A Tapolcai-medence éghajlata kontinentális. Az utóbbi időben ugyan vannak változások ezzel kapcsolatosan, hiszen az átlag hőmérséklet folyamatosan növekszik, de fontos megjegyezni, hogy a Balaton felé eső oldal szubmediterrán jellegeket mutat.
Nem szubmediterrán az éghajlat, hanem szubmediterrán jellegű. A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.
– Gondoljunk csak arra, hogy a dunántúli mandulafa márciusban, az eper áprilisban már virágzik a térségben – kezdi beszélgetésünket Árvai Gábor geológiai szakértő. – A napsütéses órák száma 2000 körül van a térségben. A Tapolcai-medence jellegzetessége a ködhajlam és a gyakori szél. Északi-északnyugati a széláramlás és a hegyek között ún. szélkapuk működnek, amelyek becsatornázzák a szelet erre a területre. Ha anticiklonális (közel függőleges tengelyű légörvény) helyzet alakul ki, akkor a ködhajlam is jelentős. Több esetben hőmérséklet inverziók jönnek létre, amikor is a hegyeknek a teteje kinn van a ködpaplanból és például a szigligeti vár csak úgy ragyog a napsütésben. Melegebb van fönn, mint lenn, a köd, a felhő alatt. Hiszen a köd egy földfelszín közelében lévő felhő – magyarázza ezt a gyönyörű jelenséget Gábor.
Felhők felett úszó Szigligeti Vár
Fotó: Mészáros Annarózsa
Ad-e meleget a Balaton?
– Azt mindannyian tudjuk, hogy a Balaton nem a Földközi-tenger. Tehát ne tulajdonítsunk olyan dolgokat a Balatonnak, amiket nem ad számunkra. Még akkor sem, ha nagyon jól hangzanak. Például, hogy a Tapolcai-medence azért melegebb, mint a környezete, mert a Balaton fűti. Ezt felejtsük el… – oszlatja el a tévhiteket Gábor. – A Tapolcai-medencére gyakorlatilag nem hat a Balaton. Először is, mert nem egy nagy kiterjedésű tó másodszor sekély, átlag mélysége 3,4 méter. Ez az adott víztömeg, ami hozzávetőlegesen 2 milliárd köbméter, semmiképpen sem képes akkora hatást kifejteni, hogy Tapolcát fűtse. Pláne, ha télen be van fagyva.
Fagyos partszakasz Balatonberényben
Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton
Tud tükör lenni a Balaton?
– Nem igaz, hogy a Balatonnak olyan nagy szerepe lenne a badacsonyi szőlőkultúrában, mint ahogy a köztudatban elterjedt. A tó fényvisszaverő hatása körülbelül 600 méterig terjed, ez bizonyított. Pláne, ha van egy erdősáv a víz és a szőlőültetvények között, akkor ez az érték megint kevesebb. Ahogy visszaverődik a Balaton felszínéről a fény, tehát a fényszög, ha egyáltalán eléri a szőlőültetvényt (nádas, fás rész, vasúti sín töltéssel, fő út stb.) a szőlő fejlődésének szempontjából ez a hatás neutrális. Tehát semleges. Ez a tény hangsúlyozom, egyértelműen bizonyított. Az éghajlat viszont nagy szerepet játszik a szőlőtermesztésben, jók az ökológiai tényezők (napfénytartam, hőmérséklet stb.), a talajviszonyok is igen kiválóak a szőlő tekintetében – teszi hozzá Árvai Gábor.
Folyamatos a melegedés
– Az, hogy a légkör folyamatosan melegszik, az kétségtelen, egyértelműen megmutatkozik. Mutatja ezt az is, hogy a Tapolcai-medence a füleskuviknak bázisa lett. Hiszen ez egy szubmediterán, mediterrán madárfaj. Egyben az egyetlen vonuló bagolyfajunk. Ezen felül a különböző kabócák megjelenése a térségben szintén erős jel. Ez is az egyértelmű melegedés jele. Az állatvilágban ezen felül is megfigyelhetők a változások, amelyek követik az éghajlat felmelegedő periódusát. Ez a tendencia a növényvilágban is megmutatkozik.
