A balatoni erdők sorsáról Patocskai-Lunk Esztert, a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetőjét kérdeztük, aki a falopásokról és a Tűzifaprogram hatásairól is beszélt.
– Sokan úgy gondolják, hogy az energiaválság miatti kormányzati fakitermelési javaslat egyenlő az erdők azonnali letarolásával. Mi az, amit a legtöbbször félreértenek az emberek, és mi a realitás?
– Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és hogy a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetünk szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük. Az erdészek több évszázada gyakorlati természetvédelmet valósítanak meg. A növény- és állatvilág, vagyis az erdei ökoszisztéma gazdájaként jól ismerjük, óvjuk és védjük területeinket. Természetesen, emellett törvényi garanciák is biztosítják az erdők védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodást. A Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodási tevékenységét továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet.
Az ökoszisztéma gazdái az erdészetek
Fotó: Krausz Andrea
– Fenntartható marad a Balaton-környéki erdők kezelése?
– A magyar erdőgazdálkodás fenntarthatóságának legfontosabb gyakorlati alapja az, hogy a rábízott ökológiai rendszer egyensúlyának fenntartása során kevesebb fát termel ki az erdőből, mint amennyit terem.
Az elmúlt száz évben Magyarország erdőterülete a duplájára nőtt, az 1920-as egymillió hektár helyett mostanra több, mint 2 millió hektárt borít erdő.
A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom, és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.
100 év alatt megkétszereződött az erdőterületek nagysága
Fotó: Krausz Andrea
– Milyen és mekkora erdőket kezel a Balaton környékén a Bakonyerdő Zrt.?
– A Bakonyerdő Zrt. 62 000 hektáron gazdálkodik, működési területünkön jelenleg 15 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete. A Bakonyaljától, a Bakonyon és a Balaton-felvidéken át egészen a Keszthelyi-hegységig elnyúló területen működő hét erdészet közül, a Balatonfüredi Erdészet, mintegy 11 500 hektáron gazdálkodik, 29 település érintésével. A változatos képet nyújtó karsztbokorerdők és a zömében cseres erdőtársulások méltán kedvelt célpontjai a pihenni vágyó turistáknak. A terület talajviszonyai a sokféle alapkőzetnek köszönhetően változatosak, ezt hűen tükrözi a faállományának változatossága is. Az erdők fafajösszetételében a cser a domináns fafaj, emellett a bükk, a kocsánytalan tölgy, a molyhostölgy és a feketefenyő jellemző. A Keszthelyi Erdészet kezelésében közel 11 500 ha állami erdőterület van. Az erdőterület jelentős része egy tömbben, a Keszthelyi-hegység dolomit és bazaltrégiójában fekszik. Az erdőterület rendkívül változatos. A gerinceken, a déli fekvésű oldalakon szikla kopárok alatt cserszömörcés karsztbokor erdő, telepített feketefenyő, vagy molyhostölgyes-virágoskőrises, a mélyebb talajokon cseres-kocsánytalan tölgyes erdőket találunk. A völgyekben a Kovácsi-, a Tátika-hegy környékén szép bükkösök, tölgyes állományok is fellelhetők. A Kis-Balaton szomszédságában megtalálhatók lápi éger, fűz, nemes nyár erdők is.
A Hubertlaki-tó (Gyilkos-tó)a Bakonyban
Fotó: Krausz Andrea
– Hogy áll a Bakonyerdő Zrt-nél az illegális fakitermelés? Fokozódott az elmúlt időszakban?
– Az elmúlt időszakban nem szaporodtak meg az erdei területeket érintő jogsértések, illegális fakitermelések. 2018-ban erdészetenként egy-egy alkalommal fordult elő falopás, illegális fakitermelés.
A korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy illegális fakivágás esetileg történik, nagy üres vágásterületek nem keletkeznek, elszórtan egy-két fa esik áldozatul.
A falopások a téli, fűtési időszakban megszaporodhatnak, de az elmúlt esztendők adatai szerint nem növekszik a gyakoriságuk. Két-három köbméter ellopott faanyagról beszélhetünk, ami a kereskedelmi folyamatokra, a piaci szereplőkre nincs jelentősebb káros hatással.
Erdő a Keszthelyi-hegységben
Fotó: Krausz Andrea
– Hogyan lépnek fel az illegális fakitermelés ellen?
– A társhatósággal együttes, tudatos fellépésnek köszönhetően egyre inkább érzékelhető, hogy a visszaélések megfékezhetőek. A fakitermelés során az erdőben készletezett faanyag védelmében az erdőgazdaság több módszert alkalmaz, ennek egyik meghatározó része a helyi rendőrséggel való közös akció. Ezek keretében az erdészek és rendőrök közösen járják az erdőt, a falopások és egyéb jogsértő magatartások elkerülése érdekében. Mindemellett az állami erdőgazdaság kerületvezető erdészei folyamatosan jelen vannak az egyes területeken, hétvégenként védelmi szolgálatot látnak el. Gyakran pontos, előre megtervezett ütemezés szerint a körzeti megbízott rendőr és az erdész közösen tartja a védelmi szolgálatot. Az EUTR és EKÁER rendszerek bevezetésével még inkább szabályozott és nyomon követhető lett a faanyag kereskedelme.
– A Bakonyerdő Zrt.-nek, mint erdészeti feladatokat ellátó állami vállalatnak milyen feladatokkal kell a közeljövőben megbirkóznia a gázfogyasztás kiváltására meghirdetett tűzifa- és szénprogramban? Hogy változik a fentiek miatt a fakitermelés?
– Fontos tudni, hogy Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és hogy a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetünk szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük. A Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodása – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.
Nem veszélyeztetik Magyarország „zöld tőkéjét”
Fotó: Facebook/Bakonyerdő Zrt.
– Hogyan, milyen módon lehet majd a Bakonyerdő Zrt.-nél hatósági áras tűzifát vásárolni?
– A kormány a tűzifával az idei télre még nem rendelkező magyar családok ellátása és a lakossági igények kiszolgálása érdekében tűzifaprogramot indított. A kezdeményezést nem szociális szempontból, hanem az energia veszélyhelyzet megoldása érdekben hirdették meg, melynek keretében az állami erdőgazdaságoknál megtermelt tűzifa egységesen maximált áron vásárolható meg, háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben. Az állami erdőgazdaságok elsősorban a saját működési területükön fekvő települések lakosságát szolgálják ki. Háztartásonként maximum 10 erdei köbméter tűzifa vásárolható, de van lehetőség a maximális mennyiségnél kevesebb, illetve részletekben történő vásárlásra is. A Tűzifaprogramban keménylombos, lágylombos és fenyő tűzifa vásárolható; az egyes állami erdőgazdaságoknál az adott területre jellemző fajösszetétel szerint. A programban átlagosan 1 méter vagy annak többszöröse szerinti hosszúságú darabokra vágott feldolgozatlan hengeres faanyag vásárolható.
Keménylombos: 30 000 Ft/erdei köbméter
Lágylombos: 19 000 Ft/erdei köbméter
Fenyő: 19 000 Ft/erdei köbméter
A program keretében magyar lakcímkártyával rendelkező magánszemélyek vásárolhatnak tűzifát a lakcímkártyájuk bemutatásával. A felhasználási hely az igénylő lakcímét igazoló hatósági igazolványán (lakcímkártyán) feltüntetett, címadatokkal megjelölt hatályos tartózkodási hely, vagy ennek hiányában a lakóhely. Egy háztartásra vonatkozóan összesen legfeljebb 10 erdei köbméter tűzifa vásárolható. A Tűzifaprogramban a 10 köbméteres mennyiségbe beleszámít az állami erdőgazdaságoknál 2022. május 1. után vásárolt tűzifa mennyisége.
A tűzifa szállításának díját az ár nem tartalmazza, az átvételi pontról a felhasználási helyre, azaz a háztartásokig történő szállításról, illetve a fa feldolgozásáról a vásárlónak kell gondoskodnia. Erdőgazdaságunk munkatársai a befizetés során segítik a lakosságot az adott térségben működő fuvarozó vállalkozók ajánlásával. Az értékesítési helyeken történik a fa megrendelése és az egységes, maximált ár befizetése. A program keretében vásárolt tűzifát a vásárlók kizárólag az állami erőgazdaságok által meghatározott helyen és módon vehetik át. A működési területi lista mutatja meg azt, hogy mely település lakói melyik állami erdőgazdasághoz fordulhatnak, amennyiben élni szeretnének a Tűzifaprogram adta lehetőségekkel.
Az értékesítési (megrendelési, befizetési) helyek és átvételi pontok listája, valamint az egyes társaságok működési területéhez tartozó települések listája letölthető a Bakonyerdő Zrt. honlapjáról.
Nyitókép: Krausz Andrea
