Ozsda Erika / magyarnemzet.hu | 2021.06.29. 14:00
Az alapító dédapát kinevették, de a Balaton egyik legkedveltebb kirándulóhelye lett a Folly Arborétum
A hatalmas tűlevelűek árnyékában még a kánikula idején is hűsölhetünk, számtalan kanyargó ösvényen sétálhatunk, játszótér, lombkorona csúszda várja a gyerekeket, lélegzetelállító a panoráma a 116 éves badacsonyörsi arborétumban.

A badacsonyörsi Folly Arborétum fekvése egészen egyedülálló. Mivel a területet lehetetlen gépesíteni, az ott dolgozóknak a legtöbb munkát kézi erővel kell elvégezniük. A nemzetközi viszonylatban is számon tartott kertben Folly Rékával, az arborétum tulajdonosával beszélgettünk.

A 116 éves birtok

A Kisörsi-hegy déli lejtőjén járunk, itt kezdődött a telepítés 116 éve, akkoriban itt mindent szőlő borított. A kert a szőlő rovására fejlődött ki, így a teraszos szerkezet megmaradt. A sétautak többnyire a támfalak mentén kanyarognak egészen a kilátóig. A tízhektáros birtok fele a kert, a másik fele a szőlőé. Az arborétumban háromszáz fajta fenyő és több ezer tő évelő növény található Kínából, Dél-Amerikából, Ausztráliából. Több mint száz év után Folly Réka az első nő a családban, aki elvállalta a vezetését.

– A kert tűlevelű-gyűjteménynek indult, most is arról ismert, de a tűlevelűek komorságát jól lehet lombos és virágzó növényekkel színesíteni – magyarázza Réka. – Évelő növényeket ültetünk, színeket viszünk a kertbe, és kicsit lágyítjuk az örökzöldek monotóniáját.

Fotó: Mihály Szilvia

Az arborétum a cédrusokról híres, aki az út melletti kútnál megáll, onnan több fajtát is láthat. A bejáratnál az Afrika északi részéről származó atlaszcédrus fogadja a látogatókat hamvas, szürkészöld színeivel. Egészen különleges példány a nyolcvanéves himalájai cédrus, melynek ágai elegánsan csüngnek lefelé. Ha a másik irányba fordulunk, a hegyi mamutfenyő egy változatát látjuk, amelyet Barabits Miklós nemesített, úgy is hívják: Barabits requiem.

A kertben sok fajta madár és sikló él. A kút mellett egy nagyobb zöld gyík iszik egy tálkából. A négylábú vadakat szeretnék a területen kívül tartani, ezért megerősítették a kerítést. Miközben továbbsétálunk a piros levelű juhar mellett, amely Józsa Miklós magyar nemesítő érdeme, néhány dolgozó a kútból vödörrel merít vizet. Elkel a segítség, ősztől tavaszig 45-en dolgoznak az arborétumban, nyáron a vendéglátás miatt a létszám 15 fővel emelkedik.

Fotó: Mihály Szilvia

A híres dédapa

– A világban több helyen élnek Folly családok – meséli Réka.

– Őseink Ausztriából származnak, de a dédnagypapa, Folly Gyula­ már Magyarországon született. Bécsben járt egyetemre, majd Pécsett lett orvos. Egy barátja mutatta be neki Csigó Elzát, a tehetős Csigó család lányát, akiknek komoly birtokaik voltak errefelé. Miután összeházasodtak, a sógornőtől, Arankától ajándékba kaptak egy alig félhektáros részt. A meredek és sziklás területen nem tudtak szőlőt művelni, ezért a dédpapa fenyőféléket telepített oda.

Fotó: Mihály Szilvia

Megpillantjuk a Szűzanya-szobrot s a fölötte lévő területet, az Öregarborétumot, ahová a dédnagyapa az első növényeket ültette. Az út jobb oldalán látható a kert legfiatalabb része, ahová ernyőfenyőligetet terveztek, alatta mediterrán aljnövényzettel. Több tíz évbe telik, mire a liget megmutatja teljes szépségét a mandulafenyőkkel, pisztáciákkal, mirtuszokkal.