Badacsonyi éghajlatválasztó
A Badacsony nagyon érdekes hegy, éghajlati szempontból is. Mondhatjuk azt is, hogy éghajlat választó. A déli oldalának az éghajlata kicsit más, mint az északié. Az utóbbi időben mosódott a különbség. A Badacsony déli része egy szubmediterrán jellegű térség, molyhos tölggyel, csertölggyel, hársas-kőrises sziklalejtő-erdőkkel. A hegytetőn és az északi oldalon, markánsan megváltozik az erdőt alkotó fafajok összetétele, ugyanis már gyertyános és bükkös található ezen részen. Ezért az északi oldal egy atlantikusabb hatású rész éghajlati szempontból. Ennek az a magyarázata, hogy a déli oldal körülbelül 80-90 órával több napsütést kap, viszont az északi oldalra 70-90 milliméterrel több csapadék hullik. Ennek tulajdonítható ez a különbség, amely korábban konkrétabban kimutatható volt, mostanra kiegyenlítődik, nincs ez a markáns eltérés, de a növények tekintetében, az erdőt alkotó fáknál ez gyönyörűen kidomborodik. Élesen meg lehet mutatni hol a váltás: szubmediterrán jelleg a molyhos tölggyel, cseres tölggyel és hirtelen átvált a közeg bükkösbe. A hivatalos tankönyvek szerint a bükkös 500 méternél kezdődik, de ez így ebben a formában nem igaz, hiszen a tátikai ősbükkös például 220 méteren van. A mikroklíma itt a hunyó. A természet nem olvassa a tankönyvet, magát alakítja. A Badacsony egy szakdolgozati téma éghajlat szempontjából, unikális.
Ess eső, ess
A területet érintő csapadékelosztással sajnos igen nagy problémák vannak. Azon felül, hogy kevesebb is esik, egyenlőtlen annak elosztása. Valamikor egy tömegben, pár óra alatt, 2-3 hétnyi csapadék lezúdul, viszont a talaj ezt nem tudja befogadni. Utána pedig jön egy aszály. Az időbeni eloszlás az, ami nagyon nagy problémákat okoz. Az elmúlt évben az augusztus nagyon száraz volt, majd szeptemberben lezúdult egyszerre egy heti eső. A szőlők rothadásnak indultak. Nagyon gyors szüretet kellett kezdeni a szőlősgazdáknak. A tendenciák és a prognózisok ezt mutatják: aszály, aztán nagy mennyiségű, egyszerre lezúduló csapadék, megint aszály. S várhatóan ezek a szélsőségek erősödni fognak.
– A szőlőnél lesznek olyanok fajták, amelyek nem fogják bírni a kiképzést – fejezi ki aggályait Gábor. – Én azt gondolom, hogy a fő nyertes a Zeusz fajta lesz. Mert bírja a szélsőségeket és a szárazságot. De lesznek nagy vesztesek is, amik nagyon meg fogják sínyleni a szélsőséges időjárást, ezek az érzékenyebb fajták.
– A kéknyelű, a Badacsony zászlóshajója, nagyon bonyolult szőlőfajta, de a porzója, a Rózsakő igazán jól bírja a kiképzést. Illetve Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folyamatosak a kísérletek, ahol rengeteg klón van. Dolgoznak rajta a szakemberek, hogy miként tudják a helyi jellegű szőlők túlvészelni ezeket a változókat, ha valóban bekövetkezne valami nagy krach.
Emberi tényezők
A szakember szerint az embereknek sokkal fegyelmezettebbnek, környezettudatosabbnak kellene lennie. Az egyértelmű, hogy nem csak az emberi tevékenység okozza a felmelegedést, hiszen a földtörténetben rengeteg felmelegedéses időszak volt, pólusvándorlások és más tényezők. De az emberi tevékenység rátett ezekre a folyamatváltozásokra főként az ipari forradalom óta. Gábor véleménye szerint sokkal jobban kellene korlátozni a káros anyag kibocsájtást, az emissziót. Mert ezek a tényezők folyamatosan rátesznek, katalizálják a rendszert, amely drasztikusan rosszabbodni fog. S e tekintetben felmerül a vízkérdés is, hiszen az édes, tiszta, iható víz kincs. S evvel az értékkel, az élet alapjával csínján kellene bánni, mert elképzelhető, hogy lesz idő, amikor nem lesz elegendő víz.
Hova melegszünk még?
Az éghajlatváltozás, a felmelegedés rengeteg tényezőtől függ. Egy előre nem látható természeti katasztrófa is jöhet, ami módosíthat minden eddigi elképzelésen. De a látható tendencia az a melegedés. A mostani, perzselőnek tűnő nyár valószínűsíthetően hűvösnek fog hatni az ezután jövőkhöz képest. Tapasztalhatóan a telek rövidülnek és egyre enyhébbé, melegebbé válnak. Ennek többek között olyan súlyos következményei is lesznek, hogy bizonyos kártevők nem pusztulnak, nem fagynak ki, áttelelnek. A rovarok nagyon súlyos károkat fognak okozni, s mindemellett megjelennek új rovarfajok is, amelyek eddig melegebb, délebbi területen éltek.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton
