Fülöp Luca/Veol.hu | 2021.05.25. 15:00
Mészáros Gabriella borakadémikus szerint az olaszrizling nem véletlenül lett népszerű
Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus, borszakíró sokat tud a borokról, legyen szó akár külföldi, akár hazai nedűkről. Nem véletlen, hogy az idén 18. alkalommal megrendezendő Balatoni Borok Versenyén ő ül majd a zsűrielnöki székben.

A Balatoni Szövetség által alapított verseny 2021-ben megújult formában, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal együttműködésben valósul meg, annak reményében, hogy a régió borkultúrája még az eddigieknél is nagyobb figyelmet kaphasson.

– Kezdjük az alapoktól! Milyen őshonos szőlőfajtákat találunk itt, a Balatoni bor- régióban, és mi jellemző a termőterületekre?
– A régió hat önálló borvidéket takar. Ezek a Nagy-Somló, a Badacsony, a zalai területek, a Balaton-felvidék, a Balatonfüred–csopaki borvidék és a Balaton déli partján Balatonboglár, más néven a Dél-balatoni borvidék. Ezek nem egyforma háttérrel, történelemmel rendelkező területek, hivatalosan például a Dél-balatoni borvidék később csatlakozott ehhez az egységhez, mint a Badacsony vagy a Nagy-Somló. A somlói területekre jellemző fajta, a juhfark például az egyik legrégebbi olyan, Kárpát-medencei szőlőfajta, amelyiknek konkrét, beazonosítható írásos emléke is volt. Errefelé a fehér fajtáknak komoly szerepük volt az elmúlt jó néhány száz évben, de tudjuk azt is, hogy a pannon területeken, a rómaiak idejében is volt már bortermelés, így ők is rendelkeztek tapasztalattal, tudással és szőlőfajtákkal.

A kékszőlő-fajták lényegesen később jelentek csak meg itt, a régióban, nagyjából a 15-16. század fordulóján, de érdekes módon a filoxéravészig lényegesen több kék szőlő volt a Balatonnál, mint ahogy azt most látjuk. Egyébként a filoxéra utáni feltámadás hozta el az olaszrizling nagy mennyiségű telepítését, és néhány kevésbé értékes fajta is ekkor jelent meg a borvidéken.

Ha ki kellene emelni a legjobb minőséget adó fajtákat, akkor az északi part vulkáni talajain és a Csopak környékén található permi homokkőalapra települt ültetvényeken termő furmintot, kéknyelűt, bakatort, budai zöldet, juhfarkot és az olaszrizlinget emelném ki.

A déli parton az olaszrizling, a kékfrankos és a francia fajták is jól megélnek, de itt készülnek nagyon szép traminik, muskotályos­félék, királyleánykák is. Mindez jól mutatja, hogy a balatoni régió a jól készíthető boroknak minden stílusát képes kínálni a pezsgőtől egészen a természetes édes borokig.

– Mi az oka annak, hogy a Balatoni borrégiót említve a legtöbbünknek inkább a fehér fajták jutnak az eszébe és nem a vörösek?
Az olaszrizling például egy nagyon megbízható fajta, nem véletlenül lett népszerű a kiskertekben is. Nagy terméshozamok mellett és egy gyengébb, csapadékosabb évjáratban is lehet kifejezetten jó minőségű bort készíteni ebből a szőlőből – és ezt nem tudja minden szőlőfajta. Az elmúlt 100-120 évben remek ültetvényeket hoztak létre, ez a fajta kiválóan érzi itt magát.

– Milyen a megítélésük a balatoni boroknak külföldön?
– A balatoni borok sajnos viszonylag ritkán jutnak el a nemzetközi piacra, kinti versenyekre. Adottságait tekintve egyébként a Balaton-régió sokszínű és különleges. Olyan egyedi finomságok tudnak kialakulni a borokban, amelyek ritkák és szépek. Érdekesség, hogy a tokaji mellett a somlói borokat exportálták évszázadokon keresztül. Csak a jó minőségű és kiváló szerkezetű borok voltak erre alkalmasak. Akár több ezer kilométert is megtettek, ez akkor nem volt mindennapi teljesítmény.

