Sándor Tünde / vg.hu | 2021.05.20. 14:00
Minden magyarra juthat két turista
Interjú a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával, Guller Zoltánnal a belföldi turizmus jövőjéről, utazásról, nyaralásról.

Lezárult a vidéki szálláshely-fejlesztési program, most a fürdők, kastélyok és várak korszerűsítésének támogatása következhet. Intuíciók helyett hamarosan valós piaci adatokra épül majd az ágazat irányítása, az elsők között Európában.

 

– A vendéglátóhelyeknek és a turisztikai attrakcióknak még az idén kötelező lesz regisztrálniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Mi mindent akarnak tudni?
– Mindent, ami ahhoz szükséges, hogy teljes mértékben adatalapú ágazatirányításra térjünk át az intuíciókon alapuló helyett. Ezzel az elsők között leszünk Európában.

2019 nyarától Magyarország valamennyi, csaknem negyvenezer szálláshelyének elemezzük az adatait, így pontosan tudjuk, hogy hány vendég tartózkodik hazánkban, hány évesek, melyik városban élnek, mikor foglalták a szállást, vagy éppen mikor fizettek.

Az új, big data alapú kutató-elemző tevékenységünknek köszönhetően fontos elemzéseket és előrejelzéseket készítünk az ágazat aktuális helyzetéről és jövőjéről, tiszteletben tartva mindenkinek a személyiségi jogait. Ráadásul a KSH-val ellentétben nem hónapokkal később, hanem azonnal. A program sikere nem kérdőjelezhető meg, ezért

az Országgyűlés elé vittük a kiterjesztését az éttermekre, cukrászdákra, kávézókra, zenés-táncos helyekre, bárokra, minden olyan vendéglátóhelyre, ahol az online pénztárgép kötelező.

Ha a parlament elfogadja, a napi átlagforgalmat, az alkoholos és nem alkoholos italforgalmat számlatételenként tudjuk majd elemezni. Az attrakciók esetében vidámparkok, közfürdők, múzeumok, sportlétesítmények, várak, kastélyok vagy éppen a hop on, hop off buszok adatait tudjuk majd elemezni.

Mivel ezektől függetlenül rendelkezünk a Magyarországra érkező külföldiek mobilcella-információival és bankkártyaadataival is, szinte teljes képet alkothatunk a belföldi és a beutazó turizmusról.

Olvasói fotó: Bognár Adrienn

 

– Újratervezték a 2030-ig megalkotott nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát. Mikor lehet meg az eredetileg várt ötvenmillió vendégéjszaka?
– Ha nem tör ki a világjárvány, már az idén vagy jövőre meglett volna, 2019-ben tartottunk ugyanis 41,5 millió éjszakánál. De nem a vendégéjszakaszám az egyetlen fontos mutató, sokkal fontosabb az egy vendégre jutó napi költés.

Magyarország kapacitása is véges, egy tízmilliós országba húszmillió turistánál többet nem célszerű hívni. Két éve csaknem húszmillió turista járt nálunk, már nem annyira mennyiségi, sokkal inkább minőségi ugrás kell.

Többet költő, minőségi vendégkör a cél. Ezért is jó, hogy egyre nagyobb számban jöttek a tengerentúlról is turisták. Ha nincs a Covid, az amerikai vendégek száma már megelőzte volna a britekét.

– Mindent újra kell kezdeni?
– Teljesen más időket élünk, de még a világ száz legfontosabb turisztikai szereplője között sincs konszenzus abban, hogy merre tovább. Mi leültünk negyven szakmai szervezettel, és megalkottuk a Covid utáni turizmus új nagykönyvét, amely részben a régire épül, részben új, és ha szükséges, módosítjuk majd. Bízom benne, hogy jövőre elérhetjük a 2019-es bezzegév szintjét.

Olvasói fotó: Soltészné Péntek Anita

 

– Összenyitották idén a SZÉP-kártya zsebeit, még rugalmasabbá téve a rendszert. Mennyi pénz gyűlt össze a zsebekben, mire költenek idén többet a kártyatulajdonosok?
– Kétmillió embernek van most SZÉP-kártyája, amely nagyjából 34 ezer elfogadóhelyen használható. Tavaly 290 milliárd forintot töltöttek föl a munkáltatók, és 230 milliárdot költöttek el a kártyatulajdonosok. Április végén már 202 milliárd volt a zsebekben. Az elmúlt években a költések háromnegyede a vendéglátás-alszámláról történt, a szálláshelyalszámla körülbelül 15 százalékot tett ki. Az utóbbi bő egy év alatt csak nagyon limitáltan volt lehetőség élvezni a szálláshelyek nyújtotta élményeket, arra lehet számítani, hogy a SZÉP-kártya felhasználóinak körében is ez a szegmens bővül majd a legdinamikusabban.

A turizmus visszaépítésében nagy szerep jut a SZÉP-kártyának, amely a kedvezményeknek köszönhetően továbbra is az egyik legnépszerűbb cafeteriaelem, a felhasználók és az elfogadóhelyek száma is folyamatosan bővül.

– Tavaly számottevő áremelkedések voltak egyes helyeken. Mivel lehet elejét venni annak, hogy idén elszabaduljanak az árak a felpörgött belföldi kereslet hatására?
– Ez piaci tevékenység, amelyet az államnak nem szükséges és nem is szabad befolyásolnia. Olyan helyeken volt ez a próbálkozás korábban is jellemző, ahol nagyon rövid volt a szezon.

Olvastam ezerötszáz forintos balatoni lángosról tavaly, de szerintem nem ez volt a jellemző. Önmérsékletre kérjük a szolgáltatókat, de beleszólni nem tudunk az árképzésbe.

 

Olvastad már a nagy balatoni lángostérképről szóló összeállításunkat? Mutatjuk a legjobb helyeket!

Fotó: MTI/Balázs Attila

 

– Milyen évre számít a hazai és a nemzetközi turizmusban?
– A kormány sikeres oltási programjának köszönhetően úton vagyunk a normális életünk felé. Vannak vendégek a szálláshelyeken, az éttermekben, és megteltek a teraszok. Egyelőre sokan óvatosak, védettségi igazolvánnyal sem nagyon akarnak még beülni zárt terekbe.

A nyár alapvetően a belföldi turizmusról fog szólni, ennek nagy szerepe lesz az ágazat gyors regenerálódásában.

A nemzetközi turizmus már komplikáltabb. A távoli piacok – mint az Egyesült Államok, Kína, Izrael és Oroszország – visszatérésére 2022 előtt nem igazán látok esélyt. Nagyon várjuk a közös európai védettségi igazolványt, amelyet a nyárra ígérnek, és a legkevésbé rajtunk fog múlni, hogy legyen, hiszen addig az unión belüli utazás is nagyon korlátozott. A magyar kormány folyamatosan tárgyal, hét országgal már megállapodott, további országokkal pedig megállapodás közelében van az egyezség az oltási igazolványok kölcsönös elfogadásáról. A turizmusból élő országok, a spanyolok, portugálok, görögök, olaszok szeretnének már nyitni, az északiak viszont kissé visszafogottabbak.

Guller Zoltán legutóbb itt beszélt részletesen a 2021-es hazai turizmusról.

– Május közepe van, hogy lehet így nyaralást tervezni?

– Megváltoztak a szokások, a foglalási ablak nulla-hét napra rövidült, mindenki rövid távra tervez, maximum egy héttel az indulás előtt foglalnak szállást az utazók világszerte. Az is tapasztalható, hogy nem igazán foglalunk szállást oda, ahol nem adják vissza a pénzünket.

Az is jól kirajzolódik, hogy amint bejelentenek valamiféle enyhítést, azonnal megugrik a foglalási kedv. Az enyhítések eszköze a növekvő átoltottság. Nem győzzük hangsúlyozni az oltás fontosságát, hiszen minél többen védettek, annál hamarabb nyerhetjük vissza a szabadságunkat.

