– Valódi, klasszikus férfinak látlak téged. Külsőleg. De milyen valójában Fülöp Zoltán a hétköznapokban, a családjával és a barátaival?
– A világjárvány nagyon sok negatív hatása mellett, a karanténidőszak egyik pozitív fejleménye, hogy sokkal több időt tudtam eltölteni az elmúlt egy évben a családommal, a két kislányommal, akiket a korábbi években a nyári szezonban, a vakáció idején sokkal kevesebbet láttam a fesztiváljainkkal, rendezvényeinkkel kapcsolatos munkám miatt.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert az elmúlt harminc évben, amióta szervezéssel foglalkozom, rengeteg érdekes embert, egyéniséget ismertem meg erről a szerteágazó területről, amelyben dolgoztam. Sokakkal baráti kapcsolatot alakítottam ki. Van ugyanakkor néhány szűkebb baráti kör, akikkel még szorosabban tartom a kapcsolatot. Az egyik ilyen a főiskolai éveim alatt megismert barátaim. Illetve nagy szerelmem, a futball kapcsán kialakított baráti köröm. Velük igyekszem intenzívebben kapcsolatban maradni, ennek érdekében évről-évre szertartásos módon különféle alkalmakat, összejöveteleket szervezek, melyekre már jó előre és sokat készülök.

Fülöp Zoltán gyerekkorában a Balaton partján
Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Mikor és hogyan kerültél kapcsolatban a zenével?
– Kicsi koromtól kezdve lekötött a zene. 7-8 évesen addig szekáltam szüleimet, amíg Sopronból elzarándokoltunk a Szív utcai lemezboltba, ahonnan különféle bakelitekkel tértem haza. Már akkor is mindenevő lehettem, amelyet a különféle Elvis-lemezek mellett megférő Iron Maiden albumok is alátámasztottak.
Hétvégi kötelező program, illetve feladat volt számomra, hogy kedvenc rádióműsoraimból, a Komjáthy György-féle Csak Fiataloknak magazinból, vagy a Poptarisznyából kazettára rögzítsem a kedvenc dalaimat. A másik, kihagyhatatlan hétvégi időtöltés, a soproni határszélen fogható osztrák tévé Die Grossen Zehn című műsora volt, amely a nyugati slágerlista tíz aktuális top dalának videóját mutatta be. A gimnáziumban egy lerobbant helyiséget felújítva alapítottam új klubot, a hangfalakat és erősítőket is egy barátommal együtt, sajátkezűleg fabrikálva. Később gimnáziumi évfolyamtársként

a közös testnevelés órán ismerkedtünk össze Lobenwein Norbert barátommal, akivel közösen kezdtünk rendezvények szervezésébe. Ez a töretlen barátság több, mint három évtizede tart, és azóta szinte minden ügyünket és vállalkozásunkat közösen csináljuk.

Először a suliban szerveztünk rendezvényeket, aztán a városi művelődési házban, majd a Soproni Sportcentrumban, ahol a VOLT Fesztivált is elindítottuk. Kamaszkoromból is emlékszem olyan mérföldkövekre, mint a Nyugati pályaudvaron megrendezett LGT Búcsúkoncert, amelyre 18 évesen utaztam fel Norbival Sopronból, vagy amikor érettségi előtt felstoppoltunk Budapestre, a Fekete Lyukba vagy a Totalcarba, olyan kultikus helyekre, melyekről korábban csillogó szemekkel hallgattunk legendás történeteket.

Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán
Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Mit hallgattál gyerekkorodban/kamaszkorodban/fiatal felnőttként?
– Mindig is mindenevőnek tartottam magam, persze voltak különféle korszakaim, de nem tudtam huzamosabb ideig hűséges rajongó maradni.
Gyerekkoromban egy ideig nagy Dead or Alive és Run DMC-fan voltam. Minden lemezüket begyűjtöttem, általában kazettán. A Beatles és Hungária albumból is volt jónéhány. Kamaszkorom meghatározó élménye volt a magyar underground felfedezése: Európa Kiadó, URH, Bizottság, Kontroll Csoport és a Sziámi.
Fiatal felnőttként nagy Kispál rajongó lettem, de addigra már tényleg szinte bármilyen műfaj magyar vagy külföldi előadóját be tudtam fogadni. Ezt jól illusztrálta a már-már kényszerbetegségként diagnosztizálható CD vásárlásaim után, a mai napig megmaradt gyűjteményem.

– Gyerekkorodban is jártál a Balatonhoz? Mesélj arról, hogyan élted meg a Balaton-feelinget akkor és most.
– Szüleimmel és a nővéremmel szinte minden nyáron eltöltöttünk néhány hetet a Balatonon, apukám munkahelyének vállalati üdülőjében, Siófokon. Rengeteg, kissé már elmosódott, mégis szívet melengető emléket, élményt őrzök:

a reggeli vonatnézős sétáinkat apukámmal, a strandokon végigfocizott délutánokat, a kürtőskalács ízét a számban, a kertmozik semmi mással össze nem hasonlítható atmoszféráját, a balatoni viharokat, a matracfújást, a lángosozást, a kártyázást anyukámmal a strandon.

Fülöp Zoltán gyerekkorában édesanyjával és nővérével a Balaton partján
Fotó: Fülöp Zoltán családi

Hosszabb szünet után 15 éve fedeztük fel újra a Balatont, a rendezvényeink kapcsán. 2007-ben szerveztük az első Balaton Soundot Zamárdiban, és onnantól kezdve feltört bennünk a vágy, hogy újra éljük a Balatont. Sok érdekes emberrel, balatoni arccal, vállalkozóval ismerkedtünk meg.

Az energiáink jelentős részét az elmúlt évtizedben arra fordítottuk, hogy ebből a páratlan szépségű és sokszínű régióból a lehető legtöbbet megmutassunk a közönségnek.

Fotó: Balaton Sound hivatalos/Bod Máté

– Milyen végzettséged van?
– Történelem-művelődésszervező szakon diplomáztam a szombathelyi tanárképző főiskolán, utána két évig jártam Szegedre a tudományegyetemre, történelem-bölcsész szakra. A főiskolán tanultam szociológiát is, és van egy videószerkesztő, videóoperatőri oklevelem is. (nevet)

– Mit csináltál a rendezvényszervezés előtt?
– A tanulmányaimon kívül semmi mást.

Világéletemben csak rendezvényszervezéssel foglalkoztam, 17 éves korom óta.

Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Mi motivált a fesztivál- és rendezvényszervezésre?
– Már a gimnázium alatt is az érdekelt leginkább, hogy különféle programokkal szórakoztassam az iskolatársaimat, aztán később szülővárosom fiataljait különféle rendezvényekkel, koncertekkel, bulikkal. Lobenwein Norbival 17 évesen alapítottuk az első klubunkat a soproni sportcentrum kistermében Micsoda Buli! néven.

– Mivel foglalkozol jelenleg a szervezés mellett?
– A rendezvényszervező-munkám mára már elég szerteágazó, a Sziget Zrt. által szervezett nagy fesztiválok (VOLT, Balaton Sound, Sziget) mellett Norbival létrehoztunk jónéhány céget is. A VOLT Produkció Kft-t, amely a MOL Nagyon Balaton rendezvénysorozatot, a Strand fesztivált és a B my Lake-et is jegyzi, de foglalkozunk filmgyártással, videoklippek készítésével is. Mindezt a VOLT Film égisze alatt, és tulajdonosai vagyunk a budapesti Akvárium Klubnak is.

– A lányaid hogyan élik azt, hogy te mivel foglalkozol? Ott nyüzsögnek a fesztiválokon?
– Két kislányom, egyikük hat éves, másikuk tíz éves múlt. Ők most már abban a korban vannak, hogy kezdik felfedezni maguknak a fesztiválokat, büszkén viselik a passzokat, amelyeket a nyakukba akasztok, úgy tűnik eléggé bejön nekik az a pörgés, amit ezeken a rendezvényeken látnak. Másfél évvel ezelőtt, a járvány előtti utolsó nyári fesztiválszezonban

sok koncertet ugráltunk végig a lányaimmal, Rúzsa Magditól a Halott Pénzig. (nevet) Nagyon hiányolják a fesztiválokat, és őket is vigasztalni kellett, amikor kiderült, hogy idén sem lehet Balaton Sound és VOLT Fesztivál.

Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Mit csinálsz a Balatonnál és merre jársz, ha nem rendezvényt szervezel, hanem kikapcsolódni vágysz?
– Próbálom folyamatosan felderíteni a Balatont, és sajnos, vagy szerencsére még van mit bepótolnom. A főhadiszállás Zamárdi, ahol néhány évvel ezelőtt vettünk egy nyaralót, nagyon közel a szabadstrandhoz, fesztiváljaink helyszínéhez. Sok időt töltünk itt is, gyakorlatilag nyáron az egész család ideköltözik. A felfedezés része egy gasztronómiai kalandtúra is: igyekszem minél több izgalmas étterembe, bisztróba, vagy akár csak egy fagyizóba vagy piacra eljutni. Ha sport, akkor az csakis a futball, ez gyerekkorom óta végigkísér. Sopronban fiatalon igazolt játékosként, most már csak hobbi szintjén, baráti társasággal és az újságíró válogatott tagjaként járok rendszeresen edzésre. A Sziget fesztiválon a mai napig szervezem a sporthelyszínt, és a focikupákat, amelynek részeként kollegáimmal rendszeresen pályára is lépünk.

