Április 19-én Révfülöpön Németh Zsolt, majd egy nappal később Balatonlellén Janka János fogott tokhalat a Balatonból.
Mivel nem tudták pontosan meghatározni a halak faját, visszaengedték a Balatonba. Attól tartottak, hogy esetleg védett vágó tok, vagy „nem fogható” státuszba tartozó kecsege akadt horgukra – írta a Balatoni a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Idegenhonos halfajokat ne helyezzenek vissza a Balatonba
Az intenzív halászata és az ikrájából készített nagyon értékes fekete kaviár miatt egyébként a lénai tokot túlhalászták, és a gazdasági haszonnal kecsegtető orvhorgászata azt eredményezte, hogy a természetes élőhelyén (Szibériában) állománya jelentős mértékben csökkent. Viszont nem való a Balatonba.
A szakemberek azt kérik a horgászoktól, hogy ha lénai tokot fognak, akkor azt a tóba ne engedjék vissza.
Mint írják, „a Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.”
Vagyis valahol a Balaton környékén ilyen halat tenyésztenek.
Ezt a fajt előszeretettel tenyésztik étkezési célra, és több hazai horgásztóban is megtalálható.
Azonban nálunk idegenhonos, így jelenléte nemkívánatos
– tájékoztat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Mint írták, a Balatonban nem ismernek őshonos tokfélét, nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen hallal találkozhatnak a balatoni horgászok. Elméletileg a Sió-zsilipen egy hajóval együtt „felzsilipelhetne” dunai eredetű kecsege is, de a Sió felső folyásáról sem ismert kecsege-előfordulás.
Janka János Balatonlellén, kezében a lénai tokkkal Fotó: Balatoni Hal – hivatalos
A lénai tok bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat
A lénai tok meghatározásához fotókat is mellékeltek.
– A tokfélék meghatározásában akkor lehet könnyen egyértelmű álláspontra jutni,
ha rendelkezésre áll alulnézeti fotó, amelyen megvizsgálhatók a szájnyílás, a bajuszszálak, illetve az orr formai jegyei, egymáshoz viszonyított helyzetük
– írta a halgazdálkodási cég.
– Mivel ilyen fotók nem álltak rendelkezésre, a biztonság kedvéért megkérdeztünk három halbiológus és egy toktenyésztéssel foglalkozó halas kollégát is, akik egybehangzóan megállapították, hogy mindkét hal lénai tok, vagy más néven szibériai tok (Acipenser baerii) fajba tartozik. Annak érdekében, hogy a fogott tokféle meghatározása pontos legyen, a halat alulról, a szájkörnyéken kell vizsgálni, illetve ugyaninnen fotózni.
Németh Zsolt Révfülöpön horgászta ki a Balatonból a lénai tokot
Fotó: Balatoni Hal – hivatalos
A szakkönyvekben olvasható több más alaki határozóbélyeg közül ezek a lényegi különbségek:
- A kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
- A vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat.
- A lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat
Nyitókép: Balatoni Hal – hivatalos