– Egyre nagyobb teret hódítanak a természetes borok. Hogy teljesít a Balatoni borvidék ebben a szegmensben?
– A természetes módon készülő borok nem régiófüggőek, sokkal inkább a termelőn múlik, hogy belevág-e így a borkészítésbe vagy sem. Egyre több balatoni termelő megpróbálkozik ezekkel a hagyományos módszerekkel. Itt a termőhelyi adottság megvan ahhoz, hogy a folyamat sikeres legyen. Ahol komoly ásványianyag-tartalom van a talajban, ott a szőlő sokkal több olyan tápanyagot tud felvenni, amiből tud építkezni, amiktől jó lesz a szerkezete. Alacsony hozamok mellett, ha a bornak jó szerkezete van, akkor nem feltétlenül igényli azt a kezelést és tartósítást, amit egy gyengébb termőterületen született borral feltétlenül meg kell tenni. Ebből a szempontból a Balaton tálcán kínálja mindazt, amit a természetes boroknak meg kell adni.

Mészáros Gabriella: A Balaton tálcán kínál mindent a természetes borokhoz
Fotó: Kovács Bálint/EKF

 

– Milyen fajtákat várnak a Balatoni Borok Versenyére?
– Én bízom benne, hogy sokkal több olaszrizling lesz majd, mint Irsai Olivér. A furmintoknak, traminiknek, juhfarkoknak, kéknyelű boroknak mindenképp ott a helyük. A nemzetközi fajtákat tekintve rajnai rizlingből is egyre több készül errefelé, a kék szőlők közül pedig a syrah és a kékfrankos is tud nagyon szép borokat adni. Tehát bőven van miből válogatni, és remélem, hogy kevés uniformizált borral találkozunk a versenyen.

– Hogyan történik a borbírálat? Mekkora kóstolómennyiségről van szó ilyenkor, és mire figyelnek a bírák?
– Egy-egy borra minimum öt-hat percet kell szánni ahhoz, hogy meg tudjuk ismerni. Éppen ezért nem gondolkodunk hosszú borsorokban, hiszen így a bírák érzékszervei nagyon hamar elfáradnak. Ha muszáj, az ember egy nap akár száz bort is megkóstol, de nem biztos, hogy ez hozza a legjobb eredményt. Napi 40-50 tétel kóstolása a legmegfelelőbb. Megpróbáljuk a fogyasztó szemével nézni a borokat. Kétségtelen, hogy a hibákat ki kell szűrni, de szerintem ma már nem lehet olyan versenyeket rendezni, ahol csak hibacentrikusan nézzük a borokat. Ha egy bornak egyénisége, karaktere, mondanivalója van, akkor azt igenis ki kell emelni. Termőterületünk sajnos folyamatosan csökken, de az adottságaink megvannak. Ilyen helyeken csak olyan borok készítését szabad támogatni, ami maximálisan megmutatja a termőhely karakterét.

– Milyen előnyöket hozhat a Balatoni Borok Versenye és a teljes Balatoni borrégió számára az, hogy egy olyan szerveződés, mint a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program felkarol egy ilyen eseményt?
– Szerintem ez lényeges dolog, egyszerűen azért, mert a borok lehetőséget kapnak arra, hogy egy ilyen rendezvénysorozat alatt másképp mutassák meg magukat. A programsorozat egyik fő célja, hogy ebbe a régióba vonzza az embereket. Az, aki ide eljön, veszi a fáradtságot arra, hogy megkóstolja azt, ami helyben készül, legyen az a híres káli mandula, a somogyi dió vagy egy balatoni bor. Meggyőződésem, hogy az ételeken, alapanyagokon keresztül ma már a jó minőségű borokat sokkal jobban megismertethetjük a világgal, és nagyon bízom benne, hogy ez a rendezvénysorozat segít nekünk ebben.

Forrás: Veol.hu

Nyitókép: Mészáros Annarózsa

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva