A 2015-ben épült Magyarország legnagyobb, 5000 m2 alapterületű, 14 méter belmagasságú, egyedi kialakítású röpdéje, flamingóknak, skarlát íbiszeknek és több récefajnak is otthont ad. A belső tavakkal, csobogókkal, pihenőhelyekkel kialakított madárröpdében a látogatók kijelölt ösvényekről, közvetlen közelről figyelhetik meg a szabadon mozgó, repkedő vízi és szárazföldi madarakat. A röpdében a Dél-amerikai állatvilág kerül bemutatásra, 10 faj közel 140 egyede látható.
Fotó: http://www.veszpzoo.hu
A kanalasgémek első pillantásra kissé a flamingóra emlékeztető nagytestű gázlómadarak. A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta. Az állat a vízben gázolva, furcsa alakú csőrét jobbra-balra mozgatva halássza ki a vízből a táplálékát. Társas életmódot folytatnak, így hamar sikerült beilleszkedniük az Állatkerti csapatba.
A Hamburgi Hagenbeck Állatkertnek köszönhetően a rózsás kanalasgémek mellett öt példány chilei flamingó is érkezett a Veszprémi Állatkertbe.
Az egész napos programot nyújtó állatkerti séta alatt, az érdeklődők felfedezhetik az állatok csodálatos világát, az afrikai szavanna játszóteret, vagy a dinó parkot. Kedvcsinálóként bemutatunk néhány különleges lakót.
Ázsiai elefánt (Elephas maximus)
A Veszprémi Állatkert új elefánt parkjában jelenleg egy fiatal bikacsapat él. Nuka, Dinkar és Félix a három ázsiai elefántbika Észak-Németországból, az Osnabrücki valamint a Hannoveri Állatkertből érkezett 2014. szeptemberében.
Tudta?
– A második legnagyobb szárazföldi állat közeli rokona, az afrikai elefánt után.
– Rendkívül szociális állat, az elefántcsoportok rokon tehenekből és fiatal utódaikból állnak, a csapatot általában egy tapasztalt vezértehén vezeti. A csoporton belül nagy az összetartás, tagjai között meghatározott rangsor uralkodik. A tehenek életük folyamán szerzett tapasztalataikat továbbadják a fiatalabbaknak. A kifejlett bikák magányosan, vagy agglegénycsapatokban élnek. Csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez.
– Az ázsiai elefántok körülbelül 70 évig élnek.
– Egy elefánt akár több mint 48 km/óra sebességgel is képes futni.
Rothschild-zsiráf (Giraffa camelopardalis rotschildi)
Jelenleg egy háromfős csapat látható az állatkertben: egy hím, Kibo, és két nőstény egyed, Ganzi és Zuri, utóbbi 2014. márciusában született, az állatkert első zsiráfbébijeként. Neve afrikai eredetű, jelentése: szép.
– A zsiráf Afrikában élő párosujjú patás emlősállat, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A bikák szarvainak csúcsa akár 5,5 méterre is lehet a talaj felett.
– A Rothschild-zsiráf egyike a legveszélyeztetettebb zsiráf alfajoknak.
Szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum simum)
Pablo 1977-ben született az amerikai San Diego-i Állatkertben, amely híres sikeres orrszarvú tenyésztési programjáról. Még fiatalon került a Gänserndorfi Szafariparkba, amelynek hamar nagy kedvencévé vált. Innen került 2007-ben a Veszprémi Állatkert Afrika-szavanna kifutójára. 2010. tavaszán érkezett hozzá két szélesszájú orrszarvú tehén, Rebeka és Naruna az Észak- Németországi Hodenhagen melletti szafariparkból. Az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében a fajkoordinátor javaslatára érkezett az Állatkertbe 2014. májusában Rafiki, a fiatal tenyészbika.
Tudta?
– Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat.
– Az orrszarvúak között a leginkább társaságkedvelő faj. A tehenek borjaikkal kisebb csoportokban élnek.
– 16 hónapnyi vemhesség után jön világra a közel fél mázsás csöppség, amely már újszülötten is nagyon aktív.
Gyűrűsfarkú maki vagy katta (Lemur catta)
A 2007. augusztus 11-én megrendezésre kerülő Madagaszkár Napon mutatkoztak be az Állatkert új jövevényei, a katták. A Csehországból érkezett hím és két nőstény azóta is rendszeresen kölykökkel lepik meg gondozójukat. Nem ők állatkert egyetlen katta családja, hiszen a maki ösvényen él egy csupa hímekből álló csapat is.
Tudta?
– A katta a legismertebb félmajom, könnyen felismerhető hosszú, gyűrűs mintázatú farkáról, amelyet járás közben magasba tart.
