A Balaton és a vitorlázás legkiemelkedőbb ünnepe, Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, az 56. Kékszalag, 2024. július 18-án, 9 órakor rajtol el Balatonfüredről.
A Kékszalag életre szóló élmény azoknak, akik elindulnak a versenyen, és hatalmas látványosság azoknak, akik csak a partról nézik és szurkolnak. A 160 km-es vitorlásverseny igazi kaland mindenkinek.
Miért Kék?
Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbócán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlássport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyek győztese árboccsúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot.
1934-ben ezt a szokást ültette át a Balatonra a versenyt először kiíró Hungária Yacht Club, s azóta is a Balatont leggyorsabban körbevitorlázó hajó nyeri el a Kék Szalagot. A verseny neve az idők folyamán fogalommá vált: ma már egybeírjuk, és Kékszalag néven a Magyar Vitorlás Szövetség évente rendezi meg.
Fotó: MTI/Jánossy Gergely
A versenytáv
A Kékszalag versenyének távja légvonalban mintegy 160 kilométer. Persze a vitorlások nem egyenes vonalban teszik meg a távot: úgy navigálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt célba érjenek. A rajt- és célvonalat a balatonfüredi kikötő előtt tűzik ki. Az első pályajel északkeleti irányban, Balatonkenese előtt található. Ezt elhagyva a hajók a déli part legnagyobb települése, Siófok felé haladnak. Innen a Tihanyi-szoroson át hajózva a Balaton délnyugati csücskében Keszthely a következő állomás, ahonnét már újra északkeletnek, azaz visszafelé hajóznak a Balaton hosszában, hogy elérjék a balatonfüredi célt.
Vonyarcvashegy, 2023. július 7.
Az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj tókerülő vitorlásverseny mezőnye Vonyarcvashegy közelében 2023. július 6-án.
Fotó: MTI/Varga György
A Kékszalag története
A versenyt először 1934-ben írta ki a balatonfüredi Hungária Yacht Club. Elképzelésük lényege az volt, hogy a Balaton Kék Szalagját bármely vitorlás elnyerhesse, amely a kiírt távon, az óramutató járásának megfelelően a leggyorsabban körbehajózza a tavat.
1942-ig a versenyre kétévente került sor, ezután a háború miatt kimaradt néhány esztendő, s a hagyomány 1947-ben éledt újra. A verseny egyre népszerűbb lett, s 1955-ben a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot. Ezt a fantasztikus rekordot csak 57 évvel később, 2012-ben sikerült megdöntenie egy high-tech anyagokból készült katamaránnak. 2001 óta a versenyt már évente rendezik meg, s Európa legnagyobb tókerülő versenye lett, amelyen hatszáz vagy több hajó is elindul.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Rekordok, hajók, kormányosok
Az első, 1934-es Kékszalag győztese a Rabonbán nevű 30-as cirkáló lett, amely 21 hajó között ért elsőnek célba. Kormányosa Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnökeként is támogatta a verseny létrejöttét.
A versenyt kétszer nyerte el női kormányos: 1940-ben és 1942-ben Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette győzelemre a Tramontana 8R yachtot.
Emlékére ma minden Kékszalagon a legjobb női egység nyeri el a Gordon Evelyn vándordíjat. A „Trami” egyébként a mai napig a Kékszalag történetének legsikeresebb hajója: összesen hétszer diadalmaskodott. A gyönyörűen felújított vitorlás legutóbb 1989-ben győzött.
A leglassúbb győztes díját 1953-ban oszthatták volna ki, ekkor olyan gyenge szél fújt, hogy a Nemere II. 75-ös cirkáló 40 óra alatt ért célba. Ugyanez a hajó futotta meg a legendás rekordot is: 1955-ben 10 óra 40 perc alatt kerülte körbe a Balatont.
A rekordot 2012-ben a Fifty-fity nevű karbonból készült, high-tech, kétárbocos katamarán döntötte meg, amely 2023-ban újabb, egészen hihetetlen rekordot állított be, 5 óra 3 perc 56 másodperces idővel.
Hagyomány és megújulás
A Kékszalag a Balaton legtradicionálisabb vitorlásversenye, amely több mint nyolcvan éves fennállása alatt folyamatosan megújult. Hagyomány például, hogy a versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt sokáig péntek reggel volt, az utóbbi időben azonban átkerült csütörtökre, de az időpont változatlan: reggel kilenc óra.
Eleinte nem volt időkorlátozás, később azonban bevezették a negyvennyolc órás limitet. Aki tehát szombat reggel kilencig nem ér célba, az hiába küzdött.
Az évek során folyamatosan változott azoknak a hajóknak a köre is, amelyeknek engedélyezték az indulást. 1934-ben még bármilyen vitorlás hajó versenyezhetett.
Később kizárták ebből a körből a jollékat (gyors, könnyű, uszonyos egytestű hajók), majd erre a sorsra jutottak a kisebb tőkesúlyos vitorlások (például a csillaghajók). Az elmúlt tizenöt év a többtestű hajók „beengedéséről” szólt, s nem kizárt, hogy a következő tíz évben a víz alatti szárnyakat használó hajók lesznek a viták középpontjában.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A kihívás
Egy balatoni vitorlázó számára a Kékszalag több szempontból is kihívás. A legtöbb indulót a második nap is a vízen, versenyben találja, ami komoly fizikai és pszichológiai megterhelés. Az éjszakai vitorlázás különleges képességeket igényel, amelyekre más versenyeken nincs szükség.
A Kékszalagon olyanok is megmérettetik magukat, akik számára – noha sokat vitorláznak – a versenykörülmények jelentik a próbatételt.
Egy akkora tavon, mint a Balaton, igen különböző időjárási és szélviszonyok fordulhatnak elő negyvennyolc óra alatt: vihar, szélcsend, eső, szúnyogfelhők és koromfekete éjszaka nehezítik a versenyt.
Ezért – bármilyen eredményt is érjen el egy csapat – a Kékszalagot teljesíteni, negyvennyolc órán belül célba futni komoly sportteljesítmény.
:
Nyitókép: Szigliget, 2023. július 7.
Az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj tókerülő vitorlásverseny mezőnye Szigliget közelében 2023. július 6-án.
Fotó: MTI/Varga György
