A nyílt nap megrendezése nagy hagyományokkal rendelkezik, hiszen az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete minden évben egy alkalommal szélesre tárja kapuit az érdeklődők előtt. Pénteken is sorra érkeztek az idősebbek és a kisgyerekesek. Több százan hallgattuk az egyforma pólóba öltözött, teljesen hétköznapi módon viselkedő, tudományos munkájukról lelkesen előadó szakembereket. Nem volt olyan kérdés, amire azonnal ne kaptunk volna kielégítő választ.
A kutatók készséggel magyarázták el, hogy miből áll a munkájuk.
Az akvárium előtt nagy volt az érdeklődés
Fotó: Krausz Andrea
Tömött akváriumok
Mivel az idén 95 éves intézmény hatalmas épületegyüttese közvetlenül a Balaton partján áll, itt állították fel a látogatók számára a különböző bemutatóhelyeket. Az akváriumokat például hajnalban megfogott halakkal töltötték meg. Vörösszárnyú keszeg, ezüstkárász, bodorka, küsz, folyami és tarka géb, sügér, csuka, süllő, fekete törpeharcsa és naphal úszkált egymás mellett.
– A naphal és a fekete törpeharcsa észak-amerikai jövevényfajok. A Balatonban is lépten-nyomon beléjük botlunk – mondta Preiszner Bálint tudományos munkatárs.
– Semmiképp sem jó, ha egy idegenhonos faj bekerül az ökológiai rendszerbe.
Változást okoz a táplálékhálózatban, vagy például az élőhely-szerkezetben. A naphal és a törpeharcsa is nagy mennyiségben fogyaszt ikrát és ivadékot. A naphal territoriális, őrzi a fészkét, minden mást elkerget. A fekete törpeharcsa ragadozó életmódot is folytat, elfogyasztja az őshonos fajokat, és táplálékkonkurenciát jelent számukra – magyarázta Preiszner Bálint.
Vörösszárnyú keszegek, küszök és folyami gébek
Fotó: Krausz Andrea
A legapróbbak
A makrogerinctelen bemutatón különféle vízi poloskákat, rákokat, nadályokat, rovarlárvákat, csigákat és kagylókat is kézbe vehettünk. A gyerekek tenyerükben forgatva nézegették a cifrarákokat. Mondanom sem kell, hogy ez is idegenhonos rákfaj. Nagyon jól alkalmazkodik, gyorsan terjed, két víztest között a szárazföldön is képes átkelni, ráadásul képes ivartalan szaporodásra is. Ez aztán a túlélési képesség!
Elmaradt a nyári algavirágzás
A bemutatók mellett tudományos sétákon és előadásokon is részt vehettünk. Somogyi Boglárka tudományos munkatársat sokan faggatták az aktuális algahelyzetről. Mint mondta, az idei nyáron az algák mennyisége meg sem közelítette a WHO ajánlása szerinti, fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 µg/L).
– Gyakorlatilag azok az algák, amik a nyár második felére jellemzőek, nem jelentek meg. Azt gondoljuk, hogy ennek a szeles időjárás volt az oka.
Nem volt olyan hét a nyár második felében, amikor legalább hetente egyszer ne lett volna vihar, és úgy tűnik, hogy ez visszavetette az algák szaporodását
– magyarázta Somogyi Boglárka.
Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs az algákat kutatja
Fotó: Krausz Andrea
A mikroműanyag gyilkos hatásai
Többen felszisszentünk, amikor a tudományos túra során meghallgattuk Fodor István előadását. Munkatársaival azt kutatja, hogy a Balatonban található különböző kémiai anyagok milyen hatással vannak a gerinctelen élőlényekre. Három állaton végeznek teszteket, a nagy mocsári csigán, a nagy vízibolhán és a bolharákon.
A nagy vízibolha például fontos szerepe tölt be a táplálékláncban. Lebegő életmódot folytat, és szűrögetéssel táplálkozik. És átlátszó a teste. A peték száma így könnyen nyomon követhető, és jól látható a szíve is. Fodor Istvánék a mikroműanyagok hatását is vizsgálják. (A műanyagok, mint az ásványvizes palackok, milliárdnyi részecskékre töredeznek.) Láthattuk a felvételeken, hogy
a vízibolha szűrögetéssel felveszi a mikroműanyagot, ami eltömíti az emésztőrendszerét. És nem tud már többé táplálkozni.
A vízben lévő különböző vegyi anyagokat is vizsgálják Fodor Istvánék
Fotó: Krausz Andrea
A nyílt nap szemléletformáló előadásain egyébként szó volt még a naptej káros hatásairól, a Balaton halevő madarairól, és a kockás siklóról. Emellett a távérzékelés műszereivel is megismerkedhettek az érdeklődők.
További fotókért katt a képbe!
Nyitókép: Krausz Andrea
