
Ebben az időszakban a Sió-zsilip nyitása szokatlan, hiszen május elsejétől a meleg és a párolgás miatt általában vízszint csökkenésével kell számolni. Siklós Gabriella az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtóreferense tájékoztatása szerint egyelőre csak szabályozó vízleeresztés történik. Ez másodpercenként körülbelül hét köbméternyi víz leeresztését jelenti, de a mennyiség, ha szükséges, jelentősen növelhető.
– Szokatlan a vízszintemelkedés, és annak gyorsasága is. Az előrejelzések szerint ráadásul további esőre is számítani kell, akár szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék is hullhat, ezért a szakembereink folyamatosan figyelik az előrejelzéseket, és beavatkoznak, ha ez szükséges – tette hozzá Siklós Gabriella.
Azt, hogy meddig lesz nyitva a zsilip, egyelőre nem lehet tudni.

A kinyitott Sió-zsilip a Sió felől 2019. 05. 28-án. Egyelőre lassú a vízeresztés. (Fotó: Krausz Andrea)
A vízleeresztés megindításával egyidőben a zsilipnél kihelyezték az angolnacsapdákat is. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. évek óta ezzel a módszerrel gyűjti be az elfolyó vízzel elszökő balatoni angolnákat, amelyeket aztán Olaszországban értékesítenek.
Az angolnák összefogására szolgáló berendezés tulajdonképpen a zsilipnyílásokra szerelt halrácsból, fogóaknából és a halak tárolására szolgáló medencéből áll. A fogságba kerülő halmennyiség 90 százaléka angolna, de egyéb halfajok, ponty, keszeg, kárász is bekerülhetnek a csapdákba.

Az előtérben az angolnacsapda leengedés előtt a Sió-zsilipnél (Fotó: Krausz Andrea)
Olyan halak akadnak fenn a szerkezetben, amelyek épp a a siófoki kikötő medrében és a zsilip előtt tartózkodnak. A halgazdálkodási cég munkatársai minden nap ellenőrzik és ürítik az angolnacsapdát, de egyelőre még olyan alacsony a vízeresztés intenzítása, ami nem mozgatja meg a halakat.
– Elég kései ez a májusi, júniusi időpont a csapdázáshoz. Márciusban, áprilisban lett volna jó, amikor nem ennyire meleg a víz – mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Előkészületek a Sió-zsilipnél az angolnacsapda leengedése előtt. (Fotó: Krausz Andrea)
– A csapdás halat élve nem lehet megtartani, egyedül az angolna bírja rövid ideig, a többit gyorsan fel kell dolgozni, amit Győrben és a balatonboglári Halker Kft.-nél végeznek el – árulta el az igazgató, aki hozzátette, hogy nagyobb csapdázott mennyiség esetén a tavalyihoz hasonlóan idén is tájékoztatják a Balaton-parti vendéglősöket a vásárlási lehetőségről.
A Balatonban lévő angolnákról egyébként azt kell tudni, hogy a befogott egyedek minimum 28 évesek, hiszen ez a különleges hal nem szaporodik a magyar tengerben, 1991 óta pedig nincs angolnatelepítés a tóban.

Európai angolna
– Érezhetően csökken az angolnaállomány, de nem tudjuk megbecsülni hogy mennyi van még a Balatonban. Minden csapdába érkező angolnával csökken a populáció.
Az időjárás-előrejelzések szerint júniusban meleg idő köszönt ránk, de a záporok, zivatarok nem tágítanak. A hétvégi melegedés után újabb csapadék várható, így a Sió-zsilip még várhatóan nyitva marad.
Kép, videó és szöveg: Krausz Andrea
(Borítókép: Krausz Andrea)