A mostani időjárás mellett nem tekinthető kirívó esetnek, hogy 420 kg szélhajtó küsz pusztult el a déli parti településen – adtak választ az Agrárminisztérium Sajtóosztályán keresztül feltett kérdéseinkre. A sajnálatos eseményért a hektikus időjárás a felelős, vagyis a váltakozó felmelegedések és lehűlések, amelyek megzavarják a halak téli pihenő időszakát (köznyelvben vermelésként említik), amely az évszakra jellemző stabil időjárás mellett normális formában zajlana.
Érdekes volt, hogy csak a szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) fajhoz tartozó egyedeket találtak, mások nem estek áldozatul.
És hogy mennyire sérülékeny a küsz ilyen szempontból, arról annyit lehet megtudni, hogy a faj szelektív pusztulása ebben az esetben az esővízárok rácsközével volt összefüggésben, és nem a faj érzékenységével. A küsz a pontyfélék közé tartozik, ezen belül érzékenység tekintetében átlagosnak nevezhető.
Szélhajtó küszök pusztulása az esővízcsatornában, Lellén (Fotó:Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.)
És, hogy mi is történhetett valójában?
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közleménye szerint a pusztulásuk oka oxigénhiány volt. Az évszakra jellemzőtől eltérő hőingadozás megzavarja a halak téli pihenő időszakát.
A kis befolyók vize sokkal gyorsabban melegszik fel, mint a Balaton víztömege, így a fagyokat követő, enyhe időszakok esetén több fok eltérés is lehet a nyílt víz és a befolyó között. Ha ilyen esetben a csalogató melegebb vízre felhúzódnak a halak, majd az idő ismét visszahűl, a befagyó kis csatornában a jég alatt oxigénhiány alakul ki, amely halpusztulást okozhat.
Minden bizonnyal ez a jelenség játszódott le hetekkel ezelőtt, majd amikor a múlt hétvégén 10 fok fölé emelkedett a léghőmérséklet, kiolvadt a csatorna vize, és szem elé kerültek a tetemek. Szerencsére ezekben a kis vízelvezető árkokban rács gondoskodik róla, hogy nagyobb halak ne úszhassanak fel, ezért találkozhatunk zömmel csak a kis testméretű küsszel ilyen szerencsétlen helyzetben.
Nem lehetne valahogy mégis megmenteni őket, hiszen a küsz más halak fontos tápláléka a Balatonban? – kérdeztük, de a válasz szerint az ilyen lokális oxigénhiányos állapotokat nem lehet befolyásolni.
Ha az esővízbefolyójóknál elő is fordulhat hasonló, mint például Keszthelyen, a Libás strand keleti oldalán is, a Balaton főmederében elképzelhetetlen ilyen jelenség, ott nem lehet oxigénhiányos helyzet – tudtuk meg.
A szakemberek kiemelték, hogy a Balaton méretéhez és halállományához képest a halpusztulás elhanyagolható méretűnek tekinthető.
Krausz Andrea
