Az addig üsd a vasat, míg meleg kifejezést hallva bele sem gondoltam eddig, hogy ez a meleg nagyjából 1100 fokot jelent. Egy kovácsmester, régi nevén vasverő, ugyanis ilyen hőmérsékleten dolgozza meg a vasat és a fémeket, miután azokat kiveszi a tűzből.
Gyenesdiáson jártunk Murmann Marcell tüzikovács műhelyében, ahol te is megismerheted ezt az ősi mesterséget.
Egész évben, minden szerdán várja a látogatókat a kovácsmester, akinél nem csak elméletben ismerheted meg az ősi szakmát, de odaállhatsz a 3 ezer fokos tűz közelébe és megemelheted a súlyos szerszámokat is.
Fotó: Mihály Szilvia
Gyenesdiás határában, a település központjától egy jó fél órás sétára található a kovácsműhely, de autóval is megközelítheted, le tudsz parkolni mellette. Fázni télen sem fogsz a műhelyben, nyáron pedig egész egyszerűen nagyon meleged lesz, jól fog esni utána egy strandolás.
– Ha idecsöppenne a műhelybe egy ötezer éve élt kovácsmester, ugyanúgy tudna dolgozni, mint akkor. Csak annyi változott, hogy a tüzet már nem lábbal fújtatom, hanem elektromos befújó berendezéssel, de maga a tűz, a megmunkáláshoz használt eszközök és az üllő nem változott. A kovácsmesterség valóban ősi, hagyományos munka – tudtuk meg Marcelltől. – Sajnos egyre kevesebben dolgozunk már tűzzel, az országban én csak 40 tüzikovácsról tudok.
– Ha röviden kellene megfogalmazni, mi a kovácsmester feladata?
– A kovácsmester a tűz és kalapács segítségével idomítja a vasat, illeszti össze a darabokat, készíti el a tárgyakat.
Az ősi, tradicionális kézikovácsolás mellett ma már a mesterek számítógépvezérelt gépsorok segítségével is meg tudják munkálni a fémet.
A hagyományos kovácsolásnál minden munkát kézzel végeznek, nincs hegesztés, csak kalapács és tűz segítségével illesztjük össze a darabokat. Kalapáccsal lyukasztunk, kalapáccsal vágunk, hajtunk. A gépi munkánál előre gyártott elemeket hegesztenek össze, nem lehet összehasonlítani a két munkafolyamatot.
A kézi munkánál csak tömör anyagokkal dolgozunk, a gépi munkánál az anyag könnyebb, ott használunk csöveket, a gép végzi a csavarást, a hajtást, a beütéseket.
Fotó: Mihály Szilvia
– Hogy tudjuk eldönteni, hogy egy adott tárgy kézi vagy gépi munkával készült-e?
– A súly mindent elárul. Úgy tudjuk megkülönböztetni a lakatos munkát a kézi kovácsmunkától, hogy megemeljük a tárgyat. Ha az nehéz, súlyos, akkor kézzel készült, de ha egy hölgy is könnyedén elbír egy kertkaput, akkor az lakatos munka.
– Mennyivel időigényesebb a kézi munka?
– Míg egy egyméteres kovácsoltvas kerti kapu az ősi módon három kovácsnak 3 heti munkát jelent, addig egy hasonló kaput egy ügyes lakatos gépen elkészít 3 nap alatt. Ebben persze nincs annyi anyag, nincs annyi munka és nem is olyan értékálló. Egy valódi kovácsmunka, legyen az ablakrács, kapu, csillár, pad vagy kisebb tárgy, több száz évig használható, több generációt kiszolgál. Nemrég javítottunk egy 200 éves vaskaput, ami csak azon a helyen rozsdásodott, ahova egy fáról csöpögött rá évtizedeken keresztül a víz.
– Hogy tartósították a fémeket 200 éve, amikor nem voltak kezelő festékek, bevonatok? Mitől nem rozsdásodtak?
– Anno az elhalt lovak patájának szarujával tartósították a fémeket. A rádörzsölt szaruanyag ráégett a tűzből kivett vasra, ettől egy vöröses-barnás színárnyalatot is kapott, ami védte a víztől, a rozsdásodástól.
– Mi a titka a kovácsmestereknek?
– Nincs titok. Alázat, türelem és kitartás kell ehhez a munkához. A tűz mellett nagyon meleg van, koszosak leszünk a nap végére, és ez bizony nagyon nehéz fizikai munka. De megvan a szépsége, csak az tudja ezt a munkát végezni, aki nagyon szereti.
Én díszítő kovács vagyok, erre szakosodtam. Gyerekkoromban rajzoltam, nagyon szeretem a művészettörténetet, művészeteket. Ebben a munkában mindent meg kell tervezni, előre le kell rajzolni, nagy hasznát veszem a rajzkészségemnek.
Teraszkorlàt 🙂
Közzétette: Murmann Kézi és Gépi Tüzikovács – 2014. október 14., kedd
Ablak- és ajtórácsokat, kerítést készítek, de WC papír tartót és mennyezeti lámpát is kértek már tőlem. Amit vasból meg lehet csinálni, azt elkészítjük, ágyak, kerti bútorok, székek, képkeretek is készülhetnek kézzel.
A kézimunka igazából kettő, de gyakran 3 emberes munka. Az első kovács a tűzben készíti az anyagot, a segédek pedig a kalapáccsal ütnek rá.
Kép: pixabay
A műhelyben körbenézve számtalan kalapács, fogó és szerszám sorakozik a falakon.
Marcell elmondja és megmutatja, hogy minden eszköznek megvan a funkciója, sőt, azt is elárulja, minden kovács saját maga készíti ezeket a szerszámokat, hogy azok valóban kézre álljanak neki.
– Mi a legfontosabb a kovácsműhelyben?
– A tüzikovács műhely lelke, a szíve a tűz, ami 3 ezer fokos. Fekete kőszénnel és koksszal fűtjük, tápláljuk a tűzet. A kéménynek is nagy szerepe van, annak huzata szabályozza a benti levegőt, ez szívja el szénport.
Fotó: Mihály Szilvia
A tűzből kivett anyag egy fogó segítségével az üllőre kerül, és ott kalapáccsal dolgozzuk meg azt.
– Mit kell tudni az üllőről?
– Két üllőn dolgozunk. Ezek az üllők ősi módon van beállítva. Egy döngölt agyag-homok keverék van alatta, mint régen, nem használtunk betont. Be van hangolva, vagyis pontos formára, méretre van állítva, ami a kovácsnak kellemes. Minden kovács saját magának állítja be az üllő magasságot, amin kényelmesen tud dolgozni – mondja Marcell.
Fotó: Mihály Szilvia
Azért a kényelem nekem nem jut eszembe erről a kemény munkáról, morfondírozok magamban.
– Az üllő formája úgy lett kialakítva, hogy azon egyszerű legyen dolgozni. A szarván patkóméretek vannak kialakítva, megvannak a derékszögek, a 45 fok. Azért van rajta mindenféle forma, mert nincs idő a tűzből kivett anyagot méricskélni, azt azonnal meg kell munkálni. 1100-1150 fokos anyaggal dolgozunk, ami nagyon gyorsan hűl, egy-két percünk van a vas megmunkálására. Az egyszerűbb anyagokat aztán vízben hűtjük, ami komolyabb anyagszerkezet, minőségibb anyag, az olajjal van hőkezelve.
– Rengeteg kézieszközt látunk!
– Valóban, és mind egyedi darab. A kalapács nyelek mérete, vastagsága is egyedi, a fogók is a saját kezünkre vannak állítva.
Fotó: Mihály Szilvia
Minden munkafolyamathoz más eszközök szükségesek. Aki baltát, ekevasakat élez, más eszközöket használ, mint aki lópatkókat vagy dísztárgyakat készít.
Minden fogónak más a mérete, vájatok, formák vannak bennük, attól függően, mit fogunk majd meg vele, gömbvasat, négyzetvasat, lapos vasat. Vannak nagyobb méretű fejszefogók is.
A kalapácsok a legkisebb mérettől kezdve a legnagyobbakig vannak a falon. A nagyok a ráütő kalapácsok, a kisebbek a finom munkákra vannak.
Mutatjuk, hogyan zenél a kovácsmester kalapácsa:
– Az üllőre nem szabad ráütni, azon csak levezetésként pattan a kalapács – magyarázza Marcell. – Ez egy játék, nincs olyan erős ember, aki képes egész nap nagy erővel ütni. A kalapács így ezzel a hátrafelé végzett mozdulatsorral nem áll le, de nem kell még egyszer megemelni.
A ritmus tehát nem csak szép, de hasznos funkciója is van, könnyíti az egész napos munkát. Ha három ráütő van, akkor a dallamok az óvodások alap dallamaira hasonlítanak. Ha gyerekek látogatnak meg bennünket, akkor ők énekelni is szoktak nekünk a kalapácsa dallamára. Érzik a dallamot, a ritmust.
– Azt mondta, ön díszítő kovács. Ezek szerint lópatkolással már nem foglalkozik?
– Nem. Ma már szakosodtak a kovácsok a felgyorsult élettempó miatt. Régen minden faluban volt kovácsműhely, lovat patkoltak, szekeret javítottak, ekét, kaszát, kapát éleztek és készítettek. A régi parasztházaknál minden felfogatás kovácsmunka volt, a tetőknél, ajtóknál kovácsoltvas elemeket használtak. Sőt. A kovács a lovak patáját is gyógyította, ha arra szükség volt.
A kovácsműhely volt a falu egyik központja, divatos szóval találkozási pont volt, ahol beszélgetni is lehetett.
Azt tudtad, hogy amíg nem voltak fogorvosok, a kovácsmester húzta ki a rossz fogakat is?
– A kovácsnak volt olyan fogója, amivel a fogakat húzta – erősíti meg ezt a tézist Marcell.
– Ön készített ilyen foghúzó fogót?
– Igen, de nem használtam – nevet a mester. – Viszont ehhez van egy nagyon vicces történetem. Egy hévízi fogorvos ismerősöm 30 évvel ezelőtt megkért, hogy a rendelője falára készítsek ilyen régi fogót. Egyszer egy német pácienstől megkérdezte, hogy a hagyományos, ősi vagy a modern módon kezelje-e, és megmutatta a fogót. A beteg pánikszerűen menekült a rendelőből, alig érte utol az asszisztens, hogy csak vicceltek.
Nézd meg a műhelyben készített képeinket:
Nyitókép: pixabay
