Míg 2018-ban 50,8 ezer házasságot kötöttek Magyarországon, 2019-ben 65,3 ezret, vagyis elmondható, hogy egy erősen bővülő piacot forgat fel a koronavírus-járvány. A kijárási korlátozások, a csoportosulási tilalom, a vendéglők zárva tartása miatt elmaradnak az április-júniusra tervezett esküvők. Legalábbis a hivatalos ceremóniát követő partik, mert vannak olyan párok, amelyek a kitűzött napon hivatalosan összeházasodnak, csak éppen a lakodalmat halasztják el. „Az augusztusi rendezvényeket még nem mondják le az esküvőre készülők, a tavaszi időpontokat viszont sokan nyár végére, őszre vagy egy évvel későbbre csúsztatják – tájékoztatta a Világgazdaságot Kovács László, a La Fiesta Party Service tulajdonosa, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
Fotó: Farkas Ágnes Photography
A rendezvényszervezők és a vendéglátók egyaránt partnerek abban, hogy az esküvői partikat egy mindenki számára megfelelő időpontban, lehetőség szerint változatlan feltételekkel meg tudják tartani a házasulók, akik ugyanebben érdekeltek. Ezért nem szerződésbontásokat, hanem időpont-módosításokat hozott az új helyzet. A lehető legrosszabbkor jött a kényszerpihenő, hiszen az utóbbi években megrendezett modern partikon és hagyományos lakodalmakon folyamatosan nőtt a vendégek átlagos száma: a 60-80 fős rendezvények mellett egyre többször tartottak 100-150 fős ünnepségeket. A jellemző büdzsé 1,5 millió forint körül alakult, az egy főre eső étel-ital költség pedig 15–25 ezer forint között.
Csobán Éva esküvőszervező a Világgazdaságnak azzal árnyalta a képet, hogy egy nagyobb létszámú, városi esküvő teljes költségvetése már jellemzően 5 millió forint körül alakul, amelynek nagyjából a felét a helyszínbérlés és a vendéglátás teszi ki. A hagyományos, vidéki lakodalmakat körülbelül 2 millió forintból bonyolítják le. A szakember elmondása szerint, ha összébb kell húzni a nadrágszíjat, a vőlegények főleg a dekoráción szeretnének spórolni, míg a menyasszonyok inkább kihúznak néhány meghívandót a vendéglistáról. A mostani helyzet gazdasági hatásai miatt arra lehet számítani, hogy a házasulni készülő párok kisebb büdzséből gazdálkodhatnak majd. Megfizethető és megfelelő alternatívája lehet a nagy esküvőnek, ha a szertartást egy két-három órás állófogadás követi, este pedig valahol megünnepli a pár a barátaival a nagy napot – javasolta. Klasszikusan az esküvői szezon április elejétől szeptember végéig tart, de ma már egész évben házasodnak a párok, idén pedig kimondottan erős őszre és télre számít a piac. A szakember meglátása szerint a korlátozások feloldása a rendezvényeket érinti legkésőbb, várhatóan augusztus-szeptemberben lehet majd nagyobb létszámú eseményeket tartani.
Fotó: Farkas Ágnes Photography
Más iparágakhoz hasonlóan főleg azok a szolgáltatók vannak nehéz helyzetben, amelyek csak egy lábon állnak, és nem rendelkeznek tartalékokkal. Közülük a változásra kész és rugalmas vállalkozások kevésbé sínylik meg a tavaszi és nyár eleji esküvők elmaradását. A járványhelyzetre is vonatkozó esetekre a törvény úgy rendelkezik, hogy visszajár a foglaló a megrendelőnek, ugyanakkor, ha a vállalkozásnak már volt a megrendelésből fakadó költsége, akkor a kettő különbözetét kell visszatérítenie – mutatott rá lapunknak Isik Zsuzsa, a több mint 23 ezer tagot számláló Menyasszonyi Csevegő Facebook-csoport alapítója, aki a csapatával jogi kérdésekben is igyekszik segítséget nyújtani a házasodóknak. A csoport tagjai között végzett felmérése szerint az elmaradó esküvők felét még idén megpróbálják pótolni, a másik felét azonban egy évvel eltolják, zömében arra az időpontra, amikor idén is tartották volna. Akik viszont a járványhelyzet miatt elveszítik az állásukat, sok esetben a lakodalmukat is lefújják.
Rónai Kamilla, a Promeéda esküvői ruhaszalon tulajdonosa arról számolt be, hogy inkább az esküvők csúsztatása a jellemző, lemondás még nem érkezett hozzá. A nyári esküvőknél még sokan kivárnak, de egyre több menyasszonnyal készítenek B tervet, vagyis egy későbbi időpontra is fenntartja a kiválasztott ruhát.
Nyitókép: Olvasói fotó / Tukerics-Szalai Klára
