Gondolnád, hogy a Balatonnál télen is ilyen sokféle állat mozog? Erről kérdeztük a Tapolcán élő Somogyi Lászlót, aki úton munkahelyére, a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpontba, számos alkalommal fotózott gyönyörű természeti jelenségeket. Közben egy vadkamerát is kihelyezett, melynek decemberi felvételeit nyilvánosságra hozta.
– Mit lehet tudni arról a területről, ahová kihelyezte a vadkamerát?
– A vadkamerával pásztázott terület egy körülbelül 2 hektáros, bokros erdőfolt, aminek a talaja sok helyen homokos laza szerkezetű. A környéken van róka-, aranysakál-, és borzkotorék is. Az erdőfoltot két oldalról is sűrű vizenyős nádas veszi körül. A Tapolca–Keszthely vasútvonaltól pár száz méterre található, mégis nyugodt, mert távol esik a kirándulóhelyektől. A terület része a Lesence vízgyűjtő területnek.
– Önt is meglepi-e, hogy ilyen sok állat kerül a kamera látókörébe?
– A kamerát célzottan az aranysakálok megfigyelésére helyeztem ki, de az élőhely jellege miatt tudtam, hogy mások is lesznek porondon. A sakálváltó mellett rengeteg nagyvadváltó is van a környéken, az erdőfolt is tele van mindenféle csapással. Kellemes meglepetésként ért a nagy vadmozgás, és a sakálokkal is szerencsém volt. Örülök, hogy jó helyet találtam a kamerának. Amikor kimegyek ellenőrizni, és memóriakártyát cserélni, akkor mindig van bennem egy kis izgalom, hogy vajon milyen állatokat látok legközelebb.
– Mit lehet tudni a videón látható állatok életéről a Tapolcai-medencében?
– A videón van őz, borz, róka, vaddisznó, aranysakál, mókus, egerészölyv, nyest, gímszarvas. A Tapolcai-medence egy táplálékban és búvóhelyben gazdag terület, viszont sűrűn lakott. Ezért nappal szinte alig lehet vadakkal találkozni, viszont naplementétől hajnalig nagy a mozgás. Az állatok többsége nem kimondottan éjszakai életmódú, de az emberi jelenlét miatt az éjszaka alkalmasabb arra, hogy táplálkozzanak és mozogjanak. Ugyanezek a fajok egy nagy kiterjedésű, sűrű erdőségben nappali életet is élnek. Összességében a Tapolcai-medence vadállománya nagyszerűen érzi magát, és ha belevesszük a Balaton-partot, akkor az állományuk növekszik. Más kérdés, hogy ennek a gazdálkodók és a kiskert-tulajdonosok mennyire örülnek.
– Mondhatjuk, hogy vadállatokban gazdag az a környék?
– A környék az élőhely sokszínűsége miatt nagyon kedvező a vadállománynak. Táplálékban és búvóhelyekben gazdag. Az aranysakál ugyan dúvad, de véleményem szerint a megjelenése és elszaporodása miatt a nagyvadra is kedvező hatást gyakorolhat. Ők az új csúcsragadozók, és a helyenként túlszaporodott vaddisznóállományt is kordában tarthatják a fiatal süldők sikeres elejtésével, amire a róka nem képes.
– Milyen sztorit lehet elmesélni az állatokról, szokásaikról?
– A túráimon mesélni szoktam az állatok párkeresési szokásairól. A január a rókák időszaka, ezt hívják koslatásnak. Az aranysakál januárban és februárban keres párt, ez a forgás. Március-április idején a mezei nyulak esnek szerelembe, ez a bagzás. Július és augusztus eleje az őzek ideje: ezt hívják üzekedésnek. Szeptemberben a gímszarvas következik, ez a bőgés. Utána októberben jön a dámszarvas, ez a barcogás. A muflon október-novemberben kerül sorra, ez a berregés. A vaddisznó pedig októbertől akár januárig is keresi a párját, ez a búgás. A Tapolca körüli erdőkben él muflon is.
– Miben szolgálja az ön munkáját, hobbiját a vadkamerán látható állatsereglet megfigyelése?
– A munkám része a túravezetés szárazon és vízen egyaránt. A túráim során szoktam beszélni a Balaton, és a Balaton-felvidék állatvilágról, aminek a Tapolcai -medence is a része. A fotózás, természetfotózás és a vadmegfigyelés pedig a hobbim. Ahogy Máté Bence hívta, a vér nélküli vadászat.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
