Éppen csak elcsendesedtek az éjszaka zajai, vízililiom-ágyba bújtak a berek kísértetei, kialudt a láp rejtekén a lidércfény, s a nádasok fölött libbenő könnyű kis köd is elillant – a keleti ég alján megjelent az örök nap vakító korongja. Az első napsugarak ragyogtak vízen, nádason, fűzeken, égereken...