Fülöp Zoltán és két kislánya balatoni fagyizás közben
Fotó: Fülöp Zoltán családi

– A MOL Nagyon Balaton-programsorozattal nem titkolt célotok volt a régió turisztikai vonzerejének növelése. Hogyan látod a Balatont 15-20 év múlva?
– Ha csak azt nézem, hogy az elmúlt húsz évben mennyit fejlődött a régió, azt mondhatom, hogy ilyen távlatban egyértelműen nem csak Magyarország, hanem a közép-európai térség egyik kiemelkedő desztinációja lehet a Balaton. A MOL Nagyon Balaton programsorozat keretében évről-évre fő célunk, hogy azokat az érdekes és értékes kezdeményezéseket, vállalkozásokat segítsük és megmutassuk minél szélesebb körnek, amelyek ennek a fejlődésnek a motorjai. Lépten-nyomon tapasztalható, hogy a Balaton ázsiója egyre nő, a különféle nagyszabású ingatlanfejlesztések, turisztikai beruházások mind-mind ebbe az irányba mutatnak.

Fotó: Balaton Sound hivatalos/Major Kata – Rockstar Photographers

– Szerinted milyen a Balaton, te milyennek látod? Impressziók, ízek, illatok, érzések, hangulatok érdekelnek.
– A Balaton a harmadik otthonom, Sopronban születtem, Budapesten élek, mégis az időm nagy részét itt töltöm. 14 éve szervezzük Zamárdiban a Balaton Soundot, amely mellé az évek során több más fesztivál és rendezvény sorakozott fel.

Az elmúlt egy évben, a járvány ideje alatt sokszor sétálgattam a zamárdi szabadtrandon, a Margó Ede sétányon, összeszorult szívvel és gyomorral, visszagondolva az elmúlt másfél évtized számtalan felejthetetlen pillanatára.

Nagyon sok arcát szeretem a Balatonnak, nemcsak azokat, amikor sok tízezer fesztiválozó kulisszájaként gyönyörködhetem a tihanyi panorámában, hanem az eldugottabb szegleteit is, amikor a balaton-felvidéki kis falvak közötti országúton az Ultrabalaton futás közben nézegethetem a változatos tájat. Nagyon szeretem a klasszikus balatoni strandokat, akkor is ha zsúfoltak és sokat kell sorban állni lángosért vagy hekkért. Ezek mindig a gyerekkorom legjobb emlékeit hozzák elő.

Fülöp Zoltán a Balaton partján homokozott gyerekkorában
Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Melyik zenekarral dolgoztál együtt először életed során, mint szervező?
– Említettem, hogy 17 éves korunkban alapítottunk egy hétvégenként működő klubot Sopronban ahol eleinte a koreográfia az volt, hogy hétről-hétre egy-egy országosan ismert zenekart hívtunk meg, utána pedig mi voltunk a dj-k. Ha az emlékeim nem csalnak, akkor olyan produkciók léptek fel, mint a Takács Tamás Dirty Blues Band vagy a Pál Utcai fiúk. Az első VOLT Fesztiválon a meghirdetett hat zenekarhoz képest csak öt lépett fel, mert az Európa Kiadó egy faxot küldött, melyben lemondta a koncertet. Köztük volt viszont a Sziámi zenekar Müller Péterrel, a Perfect Name és a Kinopuskin.

– Milyen volt az első fesztiválod, mire emlékszel leginkább?
– A szervezés első éveiből a bonyodalmak, az időnként elkövetett hibákból adódó, ma már vicces történetként mesélt nehézségek jutnak eszembe. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindent a saját bőrünkön keresztül tapasztaltunk meg a szervezés különféle területein. A legfontosabb feladatokat mindig megugrottuk, de előfordult, hogy a rendezvény utáni elpakolást, takarítást úgy, ahogy volt elfelejtettük megrendelni, vagy az italok beszerzése ment ki a fejünkből, amit egy éjjel-nappali boltból kellett pótolnunk. A VOLT Fesztivál első éveiből származik a sztori, hogy a Sportcentrum nagytermében a fesztivál főszponzorának kérésére leragasztottuk a kosárlabda pálya kezdőkörének konkurrens sörmárkáját, de a másnapi tv-közvetítés előtt elmulasztottuk visszaállítani az eredeti állapotot. Így aztán lóhalálában, kialvatlanul, a barátainkkal vakargattuk le a közvetítés előtti utolsó pillanatokban a matricát a pályáról.
Eleinte a VOLT Fesztivál plakátjait is mi magunk ragasztottuk. Kevés hivatalos felület állt rendelkezésünkre, pénzünk sem volt rá, ezért általában az akkoriban bejáratottnak mondható “vadragasztást” választottuk. Egy ilyen alkalommal fordult elő, hogy rendőrségi intézkedés keretében le akarták foglalni a teljes plakátmennyiséget, amit mi megtagadtunk, így előállítottak minket a rendőrörsön. (nevet)

Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Mi volt a leginkább szívszorító eset a rendezvényeitek történetében?
– A Strand fesztivál első évében folyamatosan ömlött az eső, és mi kilátástalan harcot folytattunk, hogy használható legyen a terület. Rengeteg szívattyút béreltünk, homokot hozattunk, de a fesztivál területének nagyrésze így is megközelíthetetlen volt, több program el is maradt. Voltak évek, amikor a Soundon is hasonlókat éltünk át: raklapbútorokból épített “hidakon” közlekedett a közönség a helyszínek között.

– Mi volt a legviccesebb eset a rendezvényeitek történetében?
– A Balaton Sound harmadik évében Moby volt a sztárfellépőnk, akinek a kívánságlistáján egy backstage-ben elhelyezett mobil konditerem szerepelt. Komoly erőket mozgósítottunk, hogy a kérést teljesíthessük, majd a helyszínen a menedzser nagyon meglepődött és nevetve közölte, hogy a turnén mi vagyunk az első szervező, aki komolyan vette a kérést. (nevet)

– Melyik fellépővel történt egy extrém esemény, amely emlékezetes maradt?
– Voltak évek, amikor tele voltunk extrém eseményekkel a Balaton Soundon. A fesztiválon szereplő headlinereknek általában több fellépésük is volt Európában, és magángépekkel oldották meg, hogy egy este két helyen is színpadra léphessenek. Robin Schulz egyik évben azért nem érkezett meg a Soundra, mert a járatsűrűség miatt nem kapott felszállási engedélyt Ibizán, ugyanilyen oknál fogva ért ide Zamárdiba jelentős késéssel J Balvin Görögországból. Volt olyan dj fellépőnk, aki az utolsó pillanatban helikopterrel érkezett Zamárdiba és a fesztivál melletti négycsillagos szálloda parkolójában szállt le.

– Melyik volt a kedvenc koncerted az elmúlt öt évből?
– Nagyon nehezen tudnék kiemelni egy konkrét eseményt az elmúlt évek koncertélményeiből. Emlékezetes pillanatok jutnak eszembe, mint a Linkin Park koncertje a VOLT Fesztiválon, ami azért is hagyott mély nyomot valamennyiünkben, mert a teltház előtt megvalósult hihetetlen energiákat sugárzó fellépés után néhány héttel később a zenekar frontembere, Chester Bennington meghalt.
Később ugyanitt Sopronban még a koncert napján sem igazán tudtam elhinni, hogy sikerült a Depeche Mode-ot elhozni a VOLT-ra, testközelből látni a zenekar tagjait a backstage-ben. A Balaton Sound nagyszínpadán fellépő Kygo, és az őt ünneplő 30-40.000 ember látványa is felejthetetlen élmény volt. Ugyanilyen hátborzongató volt végignézni a Sziget keverőállásának tetejéről 70-80.000 emberrel Ed Sheerant az egy szál gitárjával, vagy a Twenty One Pilots őrült elemekkel fűszerezett produkcióját.

Fülöp Zoltán és lányai a Balaton Soundon, az óriáskeréken, Zamárdiban
Fotó: Fülöp Zoltán családi

– Hogyan látod magad öt év múlva?
– Sokszor elmondtuk már magunkról Norbival, hogy az egész fesztiválszervezésbe úgy nőttünk bele, hogy minden elemét csináltuk már, a plakátragasztástól a fellépők meghívásán át, a reklámkampány kitalálásig. Az évek alatt azonban rá kellett jönnünk, hogy nem csinálhatunk mindent mi saját magunk, hiszen képtelenség ennyi mindent átlátni, intézni, személyesen tárgyalni. Nem beszélve arról, hogy nem is lehet rálátásunk minden területre. Vannak szakemberek, akikkel mindezt professzionálisabban véghez lehet vinni. Ebben a folyamatban eljutottunk oda, hogy ma már egy profi csapattal dolgozunk együtt, rengeteg ügyes és tehetséges fiatal vesz körül minket, és a napi operatív munkából lépegetünk hátrafelé több-kevesebb sikerrel. (nevet) Mivel azonban a szervezés a mai napig a szenvedélyünk, nehezen megy ez az elengedési folyamat, és nem is biztos, hogy olyan nagy baj ez. Amíg az ötleteinket meg tudjuk valósítani, addig biztos, hogy aktívak maradunk. Számomra leginkább az jelenti a kihívást ötéves távlatban, hogy úgy tudjak a rendszer része maradni, hogy közben kevésbé terheljem le magam napi szintű munkával és több időt szentelhessek a családomnak, s hogy hetekre is el tudjak tűnni úgy, hogy a kollegáim észre se vegyék. (nevet)

Fotó: Major Kata – Rockstar Photographers / Balaton Sound hivatalos

– Hogyan látod a fesztiváltokat öt év múlva?
– Szeretném ha az a fesztiválportfolió, amelynek a felépítésében részt vettem, folyamatosan megújulva ugyanazon a szinten maradjon, amit jelenleg elfoglal a hazai és nemzetközi piacon.

– Van egy VOLT Fesztiválos hátizsákom, azzal járok edzeni. A szívem szakad meg, amikor ránézek. Nektek milyen érzés megélni azt, hogy ennyire kilátástalan a helyzet az életünkben?
– Borzasztó érzés volt már tavaly is, amikor tudatosult bennünk, hogy le kell mondanunk a nyári fesztiválokról, annak ellenére, hogy sokáig élt bennünk a remény, hogy még nem veszett el minden, és a nyár végi eseményeink közül néhány megtartható lesz. Abban biztosak voltunk, hogy még egy fesztiválszezon nem maradhat el, ezért még nagyobb trauma volt azzal szembesülni, hogy a nyár eleji rendezvényeink, a VOLT és a Sound csak 2022-ben térhet vissza.

Most már újra bizakodóak vagyunk, hogy 2021 nyarán kisebb-nagyobb rendezvényeink, mint a Kompkoncertek, néhány ezer fős rendezvények, és a Strand fesztivál valamint a B my Lake megtarthatók lesznek.

– Sokan kérdezték már tőletek, hogy mi lesz idén, és tudjuk azt is, hogy a balatoni rendezvényeitek közül biztosan elmarad a Balaton Sound. Nem a találgatások érdekelnek 2021-el kapcsolatban, hanem inkább hogy hogyan látod az elkövetkezendő éveket a zeneipar területén. Együtt kell élnünk a vírussal valamilyen formában és ehhez kell alkalmazkodnia a fesztiváliparnak vagy lesz újra olyan életünk, mint korábban?
– Az optimistábbak táborába tartozom, és bízom abban, hogy rövid időn belül magunk mögött tudhatjuk ezt a járványt. Mindemellett azt gondolom, hogy az élet minden területét újra kell majd gondolnunk, nemcsak a rendezvények higéniás szabályait, hanem tágabb értelemben a világméretű turizmus működését, logikáját. Néhány átmeneti évben kisebb lesz a mobilitás Európa-szerte. Nehezebben lesznek rávehetők a fesztiválozók arra, hogy hosszabb útra vállalkozzanak. Érvényben maradnak olyan kényelmetlenebb szabályok és feltételek, amelyek valamelyest csökkenteni fogják a részvételt a távolabbi piacokról. Átmenetileg a vásárlóerő is csökkenni fog, hiszen a társadalom jelentős részét egzisztenciálisan is érintette a válság. Rengeteg munkahely szűnt meg, és sokan kényszerültek nehéz anyagi helyzetbe. Ennek ellenére néhány év alatt helyre fog állni a régi rend, sőt bízom abban, hogy a hosszú ideig tartó korlátozások miatt újult erővel tör fel az emberekből a közösségi élmények iránti vágy, amely ellensúlyozza majd azt a fékező hatást, amelyet fentebb említettem.

Itt találod az összes, balatoni fesztiválszervezővel készített interjúnkat.

Olvass interjúkat olyan sztárokkal, akikkel akár már a Balaton Sound-on, a B my Lake-en, a Kompkoncerteken és a Nagyon Balaton programsorozatban is találkozhattál.

Fotó: Strand fesztivál hivatalos sajtófotó

Nyitókép: Fülöp Zoltán családi