– Ha a Balatonon ki lehetne alakítani egy olyan szabályozási rendszert, ami megteremti a feltételeket a nád magról történő szaporodásához, akkor természetvédelmi ökológiai szempontból nem lenne lényeges szerepe a nádvágásnak – magyarázza Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.

Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője
Fotó: Sági Ági/Napló

A nád szaporodásának ugyanis nem kedvez a tartósan magas vízszint.

A Balaton néhány nagyon fontos természetvédelmi helyszín kivételével – mint például a Szigligeti-öböl vagy a Kerekedi-öböl – mesterséges környezettel körbezárt. A nád magról történő szaporodásának alapfeltétele lenne, hogy alacsony vízszintű, nedves iszapfelszínek álljanak rendelkezésre, ahol a milliárdnyi lehulló nádtermés magja kicsírázhat. A 120 centiméteres szabályozási szintnél a parti régiók víz alatt állnak, ilyen kis vizű iszapos felszínek gyakorlatilag nincsenek. Ebből az következik, hogy a nád nem tud ivarosan – azaz magról – szaporodni, marad az ivartalan szaporodás, a sarjadzás, de ennek is határt szab a vízmélység.

Balatonfűzfő – Tobruk
Fotó: Szücs Ildikó

– Biológiai okok miatt a nád 2,5-3 méternél mélyebb vízben nem tud megélni. A magasan tartott vízszint miatt sarjadzásra alkalmas területet a parti zónák felé találna a nád, de erre a Balaton körbeépítettsége miatt nem tud terjeszkedni.

2003-2005-ben volt az az alacsony vízszint, ami sokak számára ijesztő volt, de ez nagyon jól jött a Balatonnak.

Ugyan kisebb lett a vízszint, de a tó végre megszabadult attól a művi lehatárolástól, amit a védművek és a beépítettség jelent. Olyan helyeken is kialakulhatott magról is nádas, ahol korábban erre nem volt lehetősége. Az aszályos éveket követő nádasminősítés a nádas egyértelmű mennyiségi és minőségi növekedését mutatta. Azóta a vízszint folyamatosan magas, és az azóta készült tanulmányok sajnos a minőségi és mennyiségi romlást mutatják. Aratni azért kell, mert természetes megújulásra nincs lehetőség, de a vágással is megújulásra késztetjük a növényt – tette hozzá.

Révfülöp
Fotó: Szücs Ildikó

Az biztos, hogy nádasokra szükség van a Balatonon. Hiányuk a vízminőség drasztikus romlását okozná. A nádasok a lerakódó üledék visszatartásában és feldolgozásában is kulcsszerepet játszanak.

A nádszálakon megtelepedő szivacsfajok maguk is nagy hatékonysággal szűrik a vizet. A szűrésen kívül a nád komplex élőhelye más fajoknak, melyek szintén az ökológiai egyensúly fenntartásában játszanak szerepet.

Csopak
Fotó: Szücs Ildikó

– Kissé nehezíti a helyzetet, hogy a nádasminősítés értékelésének kategóriái nem egyeznek a természetvédelem kategorizálásával. A nádasminősítés azt mondja, hogy az 1-es és 2-es a legjobb, a hármas elfogadható, a 4-es és 5-ös már nagyon degradálódott kategória, melynek vágása sürgős. Ez pusztuló, esetenként bedőlő nádat jelent, ahol már más növények is megjelenhetnek. Számunkra ez a kategória ugyanolyan fontos, vagy esetleg fontosabb, mint az elsők.

Vannak fajok, amik a fiatal nádasokat kedvelik, más fajok kifejezetten az öreg, avas nádasok lakói. Sajnos a magasabb minősítésű nádasokat hangsúlyosabban védi a törvényi szabályozás, de ez nem jelenti azt, hogy a védett fajokat és élőhelyeiket más jogszabályok nem védik.

Egy természetes rendszerben, ha ingadozik a vízszint, akkor lesznek fiatal, sarjadó nádasok, és pusztuló, bedőlő nádasok is. Ha magas a vízszint, a bedőlő nádas szerves anyaga víz alá kerül, és ott a bomlás során oxigénszegény környezet alakul ki, a víz befullad. Alacsony vízszintnél oxigén környezetében a bomlás felgyorsul. Természetes dinamika híján a bedőlő nádasok rontják a vízminőséget, ezért, ha befagy a Balaton, vágják a fiatal és az öreg nádat is, de tervezetten.

Alsóörs
Fotó: Szücs Ildikó

– Úgy irányítjuk a nádvágási munkákat, hogy egy egységnyi nádasterületen legyen fiatal és idős nádas is. A balatoni jégviszonyok miatt sajnos nem lehet a tervet pontosan követni, és az időjárási körülmények miatt is a mozaikos nádvágás a jellemző.

A nádaratást jobbára azért csak fagyban végzik, mert a kialakult technológia a jégről történő vágást teszi lehetővé. Ez természetvédelmi szempontból is jó, mert a szárat a jég felett elvágva nem folyik bele a víz. Vízről vágva nem lehet ezt a tarlómagasságot tartani, a szárba folyó víz rohasztani kezdi a növényt, és a végeredmény nem a megújítás, hanem a pusztítás lesz.

Nádvágásra a Balaton mederkezelője, a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kéri és a természetvédelmi hatóság adja az engedélyt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelői véleményt fogalmaz meg. Az engedélyezési eljárás célja, hogy a nádvágás a természetvédelmi célok mentén, jól szabályozott keretek között folyhasson a Balatonon – fejezte be Nagy Lajos.

Keszthely
Fotó: Mészáros Annarózsa

Védendő értékekben nem szűkölködnek a balatoni nádasok. Az utóbbi időszakban nagyobb gémtelepek is kialakultak, például Szigliget és Alsóörs környékén. Ezek több faj alkotta madárközösségek, melyekben nagy kócsagot, bakcsót, vörös gémet és bölömbikát is találni.

Néhány balatoni nádas terület ad csak otthont a fülemülesitkének, mely a hazai nádi énekes madarak közül a legtermészetesebb nádas élőhelyek lakója.

Ezek a természeti értékek is a változatos koreloszlású nádasállományok kialakulását igénylik, különösen az idősebb, avas nádasokat.

Forrás: Veol.hu
Nyitókép: Szücs Ildikó