2019-ben 1 milliárd 76 millió forint volt a cég árbevétele, amit idén minden bizonnyal túlszárnyal a halgazdálkodási cég.
– Tavaly 90 ezer területi horgászjegyet értékesített a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., ebből 18 ezer volt a helyi éves területi engedéllyel rendelkezők száma. A többi a napi, a heti, a kiegészítő, valamint a behúzós jegyekből jött össze, de 90 ezer horgász egészen biztos, hogy megfordult a vízen 2019-ben – mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács szeptember 18-i, online ülésén.
A cég eredményeiről tartott beszámolójában úgy fogalmazott, hogy már most sokkal jobb a horgászjegy-árbevételük, mint a tavalyi év végén.
– A pandémia miatt nagyon furcsa helyzet adódott. A külföldi horgászvendégek elmaradtak, de ennek ellenére több lett a horgászjegy-árbevétel. Mindez a nagyon erős nyárnak köszönhető és mintegy 15 %-al több árbevételt várunk idén, amivel meg fogjuk közelíteni a 100 ezres horgászlétszámot – folytatta a vezérigazgató.
A nyári időszakról szólva kiemelte, hogy a vízpartokon több helyen is probléma volt a horgászokkal. A Tihany keleti partszakaszán letáborozó pecások például elfoglalták a parttal párhuzamos járdát, teljesen birtokba vették a padokat, pihenőket. Most elkészült egy engedélyes terv a tihanyi Gödrös partszakasz rész-rekonstrukciójára, ahol a partvédő kövezés megerősítése nyomán a horgászokat le lehetne vinni a partvédmű szintjére. A munka elvégzésére az árajánlatok bekérése van folyamatban.
– Teljesen jogos volt Tihany polgármesterének felvetése, hogy valahogy oldjuk meg azt a lehetetlen állapotot, amikor a horgászok kipakolva elfoglalták a rondellákat és a sétányt. Egy teret alakítunk ki, így a horgászok nem zavarják majd a turistákat és a lakosokat – mondta Szári Zsolt.
A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén a halgazdálkodási nonprofit cég vezetője szólt még arról is, hogy egy felmérést végeznek a Balatonba kerülő etetőanyagok mennyiségéről és arról, hogy mennyiben köszönhető a 2019. szeptemberi algásodás a tóba juttatott horgászcsalik mennyiségének.
– Az általunk üzemeltetett tógazdaságokban 2000-2300 kg takarmányt etetnek meg a halakkal hektáronként és ez nem okoz sem kék-, sem túlzott zöldalgásodást. Ha most a Balatonon azt számolom, hogy minden egyes horgász, aki megfordul a tónál, és akár 100 kg etetőanyagot dob a vízbe, akkor az hektáronként pár kilónyi etetőanyagnak tekinthető. Ez jóval alatta marad a tógazdaságokban felhasznált takarmánymennyiségnek. Tehát
nem szabad és nem is lehet csak az etetőanyagra fogni a tavalyi algásodást,
amit a felméréseink is ki fognak mutatni – foglalta össze a vezérigazgató.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. összefoglalójában kiemeli, hogy rendkívüli halelhullás idén sem történt.
A korábbi két évhez képest a keszegfélék (főként a dévér) elpusztult egyedeinek összegyűjtése okozott nagyobb munkát. A keszegféléknél idén a Lernaea-félékhez tartozó, parazitikus életmódot folytató copepoda rák, a Tracheilastes maculatus általi fertőzés okozott nagyobb elhullást.
Nyitókép: Krausz Andrea