Monumentális műemlék-helyreállítás és fejlesztés zajlik a veszprémi várnegyedben. Legutóbb a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház (azaz a Madaras ház) és az Érseki Palota újult meg – ez utóbbiban vezetett túrák is várják a látogatókat.
Sisakos túrán, kísérővel leshetünk be a püspöki kápolna munkálataiba
– 2020-2025 között zajlik a várnegyed megújulása, amely 18 épületet érint. A homlokzati-tetőszerkezeti munkák 2023 májusára elkészültek. Beltéri munkák, felújítási feladatok azonban még vannak. Jelenleg a Körmendy Ház és a Biró-Giczey Ház időszakos kiállításai érhetők el, amelyek augusztusban új elemekkel bővültek. Itt a megújuláshoz kapcsolódó régészeti munkákat, azok eredményeit és fontosságát mutatjuk be.
Az Érseki Palotában a Díszterem, a Metszetszalon és a Püspökgaléria vezetett várséta keretében látogatható. A püspöki kápolna sisakos túra révén tekinthető meg. Ott még nem zárultak le a munkálatok, ezért a sisak, mellény és a kísérő jelenléte szükséges.
Szintén vezetett várséta keretében mutatjuk meg az egykori ferences templomot, illetve egy új elemként a Szent György Kápolna régészeti munkáiba is betekinthetnek az érdeklődők – kezdte a turisztikai vezető.
Ezzel a technikával újítják meg a falfestményeket a restaurátorok
– A restaurátor nem festi át a régi alkotásokat, hanem megnézi, hogy milyen állapotban vannak és hogy átfestették-e azoka. Megállapítja, hogy meg lehet-e tisztítani vízzel, vagy valamilyen vegyszert kell használni. A célja az, hogy a művészi értékeket megőrizve hosszú életű maradjon a műalkotás – részletezte Dr. Nagy Veronika, kurátor-múzeumigazgató.
Mindig az adott kifestés típusától függ, hogy mivel dolgoznak a restaurátorok. Más anyagot kell alkalmazni egy enyves kifestésnél mint egy freskó esetében. A munka során
a restaurátorok mindig készítenek egy tisztítási próbát, hogy meg tudják határozni milyen anyagokkal dolgozhatnak.
A teljesen mechanikus eljárástól kezdve a vegyszeres tisztításig több változat is felmerülhet. Mechanikus eljárás: szivacsok, radírszivacs, vegyszeres pedig: oldószeres eljárások, pl: alkoholos, desztillált vizes oldás. Ez csak a tisztítás része. A konzerváláshoz további vegyszereket, kötőanyagokat használnak.
– A retusálás különböző festékanyagokkal készül, mindig az adott festés eredeti anyagaihoz, technikáihoz alkalmazkodva. a mechanikus eljárásokhoz a restaurátorok szikét, különböző késeket, eszközöket használnak a feltárás során, hogy a különböző rétegeket el tudják választani egymástól.
A várnegyed esetében 15-16 réteg megtalálása sem egyedülálló
Az említett rétegek lehetnek egyszínűek, de lehetnek motívumokat tartalmazó rétegek is – részletezte Vavra Áron, műemléki projektvezető.
Itt részletesen beszámoltunk a Szent Mihály Főszékesegyház felújításáról.
A restaurált, óriási üvegablakok szállítása és behelyezése
Ha restaurálásról van szó (pl.: Waltherr Gida féle ablakoknál), akkor
- először kiemelik a befoglaló kerettel együtt az ablakot
- elszállítják műhelybe (amennyiben szükséges, szétszedik darabokra)
- az elöregedett ólomkötést eltávolítják, kiegészítik, tisztítják az üvegelemeket
- új ólmozással ólomkötéssel összeillesztik a darabokat
- ezt követően kerül vissza a vas vagy acél keretbe az alkotás
Daruról vagy állványról épülnek a hatalmas üveg ablakok
Egy-egy ablak több részből áll. Ezeket egymás után helyezik be, és a helyszínen kötik össze ólommal vagy más módszerrel, keresztmerevítők segítségével. Daruról vagy állványról épülnek az ablakok. Egy-egy elemen belül az üveget is javítják, ha lepattan a sarka, vagy hiányzik egy-egy részlet. Waltherr Gida-féle ablakoknál is a sérült, hiányzó elemeket kijavították, kipótolták a meglévők alapján.
