Jó oka volt a házaspárnak, hogy full-extrás mediterrán teraszra vágyakozzon.
A férj munkája miatt ugyanis négy éven át a napsütötte Dél-Olaszországban, Campania tartományban éltek,
méghozzá az egyik leggyönyörűbb környéken, egy Nápoly melletti kisvárosban. A táj kivételes szépsége már az ókori művészeket is megihlette. Ez az a hely, ahol a hegyek ölelésében a pálmafákkal, leanderekkel tűzdelt meredek partról fantasztikus kilátás nyílik a tengerre. No, és micsoda kisvárosok épültek ide a történelem során: Sorrento, Amalfi, Capri, Positano: mindegyik igazi gyöngyszem. Nem véletlenül lett a környék számos romantikus regény és több világhírű film helyszíne.
Gondolatban vissza-visszajártak a tengerhez
Nos, ebben az idilli környezetben élt Andrea és férje, ám a kiküldetés egyszer csak véget ért, és a házaspár hazaköltözött. A covid miatt ráadásul „otthonülősek” lettek és érthető módon egyre többször idézték fel az olaszországi szép emlékeket. Amikor csak felugorhattak kávézni Ravelloba – ez volt az egyik kedvenc helyük, mert a városkából álomszép kilátás nyílik a mediterrán tájra. Felemlegették a citromfákat, bougainvilleákat, leandereket. Az ízeket, az illatokat, a simogató napsütést és a mindig jókedvű, optimista embereket…
Csak azt nem tudták, miként lehetne a kint töltött évek életérzését legalább részben idevarázsolni.
A feleség viszont meglátott egy érdekes bejegyzést a Facebookon: ebben Szalay Benjámin festőművész egy éppen elkészült falfestményét mutatta meg az érdeklődőknek. Az adott alkotás annyira megragadta Andreát, hogy
lelki szemei előtt szinte már látta is a tengert és a jól ismert öblöt saját terasza falain.
A lehető leggyorsabban felkutatta a mestert, aki egy kora tavaszi hétvégén festékes vödrökkel és ecsetekkel meg is jelent a helyszínen, hogy kicsit átfazonírozza a teraszt.
Festett terasz és a valóság találkozása
Fotó: T. Andrea
Klasszikus mediterrán hangulatra szólt a rendelés
A munkát persze több telefonos konzultáció előzte meg, Andrea sokat mesélt az Olaszországban töltött éveikről és az ottani hangulatokról a mesternek. A megrendelés klasszikus mediterrán tájképre szólt. „Először is azt kértem Bendzsitől, hogy kimondottan giccses kékre fesse a tengert, Amalfinál ugyanis
olyan szép kék a tenger, hogy azt hagyományos árnyalatokkal kifejezni nem lehet.
Jókat nevetgéltünk ezen, hiszen mindenkinek a „Szürke 50 árnyalata” című sztori ugrott be, de szerintem a kéknek még ennél is több variációja létezik.
A mediterrán festmény egy 6 méter széles és 3 méter magas falszakaszra került. Összesen 18 liter festék kellett hozzá
Fotó: T. Andrea
Így kértem tőle kék eget, tengert, a vízre hajókat, meredek partot pineákkal, kovácsolt vas korlátot, az ottani sikátorokra jellemző öreg kaput és dúsan virágzó bougainvilleát” – sorolja Andrea az előzetesen összeállított igénylista tételeit. Hozzáteszi, hogy fogalma sem volt, mennyi ideig tarthat egy ekkora munka, hiszen több, mint 18 négyzetméternyi falfelületről volt szó.
Egyszer csak ott volt az Amalfi-öböl a falon
Az előzetes felkészítésnek köszönhetően a mester már fejben összerakott kész látványtervvel érkezett a helyszínre. „Pénteken jött, azonnal munkához is látott. Először vonalakat skiccelt a falra, majd elővette az ecseteket és nekiállt a festésnek. A koncepciót azonnal magáénak érezte, mindvégig azt éreztük, hogy jóleső érzéssel viszi fel a részleteket a falra. Hihetetlen az ecsettechnikája, meg ahogy a színekkel bánik, és elképesztő tempóban haladt. A házszámunkat jelző amfórát pontosan nyolc perc alatt festette meg. Vasárnap estére végzett az egész munkával, összecsomagolt és hazament.
Este úgynevezett naplemente lámpával világítják be a teraszt
Fotó: T. Andrea
Másnap reggel kimentem a teraszra és megnéztem világosban a művet. Már nem voltak ott a festékesbödönök, csak a tájkép. Tengerrel, kék éggel, buja növényzettel, öreg kapuval. Álltam a teraszon lenyűgözve és kicsordultak a könnyeim. Ott volt a falon a hangulat, amit életünknek ebből a darabkájából őrzünk a szívünkben.
– Ha ránézek a képre, most is hallom az utca életteli zajait, a kanálcsörgést régi szomszédainknál, és ahogy kínálják portékáikat az árusok a piacon
– meséli még most is elérzékenyült hangon Andrea.
De, mint elárulta, eddig mindenkit elvarázsolt a festmény által megújult teraszuk. Anyukája csak így szokta jelezni, ha átmegy hozzájuk: „Na, kislányom, készülj, mert megyek Amalfiba kávézni!”
Nézd meg ebben a tömörített videóban, hogy milyen volt a 3 napos falfestés:
Tovább olvasnál? Nézd meg ezeket is!
Forrás: lakaskultura.hu
Nyitókép: T. Anna/lakaskultura.hu
