Gyerekeknek
A darvak tánca – hangoskönyv Balsai Móni előadásában
Finy Petra mesegyűjteménye különleges a hazai gyerekirodalomban: Magyarország hat földrajzi tájegységének és fontosabb vizeinek meséit gyűjti egybe, miközben mindegyik szöveg a szerző saját meséje. A hagyományosan ismert állatmesék, legendamesék és tündérmesék motívumait a szerző sajátosan lírai és újszerű elemekkel gazdagítja, amelyek eredményeképpen egy izgalmas, titkokkal teli, s mint ilyen, felfedezésre csábító mesevilág teremtődik a hangoskönyvet hallgatva.
Nyulász Péter: Ciprián – A Balaton hercege – hangoskönyv Für Anikó előadásában
(Helka-trilógia)
A Helka-trilógia második részében felbukkan egy kopott bundás, ha innen nézem macska, ha onnan- inkább tyúkszerű lény, Mitmitke. Megjelenésével izgalmas kalandok sora veszi kezdetét az előző részben megismert, és új szereplőkkel. A fődipicinyek, nyápicok, dinkák, sziporkák, csordásfarkasok, Zemúr és Mitmitke, gabalyítják tovább a történet szálait. Megtudjuk, hogyan keletkezett száz halom Battán, földvár a Balatonnál, vagy a Sió-csatorna. Ciprián a varázslat helyett a józan ész hatalmában bízik, ám elvarázsolja az az érzés, ami néha elveszi az eszünket.
Sebők Zsigmond: Maczkó úr utazásai
Sebők Zsigmond meséit Jókai Mór és Krúdy Gyula világához hasonlítják, amelyek gyermeket és szülőt egyaránt megszólító „történelemkönyvként” is forgathatók. A szellemes történetek varázslatos helyszínei, többek között, a Balaton, a Dobsinai-barlang, a Máramarosi-havasok, a Lomnici-csúcs, a Csorba-tó, a Magas-Tátra – Maczkó úr ugyanis mindenhova odavarázsolható, ahol történnie kell valaminek.
Jámbor Eszter: Az öt tornacsuka Salföldön
Az 5 tornacsuka mesés gyerek útikönyve a Balaton-felvidékre kalauzolja ifjú olvasóit. Ebben a mesében köveken egyensúlyozunk. lovaskocsira pattanunk és állatokkal ismerkedünk. Mert a Balaton több, mint fürdőruha, sokkal inkább tornacsuka. Tartsatok velünk, kalandra fel!
Felnőtteknek
Tar Ferenc: Egy arisztokrata család mindennapjai
A szerző (aki a hévízi Bibó-gimnázium tanáraként ez évben vonult nyugállományba) a nyolcvanas években a Balatoni Múzeumban dolgozott, amikor gyűjteni kezdte a hatalmas anyagot. Megkereste azokat, akik a Festetics-kastélyban szolgáltak mindaddig, amíg a második világháború és az azután következő időszak el nem sodorta a főúri világot Magyarországon.
Szüreti karnevál – Gyalogos bortúrák a Balaton-felvidéken 1989-2019.
Nem nagyon lehetett az elmúlt század kilencvenes éveiben, ha valamennyire is észnél volt az ember, nem bejárni a Balaton-felvidéket, nem megmászni a tanúhegyeket, nem feltérképezni a szőlődombokat, nem alászállni a borospincékbe, nem koccintani a borosgazdákkal. Ahogyan Mészáros József tette a barátaival (és volt istenáldotta szerencsém közéjük tartozni nekem is). Bő évszázaddal Eötvös Károly után. Bizonyos tekintetben – hogy a szerző másik fontos irodalmi felmenőjét, a címben is jelölt Karnevál íróját, Hamvas Bélát idézzem – közelebb áll ennek a könyvnek a világa az 1900-ban megjelent Utazások a Balaton körül világához, mint a kétezres évekbeli Balaton-felvidékhez, amely nyomokban persze tartalmazza mindazt, amiről ott (Eötvösnél) és itt (Mészárosnál) olvashatunk. Könyvünk szerzője egyébként azóta is eltökélt nyomkereső. A szó legősibb értelmében.
A kilencvenes évek zabolátlan életszeretetének pátosza öröklődik tovább – szinte veszteség nélkül – a Szüreti karneválban, annak zabolátlan nyelvi karnevalizmusában. De hát erről a misztikus átváltozásról szólt mindig is az irodalom: ami már nincs a valóságban, vagy nem úgy van, ahogyan volt, az még meglehet a nyelvben. Márpedig ennek a könyvnek a nyelvében megvan.
Zeliska Orsolya: Péklány lettem
Zeliska Orsi (a peklanyleszek.com blog szerzője) története nem hétköznapi. Szeretett marketingkarrierjét hajnali kézműves szakmunkára cserélte egy év leforgása alatt. A kenyérsütés és a kovászolás hobbinak indult, de idővel szenvedéllyé, majd végül hivatássá vált. Orsi pék lett. Vagyis Péklány. Hitvallása, hogy az igazi kenyér egyszerre táplálja a testet és a lelket. A szerző és férje, Csaba mindent hátrahagyva az ország másik felére költöztek, és megvalósították álmukat: kézműves pékséget nyitottak, ahol a péksüteményekhez csak egyféle adalékot adnak, szeretetet.
A könyv a Péklánytól megszokott, olvasmányos…
Kovács Emőke: Balatoni impressziók
E könyvben a balatoni lelket kívántam megragadni. Lapjain olyan sorsok sorakoznak, amelyek szorosan összefonódtak a tóval, az itt bemutatott helyszínekből kirajzolódik az emblematikus balatoni táj, történetei nem is eshettek volna meg máshol, mint a magyar tengernél. Bár az írások a 19-20. századi tavi történelemből táplálkoznak, de ma is aktuálisak, szinte mind – egyiknek van kifutása a 21. században.
Impressziók – áll a kötet címében. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy mellőzné a történeti hitelességet, sokkalta inkább utal arra, hogy aki egyszer eljegyzi magát a Balatonnal, nemcsak érti, hanem érzi is a tó történeteit, és akarva-akaratlanul hozzászövi a saját élményeit. Mindebben nagy segítségünkre lehetnek a könyv illusztrációi, Fekti Vera festőművész légies alkotásai.
Ugyanakkor a könyv lehetőséget ad arra is, hogy egy kiváló balatoni bor mellett, az írásokat olvasva mindannyian megalkothassuk saját balatoni impressziónkat. Bízom abban, hogy ez minden kedves Olvasómnak sikerülni fog!
