Somogyi László, a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetője osztotta meg közösségi oldalán a különleges felvételt, melyen egy aranysakál és egy róka lakmározik.
A felvételen az látható, hogy egy elhullott vad csontjait csemegézik.
– A Balaton-felvidék csúcsragadozói. Sokan összetévesztik az aranysakált a rókával, pedig jelentős különbségek vannak közöttük – mondja Somogyi László. Elmagyarázza, hogy az aranysakál nagyobb és robosztusabb testalkatú, a farka rövidebb a testméretéhez képest, és bundája egyszínű, amitől inkább egy kisebb farkasra hasonlít.
A likeBalaton.hu korában megírta, nappal szinte láthatatlan, éjszaka viszont falkákban vadászik az aranysakál a Tapolcai-medencében.
Érdekességek a Magyarországon élő sakálokról
Magyarországon a leggyakrabban előforduló sakálfaj az aranysakál (Canis aureus). Európában ez az egyetlen őshonos sakálfaj, és Magyarország egyik jelentős élőhelyévé vált az elmúlt években.
Hazánkban számos névvel illetik, ilyen a nádi farkas, réti farkas, toportyán és csikasz.
A sakálok alkalmazkodóképes állatok, amelyek változatos élőhelyeken képesek megélni. Magyarországon az erdős, bozótos területeken találhatók meg. Táplálékuk igen sokrétűek, apróbb emlősöket, madarakat, rovarokat esznek, de ha úgy alakul, beérik egy kis gyümölccsel vagy növénnyel is.
Az aranysakál egyszerre ragadozó, dögevő és mindenevő.
A sakálok rendkívül jó vándorló képességekkel rendelkeznek. Kutatások szerint egyes egyedek száz, sőt akár több ezer kilométeres távolságokat is képesek megtenni. Ez a vándorlási hajlam segített a faj terjeszkedésében Európában, beleértve Magyarországot is.
Nyitókép: Illusztráció/Kovács Attila/MTI
