A Nyugat-dunántúli Vízügyi igazgatóság Fenékpusztai telephelyén Busa Tamás műszaki igazgatóhelyettes és Lovász Zsófia, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Keszthelyi Üzemmérnökségének területi műszaki referense avat be bennünket a Kis-Balatonon zajló nádaratás rejtelmeibe. Igen, jól olvastad, nádaratás.
Hamarosan elmeséljük, miért van erre szükség, és miben különbözik ez a tevékenység a gabonaaratástól.
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség
Fácánok, kócsagok, hattyúk, tőkésrécék és szürkegémek reppennek fel vagy úszkálnak békésen a csatornákon, miközben haladunk a több hektár kiterjedésű nádas felé, ahol az aratási munkák folynak. A nádasos rész nem csak a madarak, hanem a szarvasok, őzek, vaddisznók kedvelt élőhelye. Nem is gondolnád, de párhuzamosan a 76-os úttal és a vasúti sínekkel Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között, az útépítési munkáktól csak néhány méterre, már békés természetvédelmi területet találunk, a madarakat, vadakat cseppet sem zavarja a száz méterrel odébb zajló munka. Az állatok nagyon hamar hozzászoknak a zajokhoz, ezért a nádarató gép sem zavarja őket.
– Mi a szerepe a nádnak a Kis-Balatonon?
– A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer az egyik és nagyon fontos elem a Balaton vízminőségének megőrzésében. Többek között az itt található nádasok, növényi társulások szűrik, tisztítják a Zalából a Balatonba tartó vizet. A nádas árnyékol, oxigénnel látja el az aljzatot, élőhelyet biztosít, védi a partot, védi a tórendszereket a kívülről jövő szennyeződésektől, fizikailag és kémiailag is szűri a vizet, nagyon összetett rendszer. A Kis- Balaton II. ütemén található 2 ezer hektár nádas kulcsszerepet játszik abba, hogy a vízvédelmi rendszer minél hatékonyabban el tudja látni vízszűrő, tisztító szerepét. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működéséhez a természetet hívjuk segítségül. Megvalósításának célja többek között az volt, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a vízminőség-védelmi és természetvédelmi célok elérését annak érdekében, hogy a Balatonba jutó víz a lehető legjobb minőségű legyen. Emellett rendkívül sokszínű a táj, több mint 300 védett faj található meg nálunk, természeti értékeink is kimagaslóak.
A zalavár-zalaszabari töltés a Kis-Balatonon MTI/Varga György
– Miért épült, készült el ez a víztisztító terület?
– A Kis-Balaton első üteme a 80-as évek közepén létesült, azzal a céllal, hogy a Balatonban lezajló eutrofizáció, az algaképződés a Keszthelyi-öböl elé helyeződjön. A Zala és sok kisebb patak hordalékát, sok más mellett a foszfor- és nitrogén formákat azóta itt dolgozza fel a természet. A második ütem részleges elárasztása 1992-ben kezdődött, majd a rendszer átalakítása után 2015-ben zárult le. Ez a rendszer a Zala vizét napjainkban körülbelül 120 nap alatt vezeti a Balatonba. A tározók kialakítása előtt a Zala Zalavártól 15-20 nap alatt ért ide a fenékpusztai befolyóhoz. Rendkívül kis esésű, lassú folyású volt korábban is a terület. Azzal, hogy el lett árasztva, és több mint 100 km-nyi töltéssel lett terelve a víz, a természetnek van ideje feldolgozni a tápanyagokat. A rendszer csodája, hogy 26 műtárgy, zsilipek, hallépcsők, hidak biztosítják, hogy a víz a területen maradva megtisztuljon, mégis egy rendkívül gazdag természeti környezetté vált.
– A Kis-Balaton hatalmas területen fekszik, de csak egy része nyitott a látogatók számára. A Kányavári-sziget kedvelt kirándulási célpont, innét láthatjuk a nádarató gépeket?
– A nádaratás nem ezen a részen folyik, itt csak kisebb kiterjedésű nádasok találhatók, melyek célja, hogy védjék a partvonalat a hullámzástól. Itt szükséges, hogy egy 10-20 méteres sávban megmaradjon a nádas. Az aratás a II. ütem Vörs közeli részén történik.
– Miért kell a nádat learatni?
– Minél több éve nő a nád, annál jobban öregszik, gyengül, ezért úgynevezett vízminőségvédelmi nádkezelést kell végezni, hogy a növény meg tudjon újulni – tudtuk meg Tamástól. – Aratás szempontjából az elsődleges cél a vízminőség javítása, a nádasok megőrzése. A terület sajátosságai évi 100-120 hektár aratását teszik lehetővé, de az enyhe időjárás miatt ez gyakran kevesebb, mindig szezonfüggő. Az aratási engedélyünk március 15- ig szól, de ha hamarabb tartós meleg lesz és elkezdődik a hüllők, kétéltűek vonulása, a madarak költési időszaka, abbahagyjuk a munkákat.
– Mikor aratnak? Ha befagy a víz?
– Alapvetően a gépek kialakításuknak köszönhetően a vízen is tudnak közlekedni, nem kell megvárni a víz befagyását. Természetvédelmi okok miatt azonban csak sekély vízben engedjük őket dolgozni. Amikor jó vastag jég képződik, akkor könnyebb aratni, és nagyobb területen végezhető a munka.
– Miért csak sekély vízben arathatnak, ha a gép képes lenne mélyebbre is bemenni?
– Mert kiemelten fontos, hogy nádaratáskor is védjük a nádasokat. A gép hajtásláncig süllyedhet, ez kb. 50 cm, mert ekkor még nem rúgja ki a rizómát az üledékből. A rizóma a nád gyökérzete, amiről a növény újra hajt majd. Arra is nagyon figyelünk, hogy megfelelő legyen a tarló magassága, mert ha belefolyik a víz a nádszárba, akkor az könnyen elrohadhat.
– Maga a nádvágógép nem szennyezi a környeztet?
– Igyekszünk minden hibalehetőséget kizárni. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen gépben olaj, üzemanyag, zsírzás és mozgó alkatrészek vannak, azok meghibásodhatnak. A gépek csak szigorú szemlézés után kezdhetik el a munkát, és fel vannak szerelve mentőanyagokkal. Ez azt jelenti, hogy a kifolyt olajat azonnal lehet lokalizálni, felszívó abszorbens anyagok, homok van a gépen, ha esetleg probléma történik, akkor azt azonnal meg lehet oldani.
– Mi alapján döntik el, hol kezdődjön az aratás?
– Nagyon figyelünk arra, hogy a szürkegémeknek, kócsagoknak hol vannak a telepei. Ezek az állatok tökéletesen alkalmazkodnak a munkákhoz, nem zavarják őket a gépek, és nagyon szeretik a friss learatott területet, mert ott könnyebben tudnak élelemhez jutni, vadászni. Az élőhelyük nem az aratási területen van. Nagyon érdekes, hogy a nádvágó gépről lehet a legjobban a területen élő vadakat megfigyelni. Ez a gép olyan helyekre is eljut, ahova gyalogosan nem tudunk bemenni.
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség
– Hányan dolgoznak egy gépen, hogy zajlik a munka?
– A hatalmas gépnek 6 nagy kereke van, a vezető fülke előtti rész maga a nádvágó, hátul pedig egy plató található rajta. 4- 5 ember dolgozik a gépen. Képzeljük el, hogy hidegben, akár havas-esőben, szélben is dolgoznak a nádaratók. Csak a vezető van fülkében, mindenki más a szabadban dolgozik, egy-az egyben ki vannak téve az időjárási viszontagságoknak. A gépen kézzel rendezik el a kévéket, ez nagyon nehéz fizikai munka. A nádkévéket úgynevezett sisállal kötik össze. Ez egy természetes növényi kötöző anyag, ami egy év alatt lebomlik. Így nem kell attól félni, hogy környezetszennyezés történik. A kévéket a nádvágó gép platóján gyűjtik, majd ha az megtelt, a partra viszik, az úgynevezett náddepókba, ahol azokat gúlába állítják, majd a nádat minőség alapján szortírozzák.
Nézd meg a nádaratás képeit:
– Miért és mi alapján válogatják a nádat?
– A nád közé aratás során egyéb növények, például sás is kerül, ezt az aratás után a szárazföldön válogatják szét a kévékből. Ezért van a szárazföldi munkákra több ideje az aratóknak, a válogatást április végéig végezhetik, a nád többszörös szelektáláson esik át, mire felhasználják.
A nád minősége hektáronként változhat, függ attól, hol volt többször aratva. Ha egy területet betörünk, vagyis egy több éves nádast felújítunk, akkor az a második, harmadik évre ad tetőre felhasználható, tökéletes minőségű nádat. Az első évben a nád még csak szövetnek jó.
Minél idősebb a nádas, annál sűrűbb, de akkor már nem olyan jó minőségűek a nádszálak. A friss, egyéves nád egyenes, vékony, a többéves vastagabb szálú. A jó minőségű nádból tető vagy kerítés nádszövet készül, de hőszigetelésre is használják. A közelben Vörsön és Balatonberényben meglepően sok ház teteje van náddal fedve.
– Ezek szerint a nádaratásnak köszönhetőek a megújuló nádasok.
– Igen. Nagyon érdekes a nádasok megújulási képessége. Erre egy nagyon szemléletes példa a nyári fonyódi berektűz, ahol döbbenetes módon nagyon gyorsan újra benépesült a terület, megújult a növényzet. A pusztítás után egy erősebb, vitálisabb nádas alakult ki. Az előző évben mi is kaptunk engedélyt lábon álló nád égetésére, ez rengeteg kórokozót, kártevőt kiirtott, és segített a frissebb növényvilág kialakításában. Természetesen nagyon szigorúan ellenőrzött körülmények között zajlik egy ilyen munka. Önkéntes tűzoltók, nemzeti parki kollégák és a vízügy munkatársai komoly előkészületekkel és munkával vettek részt az eseményen.
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség
– Azt szokták mondani, hogy a nádat kiirtani és telepíteni nem lehet, ha azt a nád nem akarja – mondja Zsófi. – Nem igaz, hogy ez egy invazív növény, mert nehéz a telepítése. Ha valahonnét kimegy a nád, nehéz visszatelepíteni, kényes növény, figyelni kell, milyen állapotban van.
Készítette: Mihály Szilvia