Az adatok azt mutatják, hogy a nyárra már több mint hárommillió vendégéjszaka-foglalás történt Magyarországon.

Gyenesdiás, strand.
Fotó: Fábos Erika

 

– A belföldi turizmus felpöröghet idén is, de mi lesz az elnéptelenedett budapesti szálláshelyekkel?
– Budapesten baj van, ez látszik, de továbbra is állítom, hogy azt a modellt, amely 93 százalékos külföldi vendégarányra épül, nem lehet fenntartani, mert óriási a kitettség. Ide eljutni hiba volt. Volt, amikor a belföldiek voltak többségben. Harminc éve még kevésbé volt mobil a világ. Dolgozni kell azon, hogy érdemes legyen a hazaiaknak Budapestre jönniük. A külföldi vendégek aránya mindenütt sokkal kisebb, Párizsban például a fele, Londonban 60 százalék, de még Bécsben sem több, mint 80. A nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában 75 százalékos külföldi vendégarányt írtunk le célként, ezt kellene megpróbálnunk elérni 2030-ig.

– Ha mégis jönnek, a belföldi vendégek nem szállnak meg fizetős szállásokon Budapesten, ahol most nincs is értelmezhető turizmus. Nem tudnak vagy nem akarnak segíteni a fővároson?
– Lesznek belföldi Budapest-kampányaink, de ne feledjük, hogy a fővárosnak van saját marketingszervezete. És igenis meg lehet próbálkozni azzal, hogy magyar vendégek is megszálljanak itt. Azt nem teheti meg a kormány, hogy kiemeli Budapestet, és külön támogatja. Reklámozzuk Budapestet külföldön is, és azon dolgozunk, hogy minél több repülő jöjjön ide. Úgy látjuk, hogy ősztől a beérkező légi járatok 70 százaléka magától visszaáll a 2019-es szint közelébe. Nagyjából minden korábban elérhető európai városba lesz járat, csak kisebb számban, a távolabbi küldőpiacokra viszont még nem lesz, ami nagyon fáj. Három amerikai városból volt közvetlen járat, a hajós turizmus is szépen beindult korábban, jól költő turisták jöttek. Kína még nem fogad és nem enged ki turistákat, Izrael július körül akar nyitni. Először a kontinensek rendezik magukat, de a nagy piacokért hatalmas küzdelem indul majd.

– Fesztiválok, hivatásturizmus nélkül hogyan lehet restartról beszélni?
– Remélem, hogy nyáron már lesz sok kis fesztivál. Tavaly kiosztottunk 700 millió forintot az elmaradt fesztiválok és a munka nélkül maradt zenészek támogatására. Idén is van fesztiválkeretünk, amit már nem az elmaradt, hanem a megrendezett programok támogatására szánunk.

Strand Fesztivál, 2019
Fotó: Krausz Andrea

 

– Mivel folytatódik a Kisfaludy-program?
– A megkezdett munkák egy része még zajlik, a szállás­hely­fejlesztési szakasz lezárult. Tavaly a válság ellenére is folytatódott, több tucat szálloda épül, megújult 14 ezer magánszálláshely és majdnem 600 panzió. A 300 milliárdos program keretében 2017-ben összesen több mint 200 milliárd forintot költött el az állam, és százmilliárd forintnyi magántőke mozdult meg. Ha elfogadja Brüsszel, akkor tetemes forrást, 150 milliárdot fordítunk a fürdők fejlesztésére, alapvetően a gyógyfürdőkre, és kizárólag a technológia korszerűsítésére a 37 kiemelt turisztikai jelentőségű vidéki fürdőnkben. A kastély- és várprogram folytatása is uniós engedélyre vár, az eddigi ütem nagyon jól sikerült, 35 milliárdot költöttünk rá ebben a ciklusban. Nagyon fontos lenne a turizmus-vendéglátásban dolgozók képzését is támogatni, ezen dolgozunk.

Siófok, Aranypart, büfé
Fotó: Krausz Andrea

 

Forrás: vg.hu

Nyitókép: Balatonfenyves, strand
Fotó: MTI/Varga György

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva