– 2015 óta minden évben folyamatosan megfigyelhető, hogy 30 °C körüli hőmérsékleteket produkál a szeptemberi hónap. 2018-ban, majd 2019-ben is rekord meleg volt ősszel. Idén is sokszor megközelítette a 30 °C -ot a hőmérséklet szeptemberben. Minek köszönhető ez?
– Az idei szeptember változékony napokkal indult, később azonban egyre inkább anticiklon terebélyesedett a Kárpát-medencére. Az ilyen légköri képződményekhez általában nyugodt, napos, száraz időjárás társul, ősszel tipikusan ilyenkor éljük a „vénasszonyok nyarát”.

A sok napsütésnek köszönhetően az évnek ebben a szakában még fel tud annyira melegedni a levegő, hogy akár nyárias hőmérsékleteket is mérhessünk, így volt ez most is.

A meleg periódus csúcsát a hónap közepén érte el, amikor az anticiklon nyugati oldalán már egyenesen a mediterrán térségből áramlott fölénk az igen enyhe légtömeg. Fontos megjegyezni, hogy hőérzetünk tekintetében az ilyenkor tapasztalt 30 °C már nem az a 30 °C, mint nyáron, ugyanis hajnalban jelentősen fel tud frissülni a levegő, valamint az aszfaltozott felületek sem ontják olyan mértékben a hőt, mint nyár derekán.

Fürdés Siófokon, az Újhelyi szabadstrand 2020. szeptember 12-én
Fotó: Krausz Andrea

– Korábban is lehetett hallani olyan felvetést, hogy az éghajlatváltozás miatt hazánkban az őszi hónapok felé tolódik el a nyári időszak. Vagyis szeptemberben még nem ér véget a nyár. Igaz ez?
– Hazánkban a nyarak melegszenek a legjobban az évszakok közül. Közel másfél fokkal melegebbek a nyarak jelenleg, mint a múlt század elején voltak, de a májusok és a szeptemberek melegedése is jelentős. Emiatt a tavasz utolsó hónapja sok esetben már nyáriasan meleg idővel telik, illetve az őszkezdet még tartogat akár hőségnapokat is, sőt az utolsó hőhullám átnyúlik szeptemberre.

2015 óta minden évben előfordult hőségnap szeptemberben, vagyis a csúcshőmérsékletek országos átlaga elérte a 30 °C-ot.

Ilyenkor egyes régiókban ennél magasabb értékeket mérhetünk, míg a hegyvidékeinken ennél hűvösebb van. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a melegedő trend ellenére előfordulhatnak akár a szokásosnál jóval hűvösebb periódusok az év bármely szakában, ahogy ez az idei májusról is elmondható.

– 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 °C volt, ez a legmagasabb érték 1901 óta. Az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki hazánkban. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,3 °C, a globális melegedés mértékét ez némileg meghaladja. Ez minek köszönhető?
– A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb értékelője szerint 1,1°C-os a melegedés mértéke a bolygón az iparosodás kezdete óta. Ez a trend a tengervíz hőmérsékletének és a szárazföldek felett mért léghőmérséklet emelkedéséből tevődik ki. A melegedés nem egyöntetű: az északi félteke magasabb szélességei és a sarkvidék tájéka gyorsabban melegszik, mivel a jégtakaró és a szárazföldek érzékenyebben reagálnak a fokozódó üvegház hatásból eredő sugárzási kényszerre, mint az óceánok. Ezenkívül a szárazföldek belsejében nagyobb a melegedés mértéke, mivel az óceáni cirkuláció kevésbé tud részt venni a hőszállításban. A Kárpát-medence éghajlatát a földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Időről-időre fellépnek szélsőségek, mint az éghajlatunk velejárói, de a globálisan melegedő környezet miatt ezek gyakoribbak, esetenként intenzívebbek. A medence-jelleg sokszor felerősíti a hőhullámok hatását. A hőmérséklet emelkedése hazánkban illeszkedik a globális trendbe, de az itt említett okok miatt régiónk a jobban melegedő régiókhoz sorolható.

A júliusi meleget csak a vízpartokon lehet kibírni
Fotó: Krausz Andrea

– Hogyan hat ki mindez az idegenforgalomra?
– A melegedő tendencia hatására a turistaszezon korábban kezdődik, illetve elnyújtható, ha csak az időjárási feltételeket tekintjük. Főleg, ha vízparti turizmusról beszélünk.

A „trópusi éjszakák” száma is emelkedik. Ez alatt azt értjük, amikor a leghidegebb órákban sem csökken a hőmérséklet 20 °C alá. Ez kedvez a kiülős beszélgetéseknek, a nagyobb városok lakóit pedig arra sarkallja, hogy ha tehetik, a várostól távolabb töltsék a legmelegebb napokat. Ezek gyakoribbá válása pezsdítheti a turizmust.

A melegedéssel a „trópusi éjszakák” száma szembetűnően megnőtt a kilencvenes évektől. A 2000-es években rendszeressé vált az előfordulásuk, 2015-ben országos átlagban 7 ilyen éjszaka volt, Budapesten és a sűrűbben lakott településeken ennél nyilvánvalóan több. Ugyanakkor a fokozódó nyári hőség a városnézéshez már egyre kevésbé alkalmas. A méréseink azt mutatják, hogy gyakrabban fordulnak elő komoly hőhullámok, felhőszakadások, a szélviharok esetenként erőteljesebbek, mint korábban. Ezek a heves események felelős magatartást igényelnek, különösen a vizeink mellett nyaralóktól. Az OMSZ veszélyjelzések ezt támogatják, az élet és vagyonvédelmet szolgálják.

A trópusi éjszakák (napi minimum >20 °C) száma évente országos átlagban 1901 és 2019 között
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

– A csapadék mennyisége is nagyban befolyásolja a Balaton vízrajzát. Jellemző, hogy hosszabb száraz periódusok után egyszerre, rövid idő alatt hullik nagy mennyiségű csapadék a Balatonnál is. Ez így maradhat a jövőben is? Milyen hatásokra, jelenségekre kell számítani ilyen szempontból?
– A rendkívül száraz évek valószínűsége növekszik, de már jelenleg is nagy kilengések tapasztalhatók az éves csapadékösszegben. Áradásokat kiváltó esőzésekre és aszályokat okozó csapadékhiányra egyaránt fel kell készülni. Az éves lehulló csapadékmennyiség éven belüli átrendeződése miatt a nagyobb tavaink esetében tartósabbá válnak az alacsony vízállások, ezért romlani fog a vízminőség.

Az édesvíz mennyiségének és eloszlásának változása egyaránt hatással lesz a mélységi és felszíni ivóvízkészletekre, az öntözésre, a hajózásra, az édesvízi ökoszisztémákra és az idegenforgalomra.

– Mik az éghajlatváltozás legmarkánsabb elemei? Melyek azok a területek, amelyek érintik majd a hétköznapi életünket?
– Számos sekély tó és vízfolyás esetében a felmelegedés elősegítheti az eutrofizáció folyamatának felgyorsulását. A legsúlyosabb vízszintcsökkenéssel a kis vízgyűjtő-területű folyók, illetve a lefolyástalan tavak esetében számolhatunk.

Módosuló energiaigényekre kell felkészülni: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani.

A megújuló energiaforrások rendelkezésre állását, az energiatermelést és az energiaszabályozást is nagymértékben befolyásolják az átalakuló hőmérsékleti, napsugárzási trendek. Csökken az extrém hideg napok száma jövőben: ez mérsékli a fűtési költségeket, ugyanakkor az enyhébb telek hozzájárulhatnak a kártevők elterjedéséhez.

Olvasói fotó: Soós Andrea

A gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló hőhullámok nagyobb kockázatot jelentenek az idősek és a betegek számára, de az egészséges szervezet koncentráló képességét is visszavetik. Növekedni fog az UV-sugárzás-okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a jó- és rosszindulatú bőrbetegedések kialakulásának kockázatát.

Nyitókép: Krausz Andrea