A biogazdálkodásra való átállás, ha a jogi környezetet nézzük, 4 éves folyamat. Először is be kell jelentkezni egy olyan szervezethez, amelyből Magyarországon kettő van: az Ökogarancia és a Biokontroll Hungária. Az adott szervtől kiérkező ellenőrök megnézik a területeket valamint megnézik a teljes élelmiszer feldolgozási folyamatot és a bejelentéstől számítva a negyedik évnek a termése lehet certifikált bio termés.
Gyukli Pincészet
Gyukli Krisztián 10 évet dolgozott Németországban a – világ élvonalába tartozó – Freiburgi Állami Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézetben.
– A német kollégák évtizedekkel előttünk vannak ebben a gondolkodásban – mondja Krisztián a kezdetekről. – 10 éven keresztül abban fejlődtem, hogy vegyszermentesen is lehet egészséges szőlőt termelni. Így nem volt kérdés számomra, ha egyszer hazaköltözöm a füredi gazdaságunkba, akkor szeretnék úgy élelmiszert előállítani, hogy abban a lehető legkevesebb kemikália legyen.
– A bio környezetre való átállás azért tartott tovább, mert nekem fejben össze kellett raknom azt, hogy melyik területre milyen fajtát fogok ültetni, abból milyen típusú bort fogok készíteni, s milyen közönségnek fogom ezt biztonsággal eladni. Így nekem 6-8 évbe telt, amíg felépült a rendszer. A 2010-es telepítés, a Solaris fajtának a telepítése volt az első tényleges lépés ebben a folyamatban. Vannak olyan szőlőültetvények, amelyeknek nagyon jó az immunrendszere, s amelyeket ha korábban permeteztek is, szépen lassan át lehet állítani olyan gazdálkodásra, amely vegyszermentes. De alapvetően azok az ültetvények, amelyek mostanában Magyarországon kivágásra kerültek, ezeket a 20-30-40 éves szőlőültetvényeket, az elmúlt évtizedekben olyan sok kemikáliával kezelték – akár gyomirtó szerekkel a talajt, akár felszívódó készítményekkel, rovarölőkkel és egyéb gyilkos szerekkel –, hogy a szőlő növény saját immunrendszerében már benne vannak ezek a vegyi anyagok és ezek nélkül ők már nem tudnak egészségesek maradni. Gondoljunk egy emberi analógiára: ha valaki gyerekkora óta folyamatosan kapja a gyógyszereket, már nem tud tőlük eltávolodni, hiszen a szervezete hozzászokik.
Ennek tükrében a fiatal gazdák okosan hozzák meg azt a döntést, hogy a régi ültetvényeket, ahol nagy a tőkehiány, sok a betegség, ezeket kivágják, a talajt fertőtlenítik és teljesen kiirtanak minden kemikáliát a térből.
Gyukli Krisztián szerint a mai fogyasztói kultúra ott tart, – ha a borfogyasztói szokásokra szűkítjük le a kérdést –, hogy már csak azok a borok ütik meg a fogyasztók az ingerküszöbét, amelyek valamilyen paraméterükben harsányak. Maradékcukros vagy nagyon illatos vagy nagyon szénsavas bor vagy valamilyen speciális technológiával készült nedű megy át a szűrőn.
– A fiatalok a nagyon édes koktélokat, gineket szeretik, így számukra a bor az bor szagú, így ez a generáció egyre inkább távolodik el a bortól és a termelők rá vannak arra kényszerülve, hogy olyan borokat készítsenek, amelyek a ennek a generációnak megüti az ingerküszöbét. A tendencia így azt mutatja, hogy az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a muskotályos, az illatos típusú fajták, édesebb ízű borok a kelendőbbek. Arra azt mondja egy fiatal, hogy „hű ez jó, ez ízlik!”. De ezek a borok, amelyek ilyen harsány paraméterekkel rendelkeznek, nem természetes szőlőfeldolgozásból származnak, hanem valamilyen speciális fajélesztő, derítőszer, tisztítószer, aromaanyag kerül hozzá. Ezért azok a fajta naturális, organikus, tiszta borok, amelyek kizárólag szőlőből készülnek, azok egy kissé hendikeppel indulnak ebben a fogyasztói versenyben.
Határozottan kijelenthető, hogy a biogazdálkodásból származó borok, amelyek teljesen tiszták mind a szőlőben, mind a pincében a vegyszerektől, azok mindenképpen sokkal magasabb minőséget képviselnek. Tisztábban hozzák a gyümölcsre jellemző illatokat és tisztábban hozzák az évjárat sajátosságait vagy pedig a borfeldolgozásnak különböző kézműves metódusait. Összességében, hosszú távon nézve, magasabb áron értékesíthetőek és jobban bemutatják a termelő helyet és a szőlőfajtát, mint azok a borok, amiket különböző varázslásokkal, mesterségesen állítanak elő.
Dobosi Pincészet
A szentantalfai Dobosi Pincészet 2000-ben állt át egy hosszú folyamat után a bioorganikus gazdálkodásra.
– Mi abban gondolkodtunk, ha lehet vegyszerek nélkül minőségi, szép szőlőt nevelni és bortermelést végezni, akkor az nekünk megéri – mondja Dobosi Győző. – Nálunk nem a mennyiség számít s, hogy 400 forintra jöjjön ki egy palack bor. A vegyszermentes lét nem jár extrém többletköltséggel, viszont a természeti körforgás sokkal fenntarthatóbb lesz. Hiszen az összes kijuttatott növényvédő szer, gyomirtó, műtrágya, permetszer mind visszakerülnek a talajba, ahogy felszívódik az ősszel lehullott levelekből. A növényre fújt méreganyag tönkreteszi a talajéletet, amitől él a szőlő.
– Mi hosszútávon gondolkodunk, elsősorban, nem azt vettük figyelembe, hogy a piacon hogy fog szerepelni a borunk. Arra törekedtünk, hogy fenntarthatóbb szőlőművelést tudjunk biztosítani, ami nem csak a mi generációnknak, hanem a későbbi generációknak is lehetőséget ad majd a szőlőtermelésre. Minden más másodlagos.
A szőlőművelésnél nem használnak felszívódó vegyszereket, műtrágyát, gyomirtót, csupán ként, rezet és narancsolajat. Az utóbbit ki is iktatták Dobosiéknál, mert az elmúlt évek szárazsága miatt nem volt jellemző a gombás megbetegedés a területen. A bor készítésénél nem használnak cukrot, tartósítószert, borkőstabilizáló szereket. A kén pedig maximalizálva van, ezt bor kategóriánként állapítja meg a jogszabály.
– 4-5 év után azt vettük észre, ahogy eltűntek a mérgek a területről, hogy minden kártevőnek megjelentek a természetes ellenségei: a hasznos élőlények, amiket a vegyszer korábban elüldözött. Vannak agresszív rovarölő szerek, melyek elvileg az emberre ártalmatlanok, de a kártevőknél mutációkat okozhatnak. Ezek alternatívái a bio rovarölő szerek, de mi ezeket sem használjuk, hiszen a természet gyönyörűen megoldja ennek a kérdést.
A szőlő és a bor ízén nem érződik, a minőségén nem változtat semmit a vegyszermentes környezet.
– Két részre kell bontani a tevékenységi kört, mindkettő külön ellenőrzés alá tartozik: az egyik szegmens a szőlőtermelés, a másik pedig az élelmiszeripari tevékenység. Ismert jelenség, hogy az alacsony minőségű borok fejfájást okozhatnak. Visszajelzések alapján ez a probléma a mi fogyasztóinkat nem érinti. Ez azért lehetséges, mert nem használhatunk kristálycukrot a must édesítésére, ahogyan tartósítószert és egyéb más anyagokat. Tehát a bor tiszta, nem tartalmaz a szőlőn kívül semmit ami esetleg allergiás reakciót válthat ki.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu