A nemzeti parkkal a nagyszabású programban együttműködött a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, Hévíz önkormányzata és a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő Területének Környezetvédelme Alapítvány. A projektet lezáró bemutatót csütörtökön tartották meg a gyógykórházban, ahol dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Bende Zsolt, a BfNPI igazgatója, dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna, a kórház főigazgatója és Papp Gábor, a város polgármestere tájékoztatott a fejlesztés jelentőségéről.
A program során olyan természetvédelmi helyszíneken történtek beavatkozások, amelyek védettek, tagjai az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A projekt ezzel a tevékenységgel hozzájárult a természetvédelmi és közösségi szempontból kiemelkedő értéket képviselő fajok és élőhelyek megőrzéséhez, hangsúlyozta az államtitkár. A természeti környezet gyógyításban betöltött szerepéről szóló kórházigazgató a természetes gyógytényezők egyre gyakoribb használatát emelte ki. A tó, a víz és a hozzá tartozó párasapka együtt fejti ki jótékony hatását, mondta dr. Mándó Zsuzsanna. Papp Gábor elmondta, a több mint hatéves munka hatalmas lépés Hévíz és az idelátogatók számára.
A projekt elemeit Sinka Gábor, a nemzeti park Kelet-Veszprém Tájegység természetvédelmi őre vetített képes előadásban tárta elő, majd a tanácskozás után a résztvevők körbejárták a tó körüli területen megvalósult beruházásokat.
A bemutatóból kiderült, az idegenhonos vízi növényfajok gyérítése során a Hévíz-csatorna közel 10 kilométeres szakaszán több mint 200 tonna idegenhonos vízinövényt távolítottak el,
a nemzeti park munkatársai többféle szelektív halászati módszer alkalmazásával több mint 100 beavatkozás során távolítottak el idegenhonos halakat
(ezüstkárászt, naphalat, kínai razbórát, amurgébet, trópusi sügérfajokat, párducmintás vértesharcsát, fekete törpeharcsát és virginiai márványrákokat). A nem őshonos halfajták természetes úton nem kerülhettek ide.
A Hévízi-tó körüli természetvédelmi területén található véderdő állományszerkezetének javítása céljából 1584 köbméter fa kitermelését végezték el, 20 270 darab őshonos csemetét ültettek el, kiszorították az intenzíven terjedő idegenhonos növényfajokat. Így több fajú, változatos korú, egészséges szerkezetű erdők biztosítják a tó víztükre felett levő párás, meleg légréteg és a tó vízrendszerének védelmét.
A Hévíz-Keszthelyi-lápon található gyepterületek közepesen leromlott állapotú élőhelyeit vetőszénás felülvetéssel javították a Batyki-láprétről származó kaszálékkal.
A vízkormányzást szolgáló elavult északi és déli zsilipeket felújították, korszerű áramlásmérő rendszert építettek be.
Az ismeretterjesztést szem előtt tartva a Hévízi-csatornán 69 tájékoztatótáblán végigvezető tanösvényt hoztak létre, amely a Hévízi-csatorna és a Hévíz-Keszthelyi-láp természeti értékeit, valamint a projekt keretében végrehajtott beavatkozások eredményeit mutatja be, a betekintést a hidak felújításával, pallós ösvény és lombkorona-megfigyelő állomás kiépítésével tették lehetővé.
A fejlesztésekkel, beavatkozásokkal összesen 186 hektár terület került jobb védettségi állapotba. Az elmúlt hat évben BfNPI nemcsak a hévízi területen dolgozott, tíz projektje 4,1 milliárd forintból 33 ezer hektár minőségét javította a Balaton körül.
Forrás: zaol.hu
Nyitókép: shutterstock
