Áder János az aszályról is beszélgetett saját, Kék bolygó című podcastjában Horváth Ákossal, a siófoki obszervatórium vezetőjével és Lakatos Mónika éghajlatszakértővel.
– Az első félév 1901-től a legszárazabb volt Magyarországon, májusban már nem volt olyan terület az országban, ahol elérte volna a szokásos mértéket a lehullott csapadékmennyiség. A Kárpát-medencében a csapadékmegoszlás változékony, előfordulhat, hogy egy adott helyen a szokásos mennyiség háromszorosa hullik, de az is, hogy csak a harmada – mondta Lakatos Mónika.
Kevesebb felhő képződött a hőség miatt
– Az átlagnál melegebb hőmérsékletről, amely miatt kevesebb felhő képződött, az óceán áramlatainak köszönhető cirkuláció változásról, amely gyengébb ciklonokat és még szárazabb levegőt eredményezett, valamint
az óceánok felszínének lehűléséről, ami miatt kevesebb a kipárolgás és egyben az Európába eljutni képes nedvesség.
Az európai aszályt okozó a hatások állnak amögött is, hogy Kínában és az Egyesült Államok kukoricatermő vidékének egy részén nagy a szárazság – mondta Horváth Ákos.
– Az év első felében az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett Magyarországon, ráadásul nyár végére a talaj felső 80-100 centiméteres rétege is teljesen kiszáradt. Az aszály súlyosságát érzékeltetve kiemelte: az ország középső részén volt olyan terület, ahol egy hónap alatt egy milliméter eső sem esett. A csapadékképződés elmaradása mellett probléma az is, hogy a talaj kiszáradása miatt a növények sem tudnak elegendő vizet párologtatni és a lokális vízpótlás is elmarad – mondta a volt köztársasági elnök.
Az aszályhajlam az éghajlatváltozás velejárójaként növekszik Magyarországon
Aszály előfordul időnként – például 1918-ban, 1935-ben, 1950-ben volt súlyos tartós szárazság – de elmondható, hogy míg a múlt század első felében átlagosan minden tizedik évben volt komoly aszály, most viszont már
minden hatodik évben erre számíthatunk.
– Az idei nyár Magyarországon rekordmeleg volt, 22,48 Celsius-fok volt a nyári középhőmérséklet, ami két fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Megjegyezte: a tíz legmelegebb nyár közül nyolc az ezredforduló után következett be és látszik az is, hogy bár a lehulló csapadék mértéke a vizsgált 122 év során éves összesítésben nem nagyon változott, viszont mintegy két héttel csökkent a csapadékos napok száma. Ebből az következik, hogy egyre intenzívebbek az esőzések – tette hozzá Lakatos Mónika.
– A szárazság annyira kiszárítja és megkeményíti a talajt, hogy a lehulló csapadékot nem tudja könnyen befogadni. Horváth Ákos szerint ez azért veszélyes, mert a nagy melegben hevesebb zivatarok alakulnak ki és a koncentráltan lehulló nagy mennyiségű csapadék nem szivárog be a talajba, hanem elfolyik, időnként villámárvizet is kialakítva – mondta Áder János.
Alkalmazkodni kell a megváltozott klímaviszonyokhoz
Magyarországnak van egy éghajlatváltozási stratégiája, amely mellé cselekvési tervet kell tenni. A meteorológiai szolgálatnál a hőhullámok, a heves csapadék és a nagy szél mellett a tavaszi fagyokra is elkezdték kidolgozni a korai veszélyjelzést, továbbá az egészségügyben és a mezőgazdaságban is történtek már lépések.
Horváth Ákos az otthoni környezet zöldebb kialakítására adott ötleteket, Áder János pedig azt mondta: a leeső csapadékból a lehető legtöbbet meg kell tartani és arra kell törekedni, hogy minél több vizünk maradjon.
Nyitókép: A balatonfűzfői sétány
Fotó: Szücs Ildikó
