Az új kongresszusi központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet – jelentett ki jelentette ki Gulyás Gergely a mintegy tízmilliárd forintból megvalósított beruházás átadásán szombaton a tóparti városban.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte:
Balatonfüred „robbanásszerűen” fejlődött a mögöttünk hagyott évtizedekben.
A rendszerváltás óta nem kérdés, hogy az északi part leglátogatottabb településévé vált. Volt azonban egy hiányosság, amelyet be kellett tölteni: egy ilyen jelentőségű városnak szüksége van egy konferenciaközpontra, tette hozzá a miniszter.
Gulyás Gergely a beruházás jelentőségéről szólva megjegyezte:
évtizedek óta probléma a Balatonnál, hogy míg nyáron turistákkal telnek meg a települések, ősztől kora tavaszig nem lehet a szálláshely-kapacitásokat a nyárihoz hasonlóan betölteni.
A kongresszusi központ azonban azt is szolgálja, hogy az őszi, téli, tavaszi időszakban is sokan jöjjenek Balatonfüredre a Balatonhoz, és tartsanak itt rendezvényeket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint Magyarországon tavaly mintegy százezer vállalkozás foglalkozott turizmussal és ezek csaknem négyezer embernek biztosítottak munkahelyet.
Megnőtt Balatonfüred gazdasági ereje
14 millió vendég megközelítőleg 40 millió vendégéjszakát töltött Magyarországon – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy
a turizmus a magyar gazdasági össztermék mintegy 12 százalékát állította elő.
Bóka István (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta: az elmúlt években látták, hogy növelni kell a város gazdasági erejét és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességét, de azt is, hogy vannak határok. Nem zsúfolható tovább a főszezon, az amúgy is erős hétvégék időszaka. Úgy fogalmazott,
ebből nyújt kitörési pontot a konferenciaturizmus, amely akkor hoz vendégeket, amikor más ágazatokban kevesebben vannak.
A polgármester szerint a kongresszusi központ fenntartható fejlesztésként valósult meg, bevételtermelése mellett közvetett módon 3-4 százalékkal fogja növelni a kereskedelmi szálláshelyek töltöttségét. Bóka István hozzátette: a városban működő szállodák biztosítani tudják majd a központ kiszolgálását.
Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett: olyan célt sikerült elérni, amelyre a balatonfürediek régóta vágytak. Egy színvonalas közösségi tér igénye már rég megfogalmazódott Balatonfüreden, egy olyan beruházásé, amely méltó a városhoz, illetve a helyiek és a gazdaság érdekeit is szolgálja.
Markovits Alíz, az Európa kulturális fővárosa (EKF) programot megvalósító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója jelezte: az elmúlt öt évben egy új kreatív kulturális régió megerősítésén és reflektorfénybe helyezésén dolgoztak a térségben, hiszen Veszprém már a pályázati szakaszban felismerte, hogy igazán sikeres csak a környező településekkel lehet.
Színház, kiállítótér, mélygarázs a Kongresszusi Központban
A Balatonfüred Kongresszusi Központ 2018-ban indult fejlesztése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) több mint 4,5 milliárd forint európai uniós forrást nyert el, ezt egészítette ki az önkormányzat a saját költségvetéséből, valamint az állam is jelentős összeggel támogatta az összességében mintegy tízmilliárd forintos beruházást.
A volt Huray utcai piac, majd murvás és aszfaltos parkoló 16 400 négyzetméteres területén
egy 1200 férőhelyes, 4500 négyzetméteres, multifunkcionális rendezvényközpont épült, alatta egy 284 férőhelyes mélygarázst alakítottak ki.
A központ konferenciák, rendezvények és színházi előadások helyszínéül szolgál majd, továbbá egy kiállítótérrel is kiegészült, amely a V4-országok közös történelmi múlt tematikájú világörökségi helyszíneit mutatja be.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás