viharjelzés: Siófoknál 0
10°
13°
K
4 km/h
2019.10.05. 21:00
Különös életutak az 1848-49-es szabadságharc idejéből
Október 6-án, az aradi vértanúk gyásznapján érdemes a Balaton vidékének ’48-as hőseit is számba venni.

Most egy keszthelyi illetőségű család történetét mutatjuk be, akiknek tagjai 1848-49-ben fontos katonai szerepet töltöttek be a magyar szabadságharcban. Ismerjék meg az Asbóthok ’48-as leszármazottainak, Asbóth Sándornak (1811-1868) és Asbóth Lajosnak (1803-1882) egymástól nagyon különböző életútját!

A két Asbóth-fivér, Sándor és Lajos édesapja, Asbóth János (18768-1823) korának ismert és meghatározó személyisége volt: mezőgazdászként, mint a keszthelyi Georgikon igazgatója fontos feladatokat kapott. Igen értékes munkát végzett Keszthelyen: összeállította a Georgikon gyümölcseinek pomológiai leírását, jegyzékét, botanikuskertet alapított. Sok tudós estet szervezett, előadott és szervezőként a helikoni ünnepségeken is részt vállalt. Bejárta Európát, gazdasági szaktudásával a Festetics majort is fejlesztette. Nagy gondot fordított a Georgikon diákjainak erkölcsi nevelésére is. Fiait is mindezen következetes nevelés jegyében indította útjára.

Az Asbóth testvérek pályája különbözőképp indult. Lajos a bécsi hadmérnöki akadémia képzése után a császári seregben szolgált, Sándor Selmecbányán mérnöknek tanult. Lajos nyugalomba vonulását követően lugosi birtokán gazdálkodott, Sándor pedig Széchenyi eszméinek elkötelezett híve lett. A szabadságharc hírére mindketten gyorsan csatlakoztak a harcoló alakulatokhoz: Lajos nemzetőrparancsnok lett, egy korabeli visszaemlékezésben ez az elismerő jellemzés állt róla: „Asbóthnál a stratégiai ismeretek gyors taktikai kivitellel párosultak; hideg és rendíthetetlen bátorsággal vezérelte a csatát s a döntő perczben villámsebességgel állott a rohanó zászlóaljak élére. Alárendeltjeivel emberségesen bánt és szükségeik kielégítésére a legnagyobb gondot viselt, miért is szerették és becsülték katonái. Jelleme komoly, gondolkozó.”

Asbóth Sándor pedig Klapka György hadmérnöke, majd Kossuth Lajos alezredes-szárnysegédje lett. A világosi fegyverletétel után Sándor elhagyta az országot, a Kossuthot követő emigránscsoport tagja lett. Testvérét halálra ítélték, de büntetését 18 évnyi várfogságra változtatták, melyből 7 évet töltött börtönben. Életútjuk ezt követően is igen érdekes, de nagyban különbözik egymástól.

A fiatalabb testvér, Sándor végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és mérnökként dolgozott, New York számára készített városfejlesztési terveket. Az amerikai polgárháború idején Abraham Lincoln seregében, dandártábornokként a polgárháború egyik vezetője lett. A harcok során súlyos sérülést szenvedett, de felépült és ezután kapta meg újabb fontos megbízatását: az USA argentínai és urugayi nagykövete lett. Küldetése volt, hogy békét teremtsen az évek óta háborúzó dél-amerikai országok között.

Sokáig azon az állásponton voltak a kutatók, hogy halálát a polgárháborúban szerzett fejsérülése okozta, de Herman Róbert – a téma szakértője – szerint, saját kutyája, York rántotta el oly módon, hogy halálos sérüléseket szenvedett. A New York Times így emlékezett meg a magyar szabadságharcos hősről: „…kiváló jellemű, s remek képességekkel rendelkező férfi […], egyike azon kevés [külföldinek], aki gyakorlatban is használható katonai tudását és tapasztalatát állította csatasorba az ügy érdekében. …Mindenkinek elnyerte tiszteletét és barátságát, aki csak ismerte, jelleme kiváló tulajdonságaival és szerény, de férfias viselkedésével.”

Asbóth Sándor nevét ma is tisztelik, a tengerentúlon is. S hogy mi lett a bátyjával, Lajossal? Ez valóban egy másik történet: hosszú ideig rá is, mint hősre tekintettek. Nemcsak ’48-as szerepvállalása miatt, hanem sokáig az volt a köztudatban, hogy Lajos az 1864-es Almásy-Nedeczky féle Habsburg-ellenes összeesküvés egyik vezetője volt. Később kiderült a szomorú tény: Asbóth Lajos az bécsi udvar fizetett besúgójaként „vett részt” az összeesküvésben. A sors fintora, hogy ő írta meg az észak-amerikai polgárháború történetét (1875).

Asbóth Lajos fia, János (1845-1911) szintén érdekes életutat futott be, politikusként és íróként tevékenykedett és egész életében hősként tekintett apjára. Őt is haditörvényszék elé állították az Almásy-féle összeesküvésben való részvétel vádjával, ezért egy időre Svájcba és Franciaországba kényszerült. Hazatérve feladta függetlenségi eszméit és a kormánypárt híve lett. Az egyik legműveltebb és legkülöncebb magyar írónak tartották, sajátos hangvételű regénye, az Álmok álmodója (1876) még napjainkban is érdekes olvasmány lehet. Úgy távozott az élők sorából, hogy nem tudta meg édesapja árulását.

Kétségtelen, hogy az Asbóthok közül a világhírnevet szerzett Sándor a leghíresebb, akinek emlékét keszthelyi szülőházán emléktábla őrzi, nevét iskola viseli. Hamvait Buenos Airesben egy történelmi napon szállították át az USA híres, a washingtoni arlington katonai temetőjébe: 1990. október 23-án – a magyar szabadságharc emléke előtt tisztelegve – helyezték örök nyugalomra a magyar katonahőst. Az emlékművön egy 1848-as ruházatban ábrázolt lovas látható, aki egy ártéren keresztül nyargal, egy kutya követi, Asbóth állandó és hű kísérője. Asbóth Sándor az egyike azon magyar hősöknek, kiknek példája nyomán a magyar szabadságeszméket megismerhette a nagyvilág. S ne feledjük Asbóth Sándor nagy történelmi tettét sem: ő volt az, aki 1849 augusztusában a magyar koronát elrejtette Orsovánál, hogy ne kerüljön a Habsburgok kezébe.

A koronát a császári hatóságok négy esztendő múltával ugyan megtalálták, de Asbóth Sándort sosem tudták elfogni. Az aradi vértanúk szomorú, nemzeti gyásznapján Asbóth Sándor és társainak hasonlóan felemelő történetei adhatnak vigaszt és megnyugvást: a magyar szabadságharc elbukott ugyan, de a hősies helytállás örökérvényű és kitörölhetetlen részévé vált nemzeti emlékezetünknek.

Olvass a Balaton környéki 1848-as hősökről is.

Kovács Emőke

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva