztalgiázunk. Fontos a hagyományainknak ez a fajta őrzése is.
Balaton déli part, 1988. (Fotó: Fortepan/Umann Kornél)
— Volt, aki azért tette közzé családi albuma egy fotóját, mert nem tudta, melyik balatoni strandon készült. A képen látható háttérből az itt élők rájöttek, hogy Zamárdiról van szó. Nagyon örült a megfejtésnek tagunk. Úgy vélem, sokat ad hozzá ahhoz szerveződésünk, hogy ki-ki szépen élhesse át emlékeit. Például azon is jókat lehet mosolyogni, milyen más volt eleink fürdőruha- és frizuradivatja. Ennek kapcsán is hosszas beszélgetések alakultak ki a posztok alatt. Volt, aki részletesen le tudta írni, hogyan készítették el a lányok, az asszonyok az egykor sokak által viselt kontyot — sorolta a közösségi oldalon működő csoport létrehozója.
Forrás: Veol.hu
Nyitókép: Balaton 1984. (Fotó: Fortepan/Urbán Tamás)