– A Szent Mihály-ábrázolás a főszékesegyházban új, tervezői és megalkotói Wölfinger Barnabás és Hegyvári Bernadett. Az üvegtervező-iparművészek az új ablakok szín- és formavilágát úgy alakították ki, hogy azok minden tekintetben méltóak legyenek egy főszékesegyház esetében elvárt liturgikus elvárásokhoz és esztétikai minőséghez – tette hozzá Vavra Áron.
2025-re tervezik a teljes műemlék-helyreállítás és fejlesztés befejezését. Jelenleg minden épületben folyik a teljes belső felújítás. A különböző épületek különböző készültségi állapotban vannak.
– Hátra vannak az erős és gyengeáramú szerelések, a gépészeti rendszerek kiépítése, korszerűsítése, átalakítása, a belsőépítészeti munkák és a restaurálási folyamatok, valamit a kert és tájépítészeti kialakítások – tájékoztatott Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese.
– A különböző – fa, fém, kő, festő, szilikát – restaurátori munkák folyamatosan haladnak. Ezek számos területet érintenek, mint pl. barokk ablakok, ajtók restaurálása, különböző korú kő anyagú elemek, szobrok (a középkortól az 1800-as évek végéig) szakszerű helyreállítása, fémrestaurátori munkák vonatkozásában pl. a nyílászárók vasalatainak, liturgikus eszközök restaurálása zajlik – tette hozzá a műemléki projektvezető
Több ezer négyzetméteren tárolják a feltárt tárgyakat
A feltárt tárgyak egy része a Nemzeti Múzeumhoz kerül, egy részéből kiállítást alakítottak ki, más múzeumi tárgyakat a múzeumi raktárban helyezik el.
– Alapvetően a régészeti feltárások során előkerült leletek a Nemzeti Múzeumhoz kerülnek (restaurátor műhely, raktár) egy részét a Biró-Giczey Házban meg lehet tekinteni régészeti kamarakiállítás keretében. Számos más elem is van, amelyek az építkezés során kiemelésre kerülnek, s a múzeumi raktárba helyznek, pl. nyílászárók, kő és fém elemek, melyek visszaépítése az állapotukból adódóan nem lehetséges, de mint múzeumi tárgy tovább élhetnek. Ezek közül egy-egy elemet a Körmendy Házban található Work In Progress 2023 kiállítás is bemutat.
A tároláshoz több nagy alapterületű raktárhelyiség és épület is rendelkezésünkre áll (több ezer négyzetméterről beszélünk).
– mondta Vavra Áron.
Feltárt, barokk csatornarendszer a vár alatt, régi sírhelyekkel
– A feltárt csatornarendszer a régészek által felmérésre került geodéziai és 3D-s felmérési módszerrel, valamint fotódokumentáció is készült. Unikum, hogy a 18 épület környezetében, ekkora területen összefüggéseiben lehet vizsgálni a barokk csatornahálózatot.
Bemutatásra korlátozottan van lehetőség, hiszen már megépülésükkor fedett állapotban készültek (padlószint alatt) tervek szerint egy-egy helyiségben lehet majd megtekinteni.
A feltárt sírhelyeket jellemzően visszatakarjuk, a bemutatásukra nem kerülhet sor, de a kapcsolódó leletanyag a Magyar Nemzeti Múzeumhoz kerül feldolgozás, tisztítás, restaurálás céljából, majd a helyileg illetékes Laczkó Dezső Múzeumnak kerül átadásra a leletanyag. Ennek az anyagnak egy részének bemutatására – a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben – az említett Bíró-Giczey Házban nyílt régészeti kamarakiállítás, amely jelenleg is megtekinthető
– zárta gondolatait Vavra Áron, műemléki projektvezető.
:
Nyitókép: A régészek a székesegyház altemplomának északkeleti részén a burkolatot felbontva sziklába vájt sírhelyet találtak
Fotó: Nagy Lajos/Napló