Megyünk tovább az Öregarborétum felé, ahová Folly Gyula előnevelt csemetéket hozatott be. Akkoriban sokan kinevették, mondván, úgyse marad itt meg semmi. A dédnagypapa ­szen­vedélyét szűkebb környezetében bolondériának nevezték, ezzel a szóval illették. Pedig jól ráérzett a terület védettségére és ­különleges mikroklímájára, amely a nem őshonos növé­nyeknek is kedvez. Helyes kis törpeorgonák virágoznak mellettünk.

A dédnagyapa 1905-től tíz évig gondozta az első csemetéket. A kert gondozását Réka nagyapja, Folly Gyula több nyelven beszélő közgazdászdoktor vette át – kisebb vargabetűvel.

Megbízták a tapolcai bankfiók vezetésével, majd a kom­­mu­­nizmus idején kirakták az állásából. Keresztény emberként nem ­tudott és nem is akart azonosulni a rendszerrel. Családjával ­­ideköltöztek a présházba, és szerény körülmények ­között ­éltek. ­Annak ellenére, hogy a területet államosították, kilencven ­százalékát elvették a családtól, tovább telepítette az arborétumot.

Megőrizni a jövőnek

Az út mentén kertészek dolgoznak.
– Nem könnyű munka, igaz, lányok? – fordul feléjük Réka. Tényleg nem. Szerszámokkal és vödrökkel kellett felmászniuk ide. Most éppen a kasvirág mellé egy új foltot alakítanak ki, magasra növő kúpvirágot ültetnek. Réka, a főkertész és a kertészek közösen találják ki, mit hová ültessenek. A kertben minden területen több szakember dolgozik: biológus, szőlész, borász, informatikus, a csoportokat pedagó­giai végzettségű hölgy kíséri.

Fotó: Mészáros Annarózsa

Megérkezünk az Öregarborétumba, ahol a kert legidősebb fáit csodálhatjuk meg. 1905 óta természetesen nem mindegyik maradt meg, de néhányról elmondható, hogy Közép-Európa leg­idősebb példánya. Még a nagypapa idejében állt itt egy mamutfenyő, amelyet villámcsapás ért, és derékba tört. Újra elkezdett hajtani, de olyan súlyos sérülés érte, hogy nyolc évvel ezelőtt ki kellett vágni. Megsiratták.

Lenézve a Balatonra gyönyörű látvány tárul elénk. Szemben velünk a déli parton a Fonyódi-hegy, a csillogó víz, néhány vitorlás, jobbra a Badacsony.

Fotó: Mihály Szilvia

Tőlünk néhány méterrel lejjebb ­gyerekek szaladgálnak a játszótéren. Nemcsak vezetett túrákkal várják a családokat, különböző programokat is szerveznek. Két-három évente hirdetik meg a tobozszüretet. Az óriástobozú fenyő harminc-negyven centiméteres tobozáért alpin­technikával kell ­felmászni, és lefűrészelni. Elég látványos program. Kattints ide, és olvasd el élménybeszámolónkat a különleges szüretről!

Nem hiszel a szemednek, ez egy fenyőtoboz!
Fotó: Mihály Szilvia

Az Öregarborétum sarkában az óriásmagvú tiszafa áll. A díszhagymák mellé díszfüveket ültettek. Ez az ágyás lilás-rózsaszínű lesz, és ha a díszfű megnő és mozog a szélben, a Balaton hullámzására hasonlít majd. A virágzó rózsák is teljes pompájukban láthatóak.

Folly Réka, az arborétum vezetője szerint a páratlan érték megőrzése a gondviselésnek is köszönhető
Fotó: Havran Zoltán

Miközben egy atlaszcédrus jellegzetes, tojásdad tobozai alatt haladunk tovább felfelé, Réka folytatja a család történetét: – Édesapámnak, Folly Gyulának köszönhető, hogy a terület egyben fennmaradt.

Nagyon sok munkát és rengeteg pénzt fektetett bele. Faiskolát működtetett, abból igyekezett némi bevételre szert tenni. Ültetett, telepített, gyarapította az arborétumot, majd a rendszerváltás után visszaigényelte a földet. Nem járt érte kárpótlási jegy, ugyanis közben védetté nyilvánították. Hosszú kálvária után készpénzért vásárolt területeket a környéken, és csereszerződéssel visszaszerezte a kertet.

A kilátó is toboz alakú

Réka édesapja megnyitotta az arborétumot a nagyközönség előtt, körbekerítette, és megépítette az első sétautakat. Ahol ma az étterem működik, régen lakóház volt, a nagynéni és a nagymama lakott ott 92 éves koráig. Folly Réka három testvérével Badacsonyban nőtt föl, ahonnan gyakran jártak ki hozzájuk.

Klematisszal borított lugas felé közeledünk. Kicsit megpihenünk a padon, a tájat és az előttünk álló nagy tengerparti mamut­fenyőt csodáljuk. A kertben a vadakon kívül a legnagyobb nehézséget a szárazság okozza. A vízszámláról nem ejtünk szót.
Az épített rész után elérjük a véderdőt, az arborétum északi részén elhelyezkedő természetes társulást, amely csertölgyekből és kőrisekből áll. Ez az eredeti növényzet a Kisörsi-hegyen. Ma a látogatók ugyanazt látják, amit száz évvel ezelőtt az erre sétálók. Fölérünk a 234 méter magasan található, hajlított fenyőgerendákból készült kilátóhoz. Pazar panoráma.

Még a kilátó is fenyőtoboz alakú
Fotó: Mihály Szilvia

Lefelé menet már a negyedik generáció kerül szóba. Folly Rékának két orvosi diplomája van, Budapesten fogorvosként dolgozott. Mivel a legidősebb fiútestvérük nem vállalta a kert vezetését, ezért Réka és a húga, Judit kezdtek el vele foglalkozni.
Édesapjuk már betegen feküdt a kórházban, amikor egyszer Rékának azt mondta: „Nem tudod, mit vállalsz.” Nem tudta, de a férjével úgy érezték, nagy dicsőség átvenni az arborétum vezetését.
A tíz évvel ezelőtti évi három-négyezres látogatószámot mára hatvanezerre emelték. Réka három gyermeke nyaranta besegít a munkába, a legkisebb fiú traktorral nyírja a füvet, a két nagyobb az étteremben dolgozik.

Bort és szörpöt is készítenek

Tatárvirágok és a lombkorona-sétány mellett haladunk tovább lefelé. A nyugati csücsökben Réka megmutatja a kedvelt esküvői helyszínt, majd fapallókon sétálunk a tengerparti mamutfenyők között. Aztán lejutunk a grillteraszhoz, ahonnan indultunk. Kevés olyan arborétum van, ahol bort termelnek, saját faiskolát tartanak fenn, és az itt élő gyógynövényekből készült szörpökkel kínálják a látogatókat.
Mielőtt belépünk az étterembe, hogy megkóstoljunk valami finomságot, Réka a lépcsőre mutat: – Hányszor üldögéltem és mennyi mézes kenyeret ettem itt gyerekkoromban!

Forrás: Folly Arborétum, hivatalos sajtófotó

A Folly család mindig mindent megtett azért, hogy a kert fennmaradjon, de kellett hozzá segítség. Vallják, hogy az arborétum léte, hogy a kert generációról generációra virágozhatott, a gondviselésnek is köszönhető. És persze a dédnagypapa „bolondériájának”.

Forrás: magyarnemzet.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva