Az Orsós Magnó Múzeum Alapítvány részéről dr. Csehi Ottó a kuratórium elnöke, dr. Gergye Miklós és dr. Tornai Attila kuratóriumi tagok mutatták be a ritkaságokkal tarkított tárlatot.
A lejátszók a terényi Orsós Magnó Múzeumnak a gyűjteményéből származnak, amely az alapító Nagy Vilmos halála után Keszthelyre került. Az eszközök egy része az alapítványé, másik része pedig magántulajdon.
A magas állványok között korban haladunk a hangrögzítés történetében, ahol külön helyet kapott egy magyar sarok is, valamint bemutatásra kerülnek a professzionális készülékek, amelyek egészen a ‘80-as évek végéig működtek nyugaton és a keleti blokk országaiban egyaránt.
– Elsősorban szalagos magnókat gyűjtöttünk össze, de mivel nemcsak ezekre, hanem más eszközökre is rögzítették a hangot, azokból is bemutatunk néhányat – mondja dr. Gergye Miklós, és betekeri az 1877-es Edison-féle fonográfot.
– Acélhuzalra rögzített hangfelvételek is hallhatóak. A mágnesezhető lemezre is történt hangrögzítés, melyben a barázdákat felmágnesezik és így rögzíti egy fej a hangot és utána azt játssza vissza. Ez széleskörűen használt technológia volt egészen a ‘70-es évek elejéig, hiszen diktafonként, üzenetrögzítőként is hasznát vették – mutatja az eszközt Miklós.
A szalagos magnók időszaka
A ‘30-as évek derekán német mérnökök fejlesztették ki a szalagos magnót. Akkor még nem celluloid, hanem papír volt a hordozóanyag, arra rögzítették a hanganyagokat. Németországban létezett ez a technológia, aztán a második világháború végével, hadizsákmányként vitték szét a világba ezt a szabadalmat.
– Németországban a ‘40-es évek végén elsősorban rádió- és hangstúdióknak az eszközei voltak. Nagyon nagy értéket képviseltek, majd az ‘50-es évektől indult meg az úgynevezett kommersz magnó gyártás, amikor személyes felhasználásra is gyártottak már magnókat. Ebben az amerikaiak jártak az élen. Az Ampex cég lett a világ egyik legnagyobb gyártója, – tőlük is vannak készülékek a Múzeumban –, majd Európa más részein is elindult a gyártás. A német cégek is készítettek kommersz magnókat, ami egy közepes hangminőséget és megfizethető árat jelentett.
Amikor még nagyon szűkösek voltak az anyagiak, egy lemezjátszóra – annak a meghajtó mechanikájára – építették egy adapterrel a szalagos magnót.
– A szalagos magnóknál azt tudni kell, hogy az elején még mono készülékek voltak, aztán jöttek a sztereók, majd a különböző fejlesztések annak függvényében, hogy egy adott szalagszélességben hány sávot tudunk fölvenni.
Magyarok az élbolyban
– Jánosi Marcell egy zseniális mérnökember volt, akinek a nevéhez fűződik a BRG Calypso magnó magnetofon családjának a kifejlesztése. Ezen kívül a floppy feltalálója is ő volt, bizonyos szabadalmi okok miatt anyagi nyereség nélkül hasznosította a világ ezt a zseniális magyar találmányt – vezet minket körbe dr. Tornai Attila az általuk Jánosi Marcell térnek nevezett részen, ahol a feltaláló előtt egy brüszttel is tisztelegnek.
Jánosi Marcell előtt is tiszteleg a Múzeum egyik szeglete
A KGST-n belül leállították a magyarországi gyártást, így ‘69-ben készült itthon az utolsó kommersz (lakossági felhasználásra) orsós magnó.
Elvis, Magyar Televízió, ÁVH
A stúdiótechnikai részlegen az ‘50-es és ‘60-as évek csúcsmodelljei kaptak helyet. Például a Magyar Televíziónak STM10-es eszköze, amely az egyik első stúdióminőségű, még mono magnetofon.
A Magyar Televízió STM10-es készüléke.
Az amerikai Ampex cég készüléke is látható, hallható, amely 1956-ban készült stúdió magnó. A rajta forgó hanganyag egy igazi kuriózum: Elvis Presley ki nem adott stúdió felvételeit lehet hallgatni.
A sarokban egy Studer készülék tornyosul, amely egy sztereó berendezés. A Studer volt a stúdió magnók területén a non plus ultra. Ezen is egy érdekes felvétel forog majd: a világ első sztereó felvétele, amely 1943-44 fordulóján, a berlini Művészetek Palotájában készült, és az egyik halkabb részen lehet hallani a légvédelmi ágyúk működését, miközben folyik a koncert.
A táskarádió mintájára készültek hordozható, úgynevezett táska magnetofonok, de a repülőgépek fekete doboza is ilyen eszközt rejtett. A polcokon kém- és riportermagnók is szép számmal láthatóak. Az ÁVH hangrögzítője máig működőképes szerkezet.
Az ÁVH hangrögzítője a mai napig működőképes.
Amerika Nógrádba látogat
– Nagy Vilmos hozta létre ezt a gyűjteményt Terényben. S egy szép napon meglátogatta az Ampex-nek, a világ legnagyobb magnógyárának igazgatója, és el volt hűlve, hogy mit lát egy nógrádi kis faluban. Vili bácsit megajándékozta egy 1950-es években gyártott ausztrál magnókülönlegességgel, amely ma is működik, hallgatható rajta zenei anyag.
Az analóg és a digitális technika közti különbség ábrája
Illusztráció: dr. Németh Gyöngyi
Stúdió magnók világa
Egy külön teremben különböző zenekarok stúdiók gépei sorakoznak, többek közt az Omega és Szörényi Levente magnói. Ezen felül amerikai, norvég és japán gyártók hangrögzítő berendezései is láthatóak, megszólaltathatóak.
A profi eszközöknek és a ruhásszekrény méretű profi hangfalaknak köszönhetően valódi koncertélményben lehet a látogatóknak része, ha a szoba közepére áll.
Itt a későbbiekben zenehallgatásra, stúdiófelvételre kerül majd sor a tervek szerint.
A moszkvai olimpiára készült, gyönyörű szép hangú masinák és a Mechlabor cég utolsó darabja az STM90-es is itt látható, amely 1992-ben készült, és ez az egyetlen fellelhető, működő darab belőle. Ez volt a Mechlabor utolsó készüléke. A fénykorában 5000 embert foglalkoztató professzionális magnó gyártó cég csődbe ment.
Az utolsó Machlabor készülék. egyes gomboknak csak a helye van meg, a kivágás már nem történt meg.
A múzeumban található körülbelül 400 darab eszköz fele működőképes, agy része működőképes, a többi folyamatos szervíz alatt áll, hiszen a cél az, hogy mindegyik magnó megszólaljon. Ráadásul úgy, hogy az adott eszközön a korabeli és a származási régiójából, országából jellemző hanganyag legyen rajta hallható.
Ebben a múzeumba nem tud egy laikus egyedül szétnézni, hiszen információ, megszólaló zene nélkül súlytalan eszközhalmaz lenne csupán a gyűjtemény, éppen ezért vezetett tárlatokon lehet látogatni a múzeumot. Naponta két tárlatvezetés indul, lehetőség van online helyfoglalásra a magnomuzeum.hu weboldalon.
Nézd meg a magnómúzeumban készült fotóinkat!
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Nyitókép, fotók: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