– Húst nem fogyaszt, legfeljebb ízeltlábúakat kap el néha, elsősorban falavelekkel, fiatal hajtásokkal, virágokkal, gyümölcsökkel, egyes fák kérgével táplálkozik.
– A katták nagy csapatokban élnek, amelyek csak a párzási időszakban védik agresszívan a területüket, különösen a nőstények. Náluk ők az erősebbik nem, a nőstény rokoni hálózat alkotja a csoport magját, sokszor még a kölyköket is együtt nevelik.
– Az egyik legszembetűnőbb társas viselkedésük a közös napfürdőzés a kora reggeli órákban, miközben szó szerint a hasukat süttetik a nappal. Kommunikációjuk komplex. Mint minden félmajom esetében, náluk is fontos szerep jut az illatanyagoknak, a vizuális kommunikációs jeleknek, úgymint a testtartások és arckifejezések, valamint a vokális, hangokkal történő kommunikációnak. Állatkertben akár 30 éves kort is megélhetnek.
Szurikáta (Suricata suricatta)
Veszprémben jelenleg öt szurikáta él, két Hollandiából származó szülő, és utódaik. 2010 júliusában került átadásra az új külső kifutójuk, melyet a Kittenberger Zoo Alapítvány segítségével sikerült felújítani.
Tudta?
– Nappali állatok, az éjszakát a maguk ásta üregrendszerben töltik.
– Elsősorban kisebb állatokat, rovarokat és puhatestűeket fogyasztanak, de nem vetik meg a növényi eredetű táplálékot sem.
– Jellemző rájuk a magas fokú szocializáltság. A kolóniák 2-3 családot tartalmaznak 10-15 egyeddel.
– Csak a legmagasabb rangú pár szaporodik, de az utódok nevelésében az egész család részt vesz.
– Ragadozóik különböző madarak és emlősök, mint például sólymok, sasok és a sakálok. Élettartamuk 5 és 15 év között változhat.
Hópárduc (Uncia uncia)
A Veszprémi Állatkert jelenleg egy hópárducnak ad otthont: Hara, a nőstény az Egyesült Királyságbeli Broxbourne-ből érkezett hozzánk.
Tudta?
– A hópárduc a legmagasabban élő nagymacskaféle, Ázsia hegyvidéki területein, 1800-5500 méteres magasságban él.
– A hópárducok magányos állatok, egyedül a párzási időszakban állnak össze, ami januártól március közepéig tart.
– Egy hópárduc átlagosan 10-12 évig él, de fogságban akár a 20 éves kort is elérheti.
– A hópárduc a tigris mellett földünk legritkább macskaféléje. Ma természetes körülmények között már csak körülbelül 3500-7000 hópárduc egyed található.
Szibériai tigris (Panthera tigris altaica)
2009. december elején érkezett Szása, az akkor 9 hetes kölyöktigris egy új szibériai tigris csapat első tagjaként. Mivel Szását anyja nem nevelte az első heteket gondozói társaságában töltötte. 2010 februárjában az állatkert két szibériai tigris nősténnyel, Kátyával és Másával gazdagodott. Az Észak-Németországból érkező nagyragadozók már megismerkedtek belső helyükkel, és gondozóikkal.
Tudta?
– A legnagyobb méretű tigris alfaj, és egyben nagymacska. Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak.
– Magányosan élnek a territóriumukon belül. A tigrisek általában kitérnek egymás elől, ritkán, csak a párzási időszakban jellemző viselkedésükre az ellenségeskedés.
– Vadon mindössze 300 példány él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét.
Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus)
16 pápaszemes pingvin – melyek angol és francia állatkertekből kerültek Veszprémbe a nemzetközi fajkoordinátor javaslatára – a fókákkal szomszédos medencében láthatják látogatóink.
– A pápaszemes pingvin az egyetlen afrikai pingvinfaj, ezért egyes helyeken az afrikai vagy foki pingvin elnevezéssel is találkozhatunk. A szemei felett látható rózsaszín bőrfelületnek – melyről nevét is kapta – testhőmérsékletének egyensúlyban tartásánál van szerepe.
– Főként heringet, szardíniát, makrélát és tengeri gerincteleneket (tintahal, kis tengeri rákok) fogyaszt, és naponta akár 540 gramm táplálékot is megehet.
– A pingvinek monogám párokat alkotnak. A tojó tojásait ideális esetben a guanóba ásott lyukba rakja, mely biztosítja a megfelelő hőmérséklet szabályozást.
Forrás: Veszprémi Állatkert
Kapcsoló cikkeink:
