Balatonfüred – Modern fürdőház
1889 júniusában nagy esemény történt Balatonfüred életében: a fürdőévad nyitányaként a nagyközönség használatba vehette azt a modern fürdőházat, amelyet Czigler Győző neves építész tervezett.
A bencés rend tulajdonát képező füredi fürdőtelepen már az 1820-as években állt egy kisebb méretű fürdőház, de ez a későbbiekben nem elégítette ki a fürdőzők növekvő igényeit, hiába bővítették és újították fel. Végül 1879-ben egy vihar elsodorta a házat.
A vendégek azonban nem maradhattak fürdőház nélkül, ezért megépítették azt a korszerű faépületet, amely egészen a II. világháború végéig szolgálta a füredi fürdőzők igényeit. A korabeli lapok ismertették a fürdőház megnyitását és a fürdőtelep fejlesztésének eredményeit is:
„A vendégek nem csekély meglepetésben fognak részesülni. Vaszary Kolos főapát áldozatkész elhatározásának köszönhetjük, hogy a fürdő újjászületett. Serényen foly a munka; az egész telepen pár száz ember dolgozik az átalakítás nagy munkáján. Az üdvös intézkedések egész sorát ismerteté már dr. Huray István főorvos az Orvosi hetilapban, ezzel – igen helyesen – már jókorán felhíva a legbefolyásosabb tényezők, az orvosok figyelmét e gyógyhatására, természeti szépségre nézve egyaránt rendkívüli becsű fürdőhelyre…
És nem csak kívülről hámlik le Füred kopott színe, belül is ujjá alakul. Új berendezés; a kényelmi eszközök modern alakban való alkalmazása fogja kielégíteni azoknak óhaját, akik ez intézkedéseket már régebben sürgették. A meleg fürdőben a szénsavas cinkádakat megszaporították. A savanyúvíz kihasználására is történt intézkedés…. Ez épület átalakítások és az új balatoni-fürdőház tervét Czigler Győző műegyetemi tanár készíté, a munkálatok technikai vezetése is az ő kezében van. Czigler neve kezességül szolgál, hogy a mit csinálnak, az jól és ízlésesen lesz csinálva. Balaton-Füred újjá születése Vaszary Kolos főapátnak és Simon Zsigmond tihanyi apátnak, mint a fürdő tulajdonosának érdemét fogja örök időkre képezni.”
A tizenkét tornyos fürdőházat – melyet több száz tartócölöp támasztott alá – már messziről lehetett látni és a partról, fahídon keresztül lehetett elérni. Benne közös fürdőmedencék, öltözésre alkalmas fülkék, valamint magánfürdőszobák is voltak. Akik nem tudtak úszni, szintén igénybe vehették, nekik a vízbe engedett kosarakat tartottak fent a fürdőház területén.
A fürdőház homlokzatát Czuczor Gergely disztichonja díszítette, fürdésre csábítva az odaérkezőket:
„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik:
E tó testednek nyújt vidor életerőt.”
Vaszary Pál 2002-ben így emlékezett vissza arra a fürdőházra, amelyet még ő is használhatott az 1930-as években:
„Az előtér meglepően szép és hangulatos volt. Szemben a pénztár, oldalt a bejáratok. A deszkapadozatot vörös kókusz-szőnyeg fedte. A part felé, az ablaksor mentén padsor húzódott. erre azért volt szükség, mert a hölgyek fürdője balra, a férfiaké jobbra volt, és a házastársaknak fürdés után itt lehetett várakozniuk egymásra. A várakozás csendjében a padozat alól halkan hallható volt a hullámok halk csobbanása, valahogy úgy, mint Petőfi hallhatta a Tisza partján a tündérek lépteinek csengését.
A fürdőház padlószintje a víztükör felett körülbelül egy méter magasan feküdt, alatta a víz mélysége már a három métert is elérte. ezért az úszni nem tudó, nem kívánó vendégek majdnem teniszpálya nagyságú kosarakban élvezhették a tó hűsítő hullámait. A vörös fenyőből készült kosarakban a víz körülbelül másfél méter mély volt, kókusz-szőnyeggel burkolt lépcsők vezettek a mélybe. A padlózat deszkája simára gyalult és a moszatlerakódástól kellemesen síkos volt. Kapaszkodó rúd volt a széleken, ami a félénkebb lubickolóknak is biztonságérzetet nyújtott. A kosarak kiemelhetőek voltak, hogy bennük a vízmélység szabályozását és az idények után a szükséges javításokat el lehessen végezni.”
A fürdő állaga, állapota leromlott az 1940-es évekre, majd a második világháború idején 1944-ben a németek robbanóanyagot tároltak benne. 1945 márciusában – valószínűleg egy véletlennek köszönhetően – felrobbant és megsemmisült.
Néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy Füreden újraépítenék – modern hotelként – az egykori fürdőházat.
Olvass tovább a balatonfüredi fürdőház különös történetéről, az ottani kezelésekről! Katt ide!
A kép után mutatjuk azt is, hogy milyen volt annak idején a siófoki fürdőház.
Siófok – A Magyar Tenger Fürdőház
Siófok a XIX. század második harmadában kezdett ismert fürdőhellyé alakulni. Itt 1878. júniusában készült el az a Magyar Tenger elnevezésű – nem az első, de az első korszerűbbnek mondható – fürdőház, amelyről Roboz István hírlapíró ezt jegyezte fel akkoriban:
„Homlokzata svájczi stylben, ügyesen készült faragványokkal, „magyar tenger” feliratú lobogóval, melynek tetején levő szobából nagyszerű kilátás nyílik a széles víztükörre, a zala veszprémi hegylánczra, a komoly arczot vágó Tihanynak, s a reggelenként napfényben úszó B. Fürednek palotáira; a távcsővel kezedben órákig múlathatod magadat, mely szórakozásodat a milliomosok irigyelhetik.
A fürdőház homlokzata után következik a körülbelül 80-100 egyénre való társalgóterem, vízre nyíló nagy ablakok, óriás tükrök és szép bútorzattal; ez a társaság pihenője, légyottja; hírek forrása ismerkedő helye, éjszaki részén egy kis kabinnal, melyből a szép Hoffmann Bertha osztja a jegyeket, már t.i. azoknak, kik aczélozott mellel és karokkal bátorkodnak az éjszaki szél és a hullámoknak neki rontani.
A fürdők számára jelenleg van 80 kabin, melyeknek egyik legjobb tulajdonsága: hogy a szellős helyen semmi légvonat nincs bennök. Az egész fürdőházat három részre osztva, síneken ki lehet tolni ősszel a partra, hogy a jég benne kárt ne tehessen. Került körülbelül 22 ezer forintba; s minden tekintetben dicséret illeti meg a Végh családot, hogy ilyen áldozatot hozott a fürdővendégek számára, mely csak a lehető legjobb időjárás és idények mellett fizetheti ki magát.”
Sajnos a Balaton magas vízállása, a téli jegesedés, a vízmozgás megtépázta a fürdőházat, olyannyira, hogy a part menti nádasba is besodorta, ahonnan csak 1881-ben tudták kiemelni.
1882-re újra rendbe tették a 80 kabinos, társalgóval is rendelkező magyar tengeri fürdőt, ám az 1884-ben bekövetkező aszályos időszak és a vízszintcsökkenés miatt a fürdőház száraz területre került, így beljebb vitték a tóba.
Időközben Siófok nagybefektető részvényesek kezébe került, majd Glatz Henrik vállalkozó vezetésével a Siófokot fejlesztő részvénytársaság megkezdte a korszerű fürdőtelep kialakítását, szállodák, vendéglők, kávéházak létesültek, parti korzót alapítottak ki. Az új fürdőtelepet – melyet a neves mérnök, Ray Rezső tervei alapján kiviteleztek – 1893. júniusában nyitották meg. Ekkorra már a fürdőházat is felújították, a következőképp:
„A fürdőház az ő tágas várótermével, megújított, bővített alakban továbbra is vassíneken mozgó alkotmány, amelyet 120 méter hosszú hídon tolhattak a Balatonba és 120 vetkőző-kabinnal szerelték fel. Kiegészítették féltucat kerekeken járó, lóval behúzható ún. osztendei kocsikabinnal, ezen kívül egész családok számára, négy, egymástól különálló, kisebb fürdőházat is épített a társaság.”
A fürdő kezelése az 1920-as évekre új bérlőkhöz került, akik nem óvták a fürdőház állagát, majd ebben az időszakban el is bontottak. A nagyméretű fürdőházra mára már csak az írásos források és a korabeli illusztrációk, fotók emlékeztetnek, korszerűsége és érdekes tervezése miatt korábban építészek is kutatták az egykori siófoki fürdőház méreteit, terveit, kinézetét, kivitelezését. Reméljük, egyszer majd rekonstruálható lesz!
Természetesen a Balaton többi településén is létesítettek fürdőházakat, a korabeli képeslapokon jól láthatók Keszthely, Fonyód, Almádi, Földvár, Révfülöp sajátos épületei, a tavi fürdőélet központi helyszínei, amelyek a közösségi élet színteréül is szolgáltak a XIX. század végétől a XX. század első harmadáig.